Itt az újabb ellentét a Tisza-kormányon belül – mást gondolnak a miniszterek a Mol sorsáról

A Magyar Nemzet cikkében rámutatott, hogy a magyar energiastratégia egyik kulcskérdése a Mol-csoport jövője, amelyről Tarr Zoltán is élesen nyilatkozott március közepén. 

Emlékezetes a Tisza alelnöke és immár kulturális miniszter a Politicónak azt mondta, hogy 

azonban erről egyelőre még részleteket nem tudni. 

A brüsszeli lapnak Tarr annyit árult még el röviden, hogy az elképzelés szerint olyan piaci szakembereket vonnának be a stratégiai vállalatok, – így a Mol igazgatótanácsába –, akik nem rendelkeznek kormányzati múlttal, amitől a cégek hatékonyságának növekedését várják. Ezzel kapcsolatban elsősorban az a fenntartás merült fel, hogy az ilyen vállalatvezetők nem ismerik az állami energiapolitika és az ellátásbiztonság speciális logikáját, ami rendszerszintű nehézségeket okozhat a működésben – idézte fel a lap.

Mást gondol a szakminiszter

Ehhez képest Kapitány István a gazdasági és energetikai bizottság előtt hétfőn máshogy fogalmazott. Arról beszélt, 

szerinte nem az

Ezen a ponton a Magyar Nemzet megjegyezte, hogy a tulajdonosi szerkezet érdemi átrendezéséhez kétharmados országgyűlési többség szükséges, amit most a Tisza Párt megszerzett.

A Shell korábbi globális alelnöke azt is elmondta, hogy 

A miniszter megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint hatékony együttműködés várható. Ez az állásfoglalás egybecseng korábbi nyilatkozatával, amelyben a szabad piac működését méltatta – igaz, az árrésstopok kapcsán –, ugyanakkor élesen ellentmond Tarr Zoltán Mol-átalakításos kinyilatkoztatásának.

Az orosz függőséget és nem az orosz partnerséget szüntetnék meg

A lap továbbá arra is rámutatott, hogy az orosz energiahordozókról való leválás kérdése kapcsán is láthatók kisebb ellentmondások Kapitány István kijelentései, a Tisza programja és a brüsszeli elvárás között.

A párt programjában ugyanis az szerepel, hogy 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget. Ennél jóval szigorúbb az Európai Bizottság által jóváhagyott követelmény, amely az orosz irányból érkező beszerzéseket 2027-től tiltja a tagállamoknak, igaz, akár az új kormány is kialkudhat némi türelmi időt vagy mentességet. 

Kapitány a parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy 

„Nem volt sikeres megoldás, hogy 65 százalékról 90 százalékra ment az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország a több lábon álló, praktikus megoldást választotta volna.” Ugyanakkor korábbi kormányzati állítások szerint a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb forrás az orosz import volt, ezért is alakulhatott ki a frissen kinevezett miniszter által említett 90 százalékos behozatali arány.

A tárcavezető azt is elmondta az orosz olajjal összefüggésben, hogy semmiről nem szeretnének leválni, hanem opciókat szeretnének kapni. Ez szintén összecseng azzal a február közepi nyilatkozatával, amely szerint „az orosz függőséget, nem az orosz partnerséget” szüntetnék meg. Kapitány akkor hozzátette, hogy az olaj beszerzési forrásainak bővítése szerinte nem lehetetlen, mert „a környező országok jellemzően nem orosz forrásból vásárolnak, és nem látjuk a benzinkutakon azt az árkülönbséget Magyarország javára, aminek az eltűnésével riogatnak” – emlékeztetett a Magyar Nemzet.

Nem kizárt a rezsicsökkentés szűkítése

Az összeállításban arra is felhívták a figyelmet, hogy becslések szerint a Mol az olcsóbb orosz nyersolaj révén az elmúlt években több száz milliárd forintos extra nyereséget realizált, amelyből mintegy 500 milliárd forint extraprofitadó formájában a rezsivédelmi alapba került. Ez a forrás kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar lakossági energiaárak európai szinten a legalacsonyabbak maradjanak, 

Márpedig a Tisza további vállalása szerint a rezsicsökkentés rendszerét nemcsak fenntartaná, hanem ki is terjesztené – hangsúlyozták a cikkben.

Hogy ez tényleg így lesz, az immár erősen kétséges. Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminisztere a keddi bizottsági meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést nem tartanák fenn a jelenlegi formájában. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy leginkább rászorultsági alapon tennék majd elérhetővé az állami segítséget, azaz nem kiterjesztenék, hanem szűkítenék a rezsicsökkentést.

Nyitókép korábbi felvétel. Fotó: MTI/Purger Tamás