Zelenszkij hatalmas dilemma előtt – ezen múlik, hogyan sodródik Európa a háborús úton

A genfi egyeztetéseket követően európai tisztviselők kedvező fejleményként értékelték, hogy az EU és az Egyesült Királyság tanácsadói ezúttal részt vehettek az amerikai tárgyalásokon, amelyek kimenetele Zelenszkij mozgásterére is közvetlen hatással van. Ursula von der Leyen azt mondta, „még van tennivaló, de szilárd alap” jött létre, amit az „erős európai jelenlétnek” tulajdonított. A Politico szerint ez azért is számított újdonságnak, mert az eredeti, 28 pontos amerikai javaslatból az európaiak teljesen kimaradtak, és csak most adhattak hozzá saját módosításokat.

A hét eleji fejlemények azonban gyorsan új helyzetet teremtettek, miután Moszkva elutasította a frissített javaslatot. A Politico úgy látja: így fennáll annak lehetősége, hogy az egyeztetések visszatérnek a kiindulóponthoz, vagyis ahhoz a korábbi tervezethez, amely számos érzékeny pontot tartalmazott Ukrajna számára, többek között a hadsereg létszámának csökkentését és a NATO-csatlakozás kérdésének háttérbe helyezését. Mindez Zelenszkij számára most különösen éles választási helyzetet teremt.

Zelenszkij döntése: egy biztos amerikai békemegállapodás vagy az európai várakozás kockázata

A Politico szerint Zelenszkij két stratégiai út előtt áll. Az egyik az amerikai javaslat további finomítása és elfogadása, amely konkrét feltételek mentén – akár későbbi módosításokkal – egy rendezett folyamatot kínál. 

A lap hangsúlyozza: ez utóbbi komoly kockázattal jár, hiszen ezek az európai szövetségesek négy év háború után sem küldenek csapatokat, nem vállalnak mélyebb katonai szerepet, és még a befagyasztott orosz vagyon felhasználásában sem tudtak megállapodni. A jelenséget Greg Swenson, a Republicans Overseas brit szervezetének elnöke úgy fogalmazta meg: 

A Politico értelmezése szerint Swenson szavai arra mutatnak rá, hogy a katonai támogatás kérdésében Európa jelenleg nem képes olyan szintű elköteleződésre, amely önmagában garantálná Ukrajna biztonságát. Európai tisztviselők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy 

• jelentős pénzügyi és fegyverszállításokkal támogatták Ukrajnát, 
• valamint súlyos gazdasági terheket vállaltak az orosz energiáról való leválás miatt. 

Egy hónappal ezelőtt az EU még biztosra vette, hogy a befagyasztott orosz vagyonból — mintegy 140 milliárd euróból — új pénzügyi alapot hoz létre Ukrajnának. A terv azonban váratlanul elakadt, elsősorban a belga fenntartások miatt. 

Az is felmerült, hogy a vagyon egy részét uniós kötvényekkel vagy közvetlen tagállami hozzájárulásokkal egészítenék ki, ám több diplomatát aggaszt, hogy ha a vagyon felhasználása bekerül a béketervbe, akkor a teljes konstrukció politikailag instabillá válhat. 

Európa katonai szerepvállalása továbbra is korlátos

A Politico felidézi, hogy Emmanuel Macron és Keir Starmer korábban egy nemzetközi békefenntartó koalíció ötletét is felvetette, és Macron tavaly még annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy Franciaország szárazföldi katonákat is küldjön Ukrajnába. A Politico szerint ez akkoriban komoly visszhangot váltott ki, hiszen azt jelentette volna, hogy európai országok közvetlenül is megjelennének a háborús övezetben. Mára azonban a hangnem érezhetően visszafogottabb. 

Macron igyekezett csillapítani a tiltakozást, mondván, Mandon szavait „kiragadták a szövegkörnyezetükből”. A Politico értelmezése szerint a reakciók jól mutatják, mennyire érzékeny téma Európában a katonák esetleges kiküldése — és hogy milyen könnyen sodródhatna közelebb a kontinens a háborúhoz. Németország is óvatosabb megközelítést választ. 

A Politico szerint ez is mutatja, hogy a közvetlen katonai szerepvállalás kérdése továbbra is a legérzékenyebb pont Európa számára.

Nyitókép: Ozan KOSE / AFP