Villamos energia és félbarna kenyér – mennyit vásárolhatunk ma egy átlagkeresetből?
2021. november 19. 19:29
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.
2021. november 19. 19:29
p
21
5
49
Mentés
Írta: Varga Zsolt
A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
a nettó átlagkeresetek 2010 és 2021 augusztusa között 132,8 ezer forintról 283,6 ezer forintra nőttek,
ami 114%-os növekedést jelent.
Mindent egybevetve 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Villamos energia
Amikor a jobboldali kormányok 2010-ben átvették az ország irányítását, 10 kWh villamos energia 466 forint volt, így az akkori átlagkeresetből 2846 kWh-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint száz forinttal kevesebb, azaz 366 forint volt ugyanennyi villamos energia átlagára, így a 2021 augusztusi – legfrissebb – átlagkeresetből 7749 kWh-t tudunk vásárolni.
Vagyis a rezsicsökkentés és a nettó kereset jelentős növekedése miatt megháromszorozódott a vásárolható mennyiség.
Összehasonlításképp: 2002-től kezdődően 245 forintról 8 év alatt 466 forintra, azaz 90%-kal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára, ami utána – 2010-től 2021-ig – 21%-kal csökkent számértékét tekintve is.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
Félbarna kenyér
A félbarna kenyér kilónkénti átlagára 2010-ben 246 forint volt, így az akkori havi átlagkeresetből 539 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére megemelkedett egy kicsit az ára, 360 forintra, mégis, a mostani átlagkeresetből 788 kg-ot tudnánk vásárolni,
azaz majd’ másfélszeresét, mint a 11 évvel ezelőtti értéknek.
Míg a baloldali kormányok idején, 2002 és 2010 között 154 forintról 246 forintra emelkedett – azaz 60%-ot –, addig az utóbbi 11 évben csupán 46 százalék volt a kenyér inflációja.
A kenyér a magyar kultúrában nem csak egy a számos élelmiszer közül. Többszörösen szimbolikus jelentéssel is bír. Érdekes összehasonlítás, hogy míg 2010-ben a családok összjövedelmének csapán a 65,3%-a származott kenyérkeresésből – azaz munkából –, addig 2020-ra már 74,6% volt a munkából – azaz nem segélyből, öregségi nyugdíjból stb. – származó jövedelmek aránya. Azaz mostanra sokkal többen dolgoznak, avagy keresik a kenyerüket, mint régen, s immáron kevesebb magyar él segélyből.
Nyitókép: Bécs, 2021. szeptember 2.
Kenyér a Szent István király tiszteletére tartott ünnepi szentmisén a bécsi kapucinus templomban 2021. szeptember 2-án.
MTI/Filep István
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
p
3
0
10
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 49 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mykee
2021. november 20. 12:28
Felesleges folenyeskedned. Inkább magyarázd el a cikk értelmét! Miért is olyan megdöbbentő? Mi is az ebből levonható következmény? Gondolom tömören összefoglalható nem kell ehhez semmilyen könyv.
Csak a tények miatt megnéztem hogy 2002-ben a minimalber bruttó 50000 nettó 37750 Ft volt. Míg az átlagkereset bruttó 96600 a netto pedig 61929ft volt 2001-ben a fidesz utolsó teljes akkori kormányzati eveben.Most akkor meg lehet dobbenni kedves mandis újságírók és elvtársak azon hogy arányaiban ez 2010-re annyit nőt mint 2010-2021-ig. Döbbenet igaz Varga Zsolt? Úgyhogy be lehetne már fejezni ezt a semmirevalo cikksorozatot.
A számok is azt mutatják: soha többé baloldalt!
(Egyébként ez akkor is így lenne, ha valamiért szegényebbek lennénk jobboldaliként, ám érdekes módon ez nem így szokott lenni. Az emberi létezés méltóságához hozzátartozik a helyes politikai-közéleti irányultság, ami csakis a minél inkább kimunkált jobboldaliság lehet.)
fasza. mennyi is volt egy 50nm-es panel bérleti dijja 2010.ben? 30-40.000 ft? ma mennyi? 150-250.000? na azt vond ki a 280.000-ből és utána számolj. ezek a cikkek már durván a nettó demagógia kategóriájába esnek.
