Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
A berlini közigazgatási bíróság elutasította azt a keresetet, amely Angela Merkel egykori német kancellárra vonatkozó Stasi-dokumentumok megismerését célozta – írja a Remix. A kérelmet Marcel Luthe, a Good Governance Union vezetője nyújtotta be, aki Merkel keletnémet korszakban betöltött szerepét kívánta vizsgálni.
A bíróság azonban kimondta:
a Stasi-iratokhoz való hozzáférést szabályozó törvény nem biztosít általános betekintési jogot más személyek dossziéiba.
Ilyen hozzáférés csak kivételes esetekben lehetséges, például ha az érintett bizonyíthatóan együttműködött a keletnémet állambiztonsággal, vagy már akkor is közszereplőnek számított. A testület szerint Merkel egyik kategóriába sem tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
A kutató nem állította, hogy Merkel besúgó lett volna, ugyanakkor több kérdést is felvetett a keletnémet időszakával kapcsolatban. Ezek között szerepelt egy eset, amikor
tiltott lengyel Szolidaritás-anyagokat találtak nála egy határátlépés során, mégsem érte retorzió.
Emellett szóba került Merkel szerepe a kommunista ifjúsági szervezetben, a Szabad Német Ifjúságban (FDJ), valamint az is, hogy a rendszerváltás idején már politikai szerepet vállalt, ami Luthe szerint indokolttá tette volna az iratok kutathatóságát.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy Merkel akkoriban legfeljebb „jelentéktelen” politikai szereplő volt, így a róla szóló esetleges megfigyelési anyagok nyilvánosságra hozatala nem indokolt.
Kapcsolódó vélemény
A Partizán aligha számított arra, hogy az Angela Merkel-interjúja ekkora nemzetközi figyelmet kap és valóságos vihar támad nyomában külföldön.
A Stasi-archívum a keletnémet titkosszolgálat több millió dokumentumát tartalmazza, amelyek a kommunista rendszer egyik legkiterjedtebb megfigyelőhálózatának működését tükrözik. A német újraegyesítés után ezeket különleges jogi védelem alá helyezték: az érintettek saját aktáikba ugyan betekinthetnek, de harmadik személyek adataihoz erősen korlátozták a hozzáférést.
Luthe szerint éppen ez a probléma: amíg nem derül ki, milyen dokumentumok léteznek, addig a történészek számára a korszak „fekete doboz” marad.
A kutató jelezte, hogy nem adja fel: akár a német alkotmánybíróságig is elviheti az ügyet.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyűlöllek és szeretlek: így alakultak az államközi kapcsolatok Helmut Kohltól Friedrich Merzig. Németország kancellárjai és a magyar miniszterelnökök.
***
Fotó: Angela Merkel 1971-ben / ERIC FEFERBERG / AFP
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
Egész Németországot hazánk ellen hergelnék.
Még Szijjártó Péter is teljesen ledöbbent.
Két éve posztolt mémeket és szatirikus bejegyzéseket kértek rajta számon.
A 16 éves áldozat édesapja a hatóságok ellen is vizsgálatot kezdeményezett.
Kövesse a kormányfő beszédét a Mandineren!
Elmagyarázok valami nagyon egyszerű mégis titokzatos dolgot, jó?
Szentkirályi szerint aki a drog mellett érvel, az a gyerekeink jövőjét teszi kockára.
