Véget ér a Hungarikumokkal a világ körül sorozat

2026. január 3-án startol a Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat új, kilencedik évada, mely egyben az utolsó is. A nyolcadik, fordított évad után a stáb ezúttal a messzi Japánt vette célba, hogy visszatérve az eredeti koncepcióhoz, ott kutassa fel a magyar vonatkozású emlékeket, embereket, helyeket.

A különleges helyzetre való tekintettel engedjetek meg egy kis visszatekintést. A Hungarikumokkal a világ körül utazó dokumentumfilm-sorozat 2018-ban jelentkezett először a tévénézők képernyőin, akkor még csupán 3 fős volt a stáb, és Moszkvából indulva, keresztülszelve Oroszországot, egészen Délkelet-Ázsiáig jutottak. 

A stáb létszáma pár fővel emelkedett: volt, aki újonnan csatlakozott, volt, aki más vizekre evezett és volt, aki visszatért. Terítékre került Afrika, Belső-Ázsia, a Kárpát-medence és környező országai, Latin-Amerika, az USA, a Közel-Kelet és végül Japán. Személyes fronton pedig már négy Hungarikumokkal a világ körül-csemetével büszkélkedhetünk. 

Sokfelé mehettünk volna még, hogy több magyar lábnyomot elhozzunk nektek, életünk mostanra azonban más szakaszába érkezett. Ennek ellenére hálásak vagyunk az eddig megénekelt történetekért és az évek alatt megismert emberekért, legyenek akár interjúalanyok, akár stábtagok, akár az évadok létrejöttét egyéb módon segítő személyek. 

Japán igazán különleges és ellentmondásos ország, egyszerre futurisztikus és tradicionális, befogadó és kirekesztő, ami pedig az embereket és a nyelvet illeti, nagyon sok a hasonlóság a magyarokkal, magyar nyelvvel, de talán ugyanannyi különbséget is fel tudnánk sorolni. 

A záróévadban Oszakából indulunk és haladunk Tokió felé – közben érintve az olyan fontosabb városokat, mint Nara, Kiotó, Nagoja vagy Jokohama. A szűk földrajzi fókusz ellenére magyar emlékekben bővelkedő területről van szó. Nem szeretnénk minden kártyánkat már így az elején felfedni, de néhányat muszáj megemlítenünk. Tudtátok, hogy egész Japánban csak az Oszakai Egyetemen van magyar szak, ráadásul 1993 óta, vagyis már több mint 30 éve működik? 

És míg mi Magyarországon sushit és mochit eszegetünk, mit szólnak a távoli Nipponban a lángoshoz, a kürtőskalácshoz vagy a paprikás kolbászhoz? Hogyan vall kettős, japán-magyar identitásáról a világhírű zongorista, Kaneko Miyuji? Miként tekint vissza versenyéveire az első magyar szumóbirkózó, Tóth Attila – művésznevén Maszutó Akira? Milyen kihívásokkal néz szembe az, aki a Kodály-módszer alapján szeretne zenét tanítani japán gyerekeknek?

Japán egy sok szempontból idegen és távoli ország, mégis számos magyar utazó, vállalkozó és a világra kíváncsi ember járt ott, sokan pedig otthonra is leltek, miközben magyarságukat megőrizték. 

Nem meglepő tehát, hogy Japán telis-tele van magyar emlékekkel, értékekkel. Ezeket szeretnénk bemutatni utolsó évadunkban.

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet. 
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra! Kövessetek minket Facebookon, Instagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

Nyitókép: Hungarikumokkal a világ körül