Donald Trump „békecsinálóként” szeretne bevonulni a történelembe, de a republikánus szavazók azt várják tőle, hogy hozza vissza az első elnöksége alatt tapasztalt jólétet. Elemzés.
A legtöbb felmérés szerint az amerikai szavazókat a következő 5 téma foglalkoztatja: gazdaság, politikai erőszak, bevándorlás, bűnözés és egészségügy. Ami nem kifejezetten érdekli az amerikaiakat az az orosz-ukrán háború. Bár az amerikai lapok sokat foglalkoznak a témával, de az amerikai családok várhatóan nem erről fognak beszélgetni a hálaadás napi ünnepi vacsoránál. Amerikából nézve Ukrajna rendkívül távol van. Éppen ezért a Republikánus Párt Trump-párti ága már a kampány során támogatta azt az álláspontot, hogy itt az ideje lezárni ezt a háborút. Trump ezt meg is ígérte, és most a 28 pontos terv bemutatásával ez az ígéret egyre közelebb látszik kerülni a beteljesedéshez. De miért siet Trump? Bár az elnök valószínűleg őszintén véget akar vetni a vérontásnak, politikai oka is van annak, hogy megegyezést sürget.
Mivel a poltika egy folyamatosan zajló kampánnyá változott – különösen az Egyesült Államokban, ahol a képviselők kétévente megmérettetnek – ezért a poltikusoknak folyamatosan eredményeket kell felmutatniuk. Sőt az eredmény önmagában nem elég, az is kell, hogy az emberek „érezzék” az eredmény pozitív hatásait. Itt mindig nehéz helyzetben vannak az amerikai elnökök, akiknek a hatalma hagyományosan korlátozott. Bár Trump az első hetekben elképesztő mennyiségű elnöki rendeletet adott ki, amelyek nagyrészt a Biden alatti progresszív poltikák visszafordítását célozták, és elsősorban az illegális bevádorlók kitoloncolására tette a hangsúlyt,
nagyon sok terület van, ahol nem tudott áttörést elérni.
A Kongresszus továbbra sem szavazott meg jelentős bevándorlási reformot, a vámok eredménye eddig vegyes, és megvalósításuk felemás, és a különböző kedvezmények (nincs adó a borravalón stb.) nem elegendőek ahhoz, hogy az amerikaiak azt érezzék, hogy jobban élnek, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul komoly problémák vannak az Obama elnök által bevezetett egézszégügyi biztosítással, amelyet előbb utóbb orvosolni kell, de aki megteszi, azt nem fogják szeretni a választók.
Trump felmérései jelentősen leesetek az utóbbi hónapokban és a párton belül is érezhető némi elégedetlenség. Van olyan része ennek az elégedetlenségnek, amely manipulált: nemrég lelepleződött, hogy az X-en magukat „MAGA” vagyis Trump támogatóként beállító, jelentős követői táborral rendelkező felhasználók valójában Pakisztánban meg Bangladesben vannak bejegyezve. Az X-en ugyanis a napokban debütált egy új funkió, amely segítségével meg lehet nézni, hogy az adott felhasználó hol hozta létre a fiókját. Ez külföldi trollok tömegeit leplezte le, akik hőbörögtek és elégedetlen kommenteket írogattak különösen Trump külpolitikája kapcsán.
Másrészt azonban második elnökségének megkezdése óta a legmélyebbre zuhantak Trump számai: a legújabb Ipsos/Reuters kutatás szerint 38%-ra csökkent azoknak az aránya, akik elégedettek vele.
Trump nem indult magasról, de ez a zuhanás annak köszönhető, hogy nem csökkentek eléggé az élelmiszer és az energiaárak, és sokaknak az sem tetszett, ahogy az Epstein-ügyet kezelte.
Trump támogatói bázisán belül van egy kisebbség, amelyet egyre gyakrabban említenek „csak Amerika” táborként, akiknek nem elég az elnök „Amerika az első” programja, hanem a teljes elszigetelődést támogatják. Ezen csoport egyik vezető tagja Marjorie Taylor Greene képviselő, aki Trumpba kapaszodva lett híres, majd olyan ordenáré kijelentések hoztak neki világhírnevet, mint mikor azt állította, hogy „a titkos zsidó űrlézerek okoztak egy tűzvészt.” Az utóbbi hónapokban Trump ellen kezdett kampányolni azt állítva, hogy az elnök előbbre tartja más országok érdekeit, mint Amerikáét. Ez odáig fajult, hogy Green a napokban bejelentette, hogy lemond képviselőségéről, amellyel rendkívül nehéz helyzetbe hozza a már így is hajszálnyi többséggel rendelkező republikánusokat.
A „csak Amerika” csoport az utóbbi hónapokban leginkább erősödő Izrael-ellenességgel helyezkedett egyre inkább szembe a párttal, de ők azok is, akik szerint az egész ukrajnai helyzethez semmi köze nincsen az Egyesült Államoknak, és nem is kellene ennyit foglalkozni vele.
Ez a tábor kisebbségben van, de a szavazókkal egyértelműen rezonál az, hogy „Trump túl sokat foglalkozik a külpolitikával”, és ez egyre többször hangzik el panaszként olyan kommentátorok szájából, akik lelkes támogatói voltak az elnöknek.
Trumpnak azért is fontos lenne a háború lezárása, mert jövőre félidős választások lesznek és a kampány szempontjából segítene, ha elmondhatná, hogy sikeresen lezárta a konfliktust.
Ugyanis a félidős választáskor szinte minden esetben az elnök addigi teljesítményéről mondanak ítéletet a szavazók.
Trumpnak néhány hónapja maradt, hogy a progamja és ígéretei legfontosabb pontjait megvalósítsa, mert ha a republikánusok elvesztik a a Kongresszus bármelyik házát akkor Trump utolsó két évében „lame duck” vagyis „béna kacsa” elnök lesz, amely az amerikai poltikai zsargonban azt jelzi, hogy semmilyen jelentős döntést nem fog tudni hozni.
Ráadásul valószínűleg jövőre el is fog indulni a helyezkedés, hogy ki legyen az elnökjelölt. Trump kabinetjének két tagjai is van, akik esélyesek: JD Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter. Utóbbinak különösen fontos lehet egy külpolitikai győzelem.
Trump eredetileg a hírek szerint abban bízott, hogy már hálaadás előtt sor kerülhet egy megegyezésre, azonban hétfőn már óvatosabban fogalmazott: „Ne hidd el, amíg nem látod, de lehet, hogy valami jó dolog történik” – írta közösségi oldalán.
Ezt is ajánljuk a témában
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
***
Brüsszelben mindennek ára van.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Célkeresztbe kerültek az antifák. Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
A németek már rémeket látnak.
Véget értek az ukrán–amerikai béketárgyalások Berlinben.
Hatalmas tűz keletkezett a robbanások nyomán.
Brutális ámokfutást hajtottak végre az ukránok.
Felhúzták az elnököt. Nem kicsit, nagyon.
Az amerikai elnök történelmi döntést hozott a Fehér Házban, ami alapjaiban írhatja át a drog elleni harcot. A rendelet szerint az anyag, ami százezrek életét követelte, már nem a bűnüldözés, hanem a nemzetbiztonság kategóriájába esik.
