A szervezet első alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve szintén szerepel a kiszivárgott Tisza-adatbázisban.
Komoly visszhangot váltott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalása, amelyben a szervezet kiállt a Fővárosi Törvényszék döntése mellett, amely karácsony előtt betiltotta a Bors Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzeléseit bemutató különszámának terjesztését. A döntés azért is számít precedens nélkülinek, mert a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egy többmilliós példányszámú sajtótermék terjesztését bírósági határozattal akadályozzák meg – jegyzi meg cikkében az eset kapcsán az Ellenpont.
Ezt is ajánljuk a témában
Lázár János úgy fogalmazott, hogy a kiadvány betiltása visszarepít a nyolcvanas évekbe, amikor szamizdatokká váltak az igazságot tartalmazó lapok.
Ezt is ajánljuk a témában
Végre kifejtette a véleményét a Bors különszámának betiltásáról a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A MÚOSZ közleményében azzal indokolta a döntés támogatását, hogy „a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt”, és hangsúlyozta: a szervezet a „valódi újságírók valódi sajtószabadsága” mellett áll ki. A megfogalmazás azonban számos kritikát váltott ki, mivel ez tulajdonképpen hallgatólagos beismerése annak, hogy a bírósági döntés jogilag vitatható, és sérti a sajtószabadságot.
Tovább erősítette a gyanút az elfogultságra, hogy a döntést meghozó bíró neve szerepelt egy, a Tisza Párt aktivistáit tartalmazó – ukrán fejlesztésű applikációból kiszivárgott – adatbázisban.
Így nyilván nem véletlen, hogy éppen a Tisza Párt gazdasági megszorításait bemutató kiadvány terjesztését tiltották be.
Az Ellenpont szerint a MÚOSZ első alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve szintén szerepel a kiszivárgott Tisza-adatbázisban, aki a portál szerint kapcsolatban állhat az ellenzéki párttal. Gönczi Mária pályafutása és a MÚOSZ vezetésében betöltött hosszú ideje fennálló szerepe szintén kritikák tárgya lett, különösen amiatt,
hogy önéletrajza homályosan kezeli a pártállami időszakban betöltött pozícióit.
Az Ellenpont arról is ír, hogy a MÚOSZ vezetésének összetétele is vitát váltott ki: az elnökségben és az alelnökök között több baloldali vagy kormánykritikus médiumhoz köthető újságíró foglal helyet, ami megkérdőjelezi a szervezet függetlenségét, amelynek érdekvédelmi testületként elvileg a sajtószabadság egységes védelmét kellene képviselnie.
Az Ellenpont arra is emlékeztet: nem ez az első eset, hogy a MÚOSZ állásfoglalása botrányt kelt. Mint ismert: az újságíró-szervezet
korábban nem ítélte el Magyar Pétert sem, amikor újságírókat börtönbüntetéssel fenyegetett.
Nyitókép: MÚOSZ
A Tisza elnöke a választási győzelme után több állami vezető lemondását követelte.
Nem is kell rá sokat várni, hogy kiderüljön, mennyire voltak reálisak.
A Tisza Párt a kampány során fűt-fát ígért, hogy tompítsa a kiszivárgott terveinek pusztító hatását.
Egy jól felépített terv kezd kirajzolódni.
A Nemzeti Választási Bizottság Lukács Csabát a további jogsértéstől eltiltotta, és arra kötelezte, hogy a birtokában lévő szavazási levélcsomagokat juttassa el a Nemzeti Választási Irodába.
Ebben az ügyben is három külföldi titkosszolgálattal tartják a kapcsolatot, vagy most azért kevesebbel?
A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.
Többhétnyi húzd meg, ereszd meg játszma után Donald Trump újra a kemény kéz politikájához nyúl Irán és a Hormuzi-szoros ügyében: az amerikai hadiflotta blokádja alá venné Iránt és a tengerszorost.
Magyar Péter alkalmassága összetett kérdés, nála csak az fog számítani eleinte, miként is adja el azt, amit csinál. A rajongók még évekig nem fognak erre rákérdezni mi folyik kormányzás címén.
