Ezzel jár a háromgyermekes édesanyák SZJA-mentessége

Van valami felemelő abban, ha egy kormány egyszerre képes gazdasági számokkal és emberi sorsokkal bánni. 2024. október 1-jén Magyarországon olyan intézkedés lépett életbe, amelyre igaz a fenti állítás. A háromgyermekes édesanyák  (legyenek akár tanárnők Szegeden, könyvelők Miskolcon, vagy gazdálkodók a Nyírségben) mostantól mentesültek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. 
Nem egy egyszeri kedvezményről van szó, hanem élethosszig tartó mentességről, amely jár minden olyan anyának, aki három vagy több gyermeket nevelt. Ez akkor is így van, ha a gyerekek már felnőttek.

A lépés 200-250 ezer édesanyát érint, és átlagbér esetén havi több mint 100 ezer forinttal, éves szinten pedig közel 1,3 millió forinttal növeli a család rendelkezésre álló jövedelmét. Ez az összeg pedig egy új mosógép, egy nyaralás vagy épp a középiskolás gyerek laptopjára félretett pénz formáját öltheti majd. Az intézkedés mögött nem pusztán gazdasági számítás állt, hanem egy világos üzenet. A magyar társadalom köszönetet mond azoknak az anyáknak, akik vállalták a legnagyobb kalandot, három vagy több gyermek felnevelését. Az első, ami szembetűnik, hogy ez a lépés nemcsak szimbolikus, hanem kézzelfogható pénzügyi segítség. Egy háromgyermekes család havi büdzséje megközelítőleg százezer forinttal növekszik. 

Van azonban ennél mélyebb hatás is. A háromgyermekes lét nem csupán anyagi kérdés, hanem társadalmi státusz is. Amikor az állam azt üzeni, hogy értékeli a hozzájárulást, az nem csupán forintokban mérhető. Szociológusok szerint az ilyen intézkedések lassan, de biztosan megváltoztatják a közgondolkodást is. Ha a nagycsaládos modellnek presztízse van, akkor a harmadik gyermek vállalása már nem csak bátor döntés, hanem követendő példa lesz. 

Az adómentesség ugyanakkor a munka világában is izgalmas fordulatot hoz. Sok anyát, főleg a kisebb gyerekeket nevelőket a magas adóterhek tántorítottak el a munkába való visszatéréstől. Most azonban minden ledolgozott óra, minden megbízás vagy vállalkozói bevétel teljes egészében a családot gazdagítja. A közgazdászok ezt hívják kínálati ösztönzésnek. Ha a nettó jövedelem nő, jobban megéri dolgozni. S miközben a statisztikák talán száraz számokat mutatnak, a valóságban ez azt jelenheti, hogy egy szolnoki anyuka újra állást vállalhat, mert a bérének nagyobb része fordítható a gyerekeire.

A gazdaságpolitika azonban nem áll meg a jelen határainál. A kedvezmény hosszabb távon a népességfogyás lassításához is hozzájárulhat. A demográfusok jól tudják, hogy a gyermekvállalás egyik legfőbb akadálya sok esetben a pénzügyi bizonytalanság. Ha egy ország képes csökkenteni ezt a kockázatot, azzal támogatja a családalapítást. Sokan kérdezik, megengedheti-e magának az állam ezt a lépést. Ám én ezt a kérdést megfordítanám. Megengedhetjük magunknak, hogy hosszú távon csak nagyjából egy gyermek szülessen családonként, mint Máltán, Spanyolországban, Litvániában, vagy Olaszországban? 

Az adórendszer gyakran olyan, mint a gravitáció, mindenkit lefelé húz. De van, amikor egy jól irányzott könnyítés, hasonlóan egy láthatatlan kézhez, nemcsak a pénztárcát, hanem a jövőbe vetett reményt is megtámogatja. A háromgyermekes édesanyák SZJA-mentessége pontosan ezzel a hatással jár. Egyszerre gazdasági és emberi gesztus, amely következtében nemcsak több forint marad a családoknál, hanem több gyermeki kacaj is lesz az otthonokban.

A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.

Nyitókép: Pixabay