Egy szempillantás alatt összezúzták a románok álmát: most megismerhette a lakosság a könyörtelen igazságot

Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.

Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Az indok is megvan: a már korábban nyilvánosságra került SZJA-emelés mellett ezekből a bevételekből tudná csak elérni a Tisza Párt, hogy „kijöjjön a matek”, és a kampány során tett, egyre gyarapodó ígéreteit tartani tudja Magyar Péter.
A Pedagógusok Szakszervezetének állításával ellentétben nem hiányzik 16 ezer pedagógus a rendszerből, a béremeléseknek köszönhetően ráadásul rekordszámban választják a tanári pályát.
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
A Fidesz kormányzással az is jól jár, aki nem oda szavaz.
Sebestyén Géza közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott tervezet a gazdaság valamennyi szektorát negatívan érintené, sőt, megindulhatna a munkaerő elvándorlása is.
Gulyás Gergely értékelése szerint az új tervekre a Tisza és a Demokratikus Koalíció közötti összefogás alapdokumentumaként kell tekinteni.
Kiderült, mennyit keresnek valójában a magyarok.
Egy napon jött ki a poszt és a fizetési adataik.
Az átlagbér áprilisban több mint 700 000 forint volt.
Magyarország adórendszere egyedülálló a G7 régióban.
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
Jó hírt kaptak a magyar családok: pár éven belül több mint egymillió édesanya lesz SZJA-mentes.
A Országgyűlés elfogadta kedden az anyák kedvezményeiről szóló törvénymódosításokat.
A fizetések vásárlóereje is tovább növekedett, mivel másfél éve emelkednek a reálbérek.
Megjött végre az az adat, amire a nyugdíjba készülők nagyon vártak.
Az államtitkár leszögezte: a szombati tüntetés csak annyi, hogy a magyar orvoskamara beállt az ellenzéknek kampányolni.
Ezzel itthon a legmagasabb a fizetésük az átlagbérhez viszonyítva az OECD országok közül.
Átlagosan 13,2 százalékkal nőtt tavaly a bruttó kereset a KSH szerint, a nettó átlagbér 500 ezer forint fölé emelkedett, a költségvetési szférában pedig gyorsult is a bérnövekedés.