Rendkívüli: megtámadták az ukránok Putyin rezidenciáját, durva eszkaláció jöhet

A Kreml állításait egyelőre tagadják Zelenszkijék, a történet miatt Moszkva tárgyalási álláspontja is megváltozhat.

Egyre több a kérdőjel a Valdaj térségében történt állítólagos dróntámadás körül. Német szakértők szerint Putyin rezidenciája elleni akcióról sem képi, sem technikai bizonyíték nem került elő, miközben a hivatalos orosz verzió több ponton is ellentmondásos.

Német elemzők és katonai szakértők szerint nem támasztják alá bizonyítékok azt az állítást, amely szerint Putyin magánrezidenciája ellen nagyszabású ukrán dróntámadás történt volna Valdajban. A Focus által összefoglalt elemzések szerint a történet számos ponton sántít, és egyre inkább egy tudatosan felépített narratívára emlékeztet.
A Kreml korábban azt állította, hogy Ukrajna összesen 91 drónt vetett be Putyin rezidenciája ellen, amit terrorcselekményként értékeltek. A probléma azonban az, hogy sem robbanásokról készült felvételek, sem roncsokról készült képek, sem helyi beszámolók nem támasztják alá az állítást. Az Institute for the Study of War elemzése szerint az orosz vezetés nem szolgált semmilyen bizonyítékkal. A jelentés megállapítása szerint:

A Kreml nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy az ukrán fegyveres erők Putyin rezidenciáját vették volna célba.
A Focus beszámolója szerint még az orosz hatóságok kommunikációja sem egységes. Míg Szergej Lavrov 91 drónról beszélt, addig az orosz védelmi minisztérium és a novgorodi régió kormányzója ennél jóval kevesebb eszközt említett, és Putyin rezidenciáját egyáltalán nem hozta szóba.
Ezt is ajánljuk a témában

A Kreml állításait egyelőre tagadják Zelenszkijék, a történet miatt Moszkva tárgyalási álláspontja is megváltozhat.


A német lap által idézett Euan MacDonald BBC-riporter hét olyan körülményt sorolt fel, amelyek szerinte megkérdőjelezik az egész támadás hitelességét. Ezek között szerepel:
MacDonald arra is felhívta a figyelmet, hogy Valdaj térsége GPS-szempontból erősen korlátozott zóna, miközben legalább tizenkét Pantsir–S1 légvédelmi rendszer védi a környéket. Szerinte egy ilyen támadás óriási erőforráspazarlás lenne, minimális sikereséllyel. A Focus megszólaltatta Gerhard Mangott Oroszország-szakértőt is, aki szerint nagyobb az esélye annak, hogy nem valódi támadás történt. Mangott így fogalmazott:
A Putyin egyik rezidenciája elleni, Oroszország által állított támadásra semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Elképzelhető, hogy megtörtént, ezt nem tudjuk. Valószínűbb azonban, hogy dezinformációs műveletről van szó.
Ezt is ajánljuk a témában

Kijev kifogásokat fogalmazott meg.

A szakértő szerint a művelet célja lehetett az is, hogy az Egyesült Államokat befolyásolják, vagy ürügyet teremtsenek későbbi orosz csapásokhoz. Ugyanakkor Mangott arra is figyelmeztetett, hogy ez kockázatos stratégia:
Ha csak egy állított támadásról volt szó, az Putyinnak komolyan árthat. Hazugságon kaphatják.
A Focus által idézett ISW-elemzés szerint a történet akár a béketárgyalások megakasztását is szolgálhatja. A jelentés figyelmeztet:
A Kreml az állítólagos támadást felhasználhatja arra, hogy elutasítsa a közelmúltbeli egyeztetésekből fakadó békejavaslatokat.
Nico Lange katonai szakértő szintén élesen bírálta az orosz narratívát, amelyet a közösségi médiában „a moszkvai méregkonyha termékének” nevezett. A FOCUS összegzése szerint a Putyin rezidenciája elleni dróntámadás története egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Nyitókép: X / Euromaidan Press