Verhofstadt árulónak nevezte Orbán Viktort – cserébe miszlikbe szedték a kommentelők
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
„Bécsben ma az áram ára több mint duplája a budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi” – rezsiharcról, negyedik hullámról, klímavédelemről és a nyugati politikusokról beszélt a kormányfő pénteki interjújában. Összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta: a negyedik hullám lassan bekeríti Magyarországot. Mint fogalmazott: riasztó a helyzet Romániában, ahol a kórházak megteltek. Felidézte: „eddig is adtunk lélegeztetőgépet és gyógyszert”, „most azonban – tette hozzá –, hogy ott tele vannak a kórházak, teljesítjük a románok kérését és a határhoz közeli két kórházban egyelőre 50 betegüket átvesszük és ellátjuk.”
– húzta alá a miniszterelnök.
„Az oltás működik. A beoltott emberek közül megbetegedők aránya 1 százalék alatt van” – emelte ki a miniszterelnök. Elmondta: az emberek nem fogják tudni elkerülni a negyedik hullámot, és ez, a delta variáns sokkal veszélyesebb, mint a korábbi variánsok. A miniszterelnök mindenkit arra kért, hogy ne kockáztasson. A miniszterelnök elmondta, megpróbálnak jó példával elől járni, ő maga a hétvégén veszi fel a harmadik oltást. Mint fogalmazott:
Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta azt is, hogy jó, ha az ember zsebében van egy maszk, és ha úgy látja, hogy érdemes azt feltenni, mert elkaphatja mástól vagy megfertőzhet másokat, ha például sokan vagyunk egy zárt helyen, akkor ezt mindenki fontolja meg. Ugyanakkor kiemelte: „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás”.
Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy „mindenünk van elég”, kórházi ágyunk, lélegeztetőgépünk, vakcinánk, orvosunk, az ország a nyáron felkészült rá, hogy egy erős őszi hullámot is le tudjunk győzni anélkül, hogy az országot le kellene állítanunk. Hozzátette: minden esélyünk megvan rá, hogy még saját, magyar fejlesztésű vakcinánk is legyen.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a nyugat-európaiak nem bíznak saját magukban, feladták azt a reményt, hogy a saját nemzetük a népesedési válságon úrrá tud lenni, ezért pótolnák a hiányzókat migránsokkal. A kormányfő ugyanakkor elmondta, a felmérés alapján úgy látja, hogy
Így ha sikerülne elmozdítani azokat az akadályokat, ami miatt kevesebb gyerek születik, mint amennyit vállalnának, akkor helyrebillenhet az egyensúly, és nem lenne szükség migránsokra – tette hozzá.
A nyugati gőg nem éri be azzal, hogy sikeresek, ragaszkodnak ahhoz is, hogy nekik van igazuk. Nekik nem elég, hogy szabadok, úgy élhetnek, ahogy akarnak, és olyan döntéseket hozhatnak, amiket a saját népük kíván, ők azt is akarják, hogy ismerje el őket mindenki, és vegye át a döntéseikat a többi ország is, meg akarják mondani, hogyan éljünk – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: minél nagyobb egy ilyen gondolkodású ország, annál nagyobb veszélyt jelent ránk.
A németek például barátaink, és „mindig az a kérdés Európában, hogy mit akar Németország. Egy európai Németországot akar, amely elfogadja, hogy sok nép van Európában, vagy egy német Európát akarnak, mikor ők megmondják, hogy milyennek kell lennie Európának” – fogalmazott. Orbán Viktor hozzátette: az utóbbi időket számításba véve ez egy német Európa, vagyis azt akarják elérni, hogy ismerjük el és vegyük át a megoldásaikat, de ez a magyar felfogástól olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
– fogalmazott a kormányfő. Elmondta: 12 ország levelet írt, és leírta, milyen lépéseket kell tenni a határok megvédése érdekében. Elmondta azt is, hogy eközben Közép-Európában ellensúlyt akarunk képezni a német Európa-felfogással szemben. Felidézte: a történelemben ha jött a baj délről, a nyugatiak soha nem segítettek, inkább azt akarták, hogy Magyarország legyen ütközőzóna, ami megvédi őket, és folytathatják a kényelmes életüket. Így volt ez például a török elnyomás alatt is. Egy hiba beismerése nagyvonalúságot igényel, ma ez hiányzik az európai politikából különösen. Ma már mindenki kerítést épít, de soha egy európai vezető nem ismerte el Magyarországot – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: „Közép-Európának meg kell szerveznie magát a saját érdekei mentén, mert rajtunk kívül senkinek nem érdeke egy sikeres Közép-Európa”.
A rezsiharc az első csaták között volt Brüsszellel 2010 után, Magyarországon a kettőezres évek alatt, amikor a baloldal irányított, a baloldali kormányok folyamatosan engedték, hogy emeljék a szolgáltatók a rezsiárakat, amik így az egekben voltak. És 2010-ben, amikor a polgári kormány jött, úgy döntöttünk, ennek véget kell vetni. Ez egy nagy csata volt, évekig tartott, míg végül sikerült az akaratunkat elfogadtatni a Magyarországon működő multikkal és az őket körömszakadtukig védelmező brüsszeli bürokratákkal is, de ezt a csatát megnyertük – fogalmazott a kormányfő. Rezsiár-szabályozást vezettek be, amely rögzítette a gáz és a villany árát. Ennek köszönhetően:
– tájékoztatott a magyar miniszterelnök. Elmondta azt is: Svédországban a budapesti gázár nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak”. Mint összegezte: „megvívtunk egy sikeres harcot, hiába mozog a piaci ár fölfelé, ez a rögzített ár megvéd bennünket. Ezt magyarázom mindig a parlamentben a baloldali képviselőknek, a Gyurcsány-féle erőcsoportnak, hogy ne követeljék, hogy vezessük be a piaci árat”. „Állandóan ezt hozzák elő, hogy vezessük be a piaci árat” – emlékeztetett. Mint tájékoztatott: „ha ezt megtennénk, akkor ma kb. 380-400 ezer forinttal többet fizetne egy átlagos magyar család egy évben”. Leszögezte: „a rezsiharc eredményeit meg kell védeni.”
A kormányfő elmondta azt is, hogy Brüsszel semmit nem tett, amikor már lehetett látni, hogy felfelé fognak menni a rezsiárak Európában, radásul továbbra is árat emelnének az áram és a villany, valamint az üzemanyag esetében, a klímavédelemre hivatkozva. Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy bár a klímaharcot folytatni kell, azt úgy kell csinálni, hogy a klímaromboló, nagy, nemzetközi cégekkel kell megfizettetni ennek az árát, és költségét, nem a lakossággal”. Mint fogalmazott:
– szögezte le.
Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta azt is, hogy a nyugati országokban olyan kultúra alakult ki, hogy a politikustól nem azt várják el, hogy irányt mutasson és vezessen, hanem az intézményeket menedzselgesse. „Nyugat-Európában abból indulnak ki, hogy az erős vezetőből akár baj is lehet, és arrafelé volt is baj már elég. Jobb a gyenge vezető”. A kormányfő szerint azonban amikor a dolgok rosszul mennek, új ellenség ütötte fel a fejét, akkor nem lehet hagyományos megoldásokra támaszkodni, felelős döntések kellenek, „virágcsokrokkal, plüssmacikkal, bizottsági fogadóbizottságokkal nem lehet megvédeni a migránsok ellen a határt, mert rátámadnak a rendőrökre meg a katonákra, akiknek köszönettel tartozunk, mert megvédik a határt”.
Mint fogalmazott: „járványok és migrációk korát éljük, a vezetőknek felhatalmazás kell, a parlamenteknek meg kell vitatni a kérdéseket, az embereknek kell megválasztani a vezetőiket, de utána, ha baj van, dönteni kell. Ha a rezsiár nő, meg kell fékezni. Meg kell védeni a családokat. A migráció okait nem elég elmagyarázni, meg kell akadályozni, hogy az illegális migránsok bejussanak. A járványt nem megérteni kell, meg kell fékezni az oltásokkal”.
A V4 visz javaslatokat az árak növekedésével szemben a jövő heti EU-csúcsra. A mostani szabályozási rendszer a spekulációnak is teret nyit, ami miatt ez rossz szabályozás, azt meg kell változtatni. A klímaromboló cégeket kell megadóztatni, nem az embereket – zárta szavait Orbán Viktor.
Nyitókép: Facebook