Villamos energia és félbarna kenyér – mennyit vásárolhatunk ma a minimálbérből?

Írta: Varga Zsolt

Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.

Az inflációról

A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.

A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.

Így alakult a minimálbér

Aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy

Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.

A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,

Villamos energia

Amikor a jobboldali kormányok 2010-ben átvették az ország irányítását, 10 kWh villamos energia 466 forint volt, így az akkori minimálbérből 1293 kWh-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint száz forinttal kevesebb, azaz 366 forint volt ugyanennyi villamos energia átlagára, így a minimálbérből 3042 kWh-t tudunk vásárolni.

Összehasonlításképp: 2002-től kezdődően 245 forintról 8 év alatt 466 forintra, azaz 90%-kal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára, ami utána – 2010-től 2021-ig – 21%-kal csökkent számértékét tekintve is.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.

Félbarna kenyér

A félbarna kenyér kilónkénti átlagára 2010-ben 246 forint volt, így az akkori minimálbérből 245 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére megemelkedett egy kicsit a kenyér ára, 360 forintra, mégis, a mostani minimálbérből 309 kg-ot tudnánk vásárolni,

Míg a baloldali kormányok idején, 2002 és 2010 között 154 forintról 246 forintra emelkedett – azaz 60%-ot –, addig az utóbbi 11 évben csupán 46 százalék volt a kenyér inflációja.

A kenyér a magyar kultúrában nem csak egy a számos élelmiszer közül. Többszörösen szimbolikus jelentéssel is bír. Érdekes összehasonlítás, hogy míg 2010-ben a családok összjövedelmének csapán a 65,3%-a származott kenyérkeresésből – azaz munkából –, addig 2020-ra már 74,6% volt a munkából – azaz nem segélyből, öregségi nyugdíjból stb. – származó jövedelmek aránya. Azaz mostanra sokkal többen dolgoznak, avagy keresik a kenyerüket, mint régen, s immáron kevesebb magyar él segélyből.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt