Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
A berlini közigazgatási bíróság elutasította azt a keresetet, amely Angela Merkel egykori német kancellárra vonatkozó Stasi-dokumentumok megismerését célozta – írja a Remix. A kérelmet Marcel Luthe, a Good Governance Union vezetője nyújtotta be, aki Merkel keletnémet korszakban betöltött szerepét kívánta vizsgálni.
A bíróság azonban kimondta:
a Stasi-iratokhoz való hozzáférést szabályozó törvény nem biztosít általános betekintési jogot más személyek dossziéiba.
Ilyen hozzáférés csak kivételes esetekben lehetséges, például ha az érintett bizonyíthatóan együttműködött a keletnémet állambiztonsággal, vagy már akkor is közszereplőnek számított. A testület szerint Merkel egyik kategóriába sem tartozik.
Ezt is ajánljuk a témában
A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
A kutató nem állította, hogy Merkel besúgó lett volna, ugyanakkor több kérdést is felvetett a keletnémet időszakával kapcsolatban. Ezek között szerepelt egy eset, amikor
tiltott lengyel Szolidaritás-anyagokat találtak nála egy határátlépés során, mégsem érte retorzió.
Emellett szóba került Merkel szerepe a kommunista ifjúsági szervezetben, a Szabad Német Ifjúságban (FDJ), valamint az is, hogy a rendszerváltás idején már politikai szerepet vállalt, ami Luthe szerint indokolttá tette volna az iratok kutathatóságát.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy Merkel akkoriban legfeljebb „jelentéktelen” politikai szereplő volt, így a róla szóló esetleges megfigyelési anyagok nyilvánosságra hozatala nem indokolt.
Kapcsolódó vélemény
A Partizán aligha számított arra, hogy az Angela Merkel-interjúja ekkora nemzetközi figyelmet kap és valóságos vihar támad nyomában külföldön.
A Stasi-archívum a keletnémet titkosszolgálat több millió dokumentumát tartalmazza, amelyek a kommunista rendszer egyik legkiterjedtebb megfigyelőhálózatának működését tükrözik. A német újraegyesítés után ezeket különleges jogi védelem alá helyezték: az érintettek saját aktáikba ugyan betekinthetnek, de harmadik személyek adataihoz erősen korlátozták a hozzáférést.
Luthe szerint éppen ez a probléma: amíg nem derül ki, milyen dokumentumok léteznek, addig a történészek számára a korszak „fekete doboz” marad.
A kutató jelezte, hogy nem adja fel: akár a német alkotmánybíróságig is elviheti az ügyet.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyűlöllek és szeretlek: így alakultak az államközi kapcsolatok Helmut Kohltól Friedrich Merzig. Németország kancellárjai és a magyar miniszterelnökök.
***
Fotó: Angela Merkel 1971-ben / ERIC FEFERBERG / AFP
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Már ezer forint egy liter benzin.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Miközben az EU munkaerőhiánnyal küzd, egy friss elemzés szerint egyes bevándorlói csoportok súlyos, akár több százmilliós költséget jelentenek fejenként a költségvetéseknek.
Nem volt különösebben nehéz dolguk...
