Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a gázt és a cukrot!
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
ami 114%-os növekedést jelent. Mindent egybevetve tehát 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Egy köbméter vezetékes gáz ára 2010-ben 115 forint volt, így az átlagkeresetből 1153 m3-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint, ennél tizennégy forinttal volt kevesebb, azaz 101 forint volt ugyanennyi gáz átlagára. A legfrissebb átlagkeresetből így 2808 m3-t tudunk venni.
Emlékezetes az MSZP 2002-es kampánya: NEM LESZ GÁZÁREMELÉS – hirdették. Hát, lett. Nem is kicsi. Emlékszünk még, hogy a Fidesz többször is szóvá tette akkor, hogy az MSZP megválasztása esetén nagymértékű gázáremelést tervez. Ekkor hallottuk először Lendvai Ildikó szállóigévé vált mondatait is: „Lassan mondom, hogy mindenki, még Orbán Viktor is értse: nem veszünk el senkitől semmit. A rémhírekkel ellentétben nem vezetünk be tandíjat, nem lesz fogyasztói gázáremelés és amnesztia”. Ehhez képest a baloldali kormányok 2002-től – 8 év alatt – a háromszorosára növelték a gáz árát. A jobboldal pedig 2010 és 2021 között 12%-kal csökkentette a számértékét is.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
A kristálycukor kilónkénti átlagára 2010-ben 192 forint volt, így az akkori átlagkeresetből 691 kg-ot tudtunk vásárolni. A cukor ára 2021 októberére kicsit emelkedett, így mostanra 261 forint lett az átlagos fogyasztói ár. Viszont, a nettó keresetek gyors növekedése miatt, így is a 2010-es érték másfélszeresét, azaz 1087 kg-ot tudnánk vásárolni.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint
Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Érdekes adat, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
Nyitókép: Horgos, 2021. július 4.
A határt keresztező szerb-magyar nagynyomású földgázvezeték a vajdasági Horgos és a Csongrád-Csanád megyei Röszke határában 2021. július 4-én. A Magyarországról átsajtolt csővég, illetve a szerb vezeték végpontjának összehegesztésével, az „aranyvarrat” elkészítésével megtörtént a szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása.
MTI/Kelemen Zoltán Gergely