Víz és karaj – mennyit vásárolhatunk ma egy átlagkeresetből?
2021. november 21. 15:20
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk a vizet és a karajt!
2021. november 21. 15:20
p
36
5
74
Mentés
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
Az inflációról
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
a nettó átlagkeresetek 2010 és 2021 augusztusa között 132,8 ezer forintról 283,6 ezer forintra nőttek,
ami 114%-os növekedést jelent. Mindent egybevetve tehát 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Így alakult az átlagkereset
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Víz
Egy köbméter vezetékes víz átlagára 2010-ben 301 forint volt, így az akkori havi átlagkeresetből 441 m3-at lehetett vásárolni. Tizenegy évvel később, 2021 októberében, a KSH adatai szerint három forinttal kevesebb, azaz 298 forint volt ugyanennyi gáz átlagára. Azaz, a mostani átlagkeresetből 952 m3 vizet tudnánk vásárolni. Magyarán, a rezsicsökkentés miatt csökkent a víz ára, közben pedig a nettó kereset jelentős növekedésen esett át,
így több mint kétszer annyi vizet tudunk venni a mostani átlagkeresetből.
Összehasonlításképp, 2002-ben 161 forint volt egy köbméter víz. A baloldali nyolc év alatt csaknem a duplájára drágult, 301 forintra.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
Karaj
A rövidkaraj kilónkénti fogyasztói átlagára 2010-ben 1210 forint volt, így egy havi – akkori – átlagkeresetből 110 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére emelkedett a karaj átlagára, 1720 forintra, mégis másfélszer többet – azaz 165 kg-ot – tudunk most venni belőle az átlagkereset hatalmas növekedése miatt.
Apró érdekesség, hogy az Eurostat adatai szerint
az élelmiszerek ára 2020-ban a harmadik legalacsonyabb hazánkban volt.
Mindent összevetve, az élelmiszereink átlagára 20%-kal volt alacsonyabb az uniós átlagnál. Ezen belül a magyar húsok ára 28,5%-kal olcsóbb mint az uniós átlagár. A dobogón Lengyelországgal és Romániával karöltve állunk. Figyelemre méltó, hogy 2010-ben még a hetedikek voltunk ugyanebben a rangsorban.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
