A szervezet első alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve szintén szerepel a kiszivárgott Tisza-adatbázisban.
Komoly visszhangot váltott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalása, amelyben a szervezet kiállt a Fővárosi Törvényszék döntése mellett, amely karácsony előtt betiltotta a Bors Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzeléseit bemutató különszámának terjesztését. A döntés azért is számít precedens nélkülinek, mert a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egy többmilliós példányszámú sajtótermék terjesztését bírósági határozattal akadályozzák meg – jegyzi meg cikkében az eset kapcsán az Ellenpont.
Ezt is ajánljuk a témában
Lázár János úgy fogalmazott, hogy a kiadvány betiltása visszarepít a nyolcvanas évekbe, amikor szamizdatokká váltak az igazságot tartalmazó lapok.
Ezt is ajánljuk a témában
Végre kifejtette a véleményét a Bors különszámának betiltásáról a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A MÚOSZ közleményében azzal indokolta a döntés támogatását, hogy „a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt”, és hangsúlyozta: a szervezet a „valódi újságírók valódi sajtószabadsága” mellett áll ki. A megfogalmazás azonban számos kritikát váltott ki, mivel ez tulajdonképpen hallgatólagos beismerése annak, hogy a bírósági döntés jogilag vitatható, és sérti a sajtószabadságot.
Tovább erősítette a gyanút az elfogultságra, hogy a döntést meghozó bíró neve szerepelt egy, a Tisza Párt aktivistáit tartalmazó – ukrán fejlesztésű applikációból kiszivárgott – adatbázisban.
Így nyilván nem véletlen, hogy éppen a Tisza Párt gazdasági megszorításait bemutató kiadvány terjesztését tiltották be.
Az Ellenpont szerint a MÚOSZ első alelnökének, Gönczi Mária Évának a neve szintén szerepel a kiszivárgott Tisza-adatbázisban, aki a portál szerint kapcsolatban állhat az ellenzéki párttal. Gönczi Mária pályafutása és a MÚOSZ vezetésében betöltött hosszú ideje fennálló szerepe szintén kritikák tárgya lett, különösen amiatt,
hogy önéletrajza homályosan kezeli a pártállami időszakban betöltött pozícióit.
Az Ellenpont arról is ír, hogy a MÚOSZ vezetésének összetétele is vitát váltott ki: az elnökségben és az alelnökök között több baloldali vagy kormánykritikus médiumhoz köthető újságíró foglal helyet, ami megkérdőjelezi a szervezet függetlenségét, amelynek érdekvédelmi testületként elvileg a sajtószabadság egységes védelmét kellene képviselnie.
Az Ellenpont arra is emlékeztet: nem ez az első eset, hogy a MÚOSZ állásfoglalása botrányt kelt. Mint ismert: az újságíró-szervezet
korábban nem ítélte el Magyar Pétert sem, amikor újságírókat börtönbüntetéssel fenyegetett.
Nyitókép: MÚOSZ
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Érdemes lenne felvenni egy új kategóriát az újságírói díjak közé, például a tényfeltáró újságíró mellett simán elférne a „külföldi külügyi szervektől kapott aktákból legszebben legépelt riport” díj.
Jó nagy bajban van az újságíró.
Hiába a nyomásgyakorlás, hiába a titkosszolgálati akciók, a kormány nem adja fel a magyar nemzeti érdeket.
Magyarország nem ismeri el a Hernádi Zsolt ellen jogerősen meghozott elítélő határozatokat.
A választás előtt európai újságírók garmadája látogat Budapestre.
Tokió fegyverkezik – hadihajók indulhatnak a Hormuzi-szoroshoz.
Ismét kampányosztogatással buktak le Magyar Péter emberei. Siófokon jártunk, ahol Csatári Ernő egy helyi raktárban tárol több tucat előre bekészített élelmiszer pakkot. A feltételezett tulajdonos válaszok helyett röhögött és rendőrt hívott a stábra. Ezt követően Lulla településen felbukkant Csatári, aki fejhangon Magyar Péter-i mantrázásba kezdett.
