Vihar előtti csend Budapesten: hamarosan robbanhat az újabb baloldali botrány

Február 25-én ismét összeül a Fővárosi Közgyűlés, és a napirend alapján minden adott egy politikailag kiélezett üléshez: jogerős bírósági döntés a főpolgármester-helyettes ügyében, 50 milliárd forintos hitelfelvétel, százmilliárdos közszolgáltatási szerződések, valamint a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. körül kibontakozó botrány.

Ki lesz Karácsony Gergely főpolgármester helyettese?

A Fővárosi Törvényszék végzésben kötelezte Sára Botond főispánt, hogy pótolja a főpolgármester-helyettes megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot – mégpedig a főpolgármester által korábban benyújtott előterjesztés szerint. Ez azt jelenti, hogy – törvényi kizáró ok hiányában – Tüttő Kata kinevezése előtt elhárult az utolsó jogi akadály. Fellebbezésnek nincs helye.

Karácsony Gergely másfél éve helyettes nélkül, törvénytelenül irányítja a várost. A korábbi próbálkozások – Kiss Ambrus megtartása, illetve Vitézy Dávid nevének felvetése – nem vezettek eredményre. A Fidesz-KDNP korábban világossá tette: a Tisza Párt is vállaljon felelősséget, és jelöljön helyettest. Most azonban már nem új jelölésről, de a korábbi előterjesztés szerinti döntés pótlásáról van szó, ami a kormányhivatalt is köti.

50 milliárdos hitel: likviditási gondok a láthatáron

Az ülés egyik kulcspontja az OTP Bank Nyrt.-vel kötött 2026. évi folyószámla-hitel szerződés módosítása. A főváros 2026. március 1. és március 19. között 50 milliárd forintos hitelkeretet venne igénybe a likviditás fenntartására. Az indoklás szerint a bevételek és kiadások ütemezése nem hangolható össze teljes mértékben, ezért átmeneti forrásbevonásra van szükség.

Fővárosi Közgyűlés: több milliárdos közszolgáltatási csomagról dönthetnek

A közgyűlés több, a város működése szempontjából meghatározó éves szerződésről is dönt:

• a BKK Zrt. 2026. évi szerződése 205,6 milliárd forintról szól,
• a Budapest Közút Zrt. közel 19,7 milliárd forintos ellentételezést kap,
• az FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. esetében 1,7 milliárd forintos éves közszolgáltatási összeg szerepel,
• a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2026-os üzleti terve pedig már a Gellért Fürdő bezárásának hatásával számol.

A fürdőtársaság 2025-re még 5,6 milliárd forintos adózott eredményt vár, 2026-ra viszont már csak 4 milliárdot – több mint 300 ezer fős vendégforgalom-kieséssel kalkulálva.

Emellett napirenden van a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) 2026-os szerződése és üzleti terve is, utóbbi esetében a Lakásügynökség feladatainak további pontosításával, különös tekintettel a közszolgáltatásokban dolgozók szolgálati lakhatására.

BKM-botrány: belső ellenőrzés nélkül?

A legélesebb politikai vita a Budapesti Közművek körül várható. A Mártha Imre vezette társaságnál azonnali hatállyal elbocsátották a belső ellenőrzési terület szinte teljes állományát, és külsős céget bíztak meg a feladattal.

A Fidesz-KDNP szerint a kirúgások körülményei – biztonsági kíséret, dokumentált átadás-átvétel hiánya – súlyos kérdéseket vetnek fel. Szepesfalvy Anna szerint „újabb szabálytalanságokra derülhet fény”, és a városvezetés akadályozza a Fidesz-KDNP kezdeményezésére létrejött cégátvilágítási bizottság munkáját.

Szepesfalvy arra is rámutatott a Mandinernek, hogy korábban a Budapest Brand vizsgáló bizottsága éppen azokban a számviteli témakörökben állapított meg szabálytalanságokat, amely számviteli témák vizsgálata a jelek szerint kiválthatta a pánikszerű kirúgásokat és kiszervezéseket.

„A városvezetés egyértelműen megpróbálja úgy beállítani, mintha a költségek racionalizálása indokolná ezt a drasztikus lépést, de felsejlik itt egy sokkal sötétebb, az összes cégünket érintő szál is, ahol folyamatos a pénzügyi szabályok kreatív értelmezése”.

A Budapesti Közművek körül körvonalazódó botrány kapcsán Gyepes Ádám országgyűlési képviselő-jelölt is megszólalt. A Mandinernek úgy fogalmazott: „ami a BKM-nél történt, attól minden józan embernek feláll a szőr a hátán. Az, ha egy cégnél egy óra leforgása alatt felmondanak a teljes belső ellenőrzésnek, finoman szólva vet fel kérdéseket. Főleg, ha a Budapest Brand kapcsán kiderült dolgokra gondolunk”.

„Ami a legfelháborítóbb, hogy a hétfői bizottsági ülésen olyan kérdésekre nem derült fény, hogy ki döntött, miért ilyen sietve, és mit tárhatott fel a belső ellenőrzés, hogy azonnal felmondtak nekik. Pedig ezek, ha nincsen takargatnivalója a cégnek, nem megválaszolhatatlan kérdések!” – tette hozzá Gyepes Ádám.
Vitézy Dávid a közgyűlés hatáskörébe vonná vissza az alapítói jogokat, megtiltaná a belső ellenőrzés kiszervezését, és vizsgálná, milyen folyamatban lévő ellenőrzések szakadhattak félbe.

Drogstratégia, átláthatóság, csepeli út

A Fidesz–KDNP új Fővárosi Drogellenes Stratégia kidolgozását kezdeményezi, a jelenlegi stratégia visszavonásával. A kormánypártok szerint a zéró tolerancia elvének kell érvényesülnie, nem az ártalomcsökkentés dominanciájának.

Janó-Veilandics Franciska, a Fővárosi Közgyűlés KDNP-s képviselője ennek kapcsán kifejtette, hogy Budapestnek végre szüksége lenne egy valóban drogellenes stratégiára. Szavai szerint az, ami most van, sokkal inkább támogatja a szerhasználatot, mintsem hogy megnehezítené. „A főpolgármester szerint ez van, ezt kell szeretni, a Tisza Párt szerint pedig rendben van ez így” – vélekedett Janó-Veilandics Franciska.

„Tűcsere-programok, drogszobák, szervbevizsgálás. Erről szól jelenleg a budapesti stratégia. Többször javasoltuk már a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy legyen a fővárosnak végre egy drogellenes stratégiája. Szerintünk nincs. A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére javasoljuk, hogy készüljön Budapestnek egy valóban drogellenes stratégiája” – mondta videójában.

Nyitókép forrása: Facebook