A nemrég Magyarországon is bemutatott Merkel-sikerkönyv szerzőjével az exkancellár örökségéről, európai hatásairól és az osztrák gazdaság állapotáról is beszélgettünk.
Gerald Grosz (*1977, Graz) osztrák politikai publicista, korábbi politikus. 1992-ben lépett be az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ifjúsági szervezetébe. 2000-2005 között az FPÖ-s alkancellár, Herbert Haupt, majd 2007-ig Sigisbert Dolinschek államtitkár szóvivője. 2005-ben Jörg Haiderrel együtt kilépett az FPÖ-ből. 2006-2008 között a Haider által alapított Ausztria Jövője Szövetség (BZÖ) főtitkára. 2008-2013 között országgyűlési képviselő. 2017 óta dolgozik a legnagyobb osztrák médiumoknál kommentátorként és ír könyveket. 2022-ben „Make Austria Grosz Again” szlogennel indult az osztrák elnökválasztáson, ahol 5,6 százalékos eredményt ért el.
***
Nemrég mutatták be Budapesten könyvét, a Merkel műve – A mi bukásunkat az Alapjogokért Központ szervezésében. Mit gondol, miben lenne ma más Európa, ha nem lett volna Merkel Asszony?
Kilencmillió illegális bevándorlóval lenne kevesebb.
Valószínűleg nem történt volna meg az iszlamizáció nagy része, főleg a nyugati országokban, például Ausztriában vagy Németországban.
Tudjuk, hogy a migránsokat vonzzák a nagyvárosok, és azt is tudjuk, hogy a nagyvárosokban van egy bevándorlómiliő. De annak, amit Bécsben vagy Berlinben, a német és osztrák nagyvárosokban megélünk, már semmi köze az integrációhoz. Bizonyos negyedek tekintetében ez már invázió. Európa tehát ma máshogy nézne ki, ha nem lett volna Merkel. Talán még az Egyesült Királyság is megmaradt volna az Európai Unió tagjának, ha Angela Merkel és az ő bevándorláspolitikája nem szolgált volna a Nigel Farage körüli Brexit-mozgalom motorjaként. Európa talán biztonságosabb lenne, és élne még néhány ezer ember Európában, akik az „egyedi esetek” és a terror áldozataivá váltak.
Ilyen lesújtó elemzés után félve kérdezem: talál valami pozitívat is Angela Merkel politikájában?
Nem. A „wir schaffen das” politikája árnyékot vet hagyatéka többi részére is. Ha ma Németországra tekintek, akkor masszív gazdasági problémákat látok, melyeknek ugyan nem a „wir schaffen das”-politika az eredője, de az bizonyosan igen, hogy Németország levált az atomenergiáról, hogy az olcsó, jólétet garantáló energiaforrások már nem elérhetők, hogy dadog a német ipar, hogy európai szinten a belső égésű motor ellen politizálnak. És ott volt a 2008-as úgynevezett gazdasági válság is, Görögország megsegítése, ami a valóságban nem Görögország megsegítése volt, hanem a Deutsche Bank korrupt menedzsereinek sikerült segíteni.
A javára talán egyedül azt lehetne írni, hogy nagyonis hajlandónak mutatkozott arra, hogy ne hagyja a dolgokat eszkalálódni Oroszországgal kapcsolatban.
Ez az egyetlen terület, ahol egyet tudnék érteni Angela Merkellel.
Merkel utódai, Olaf Scholz és Friedrich Merz minőségileg más, jobb, rosszabb kancellárok, vagy csak abban a rendszerben dolgoznak tovább, amit Merkel teremtett a számukra?
Régi mondás, hogy „ritkán jön jobb”, és ez igaz Scholzra és Merzre is. Aki azt gondolja, hogy Merkel volt a legrosszabb, az Scholz és Merz révén látja, hogy lehet még rosszabb is, nem utolsósorban azért, mert egyikőjük sem mutatott hajlandóságot arra, hogy Merkel politikáját korrigálja.
Friedrich Merz placebókkal próbálja fenntartani a német nép jókedvét a kitoloncolások, a befektetési lendület, az infrastruktúra, az államadósság felső korlátjának tekintetében, de ez végül nem fog sikerülni neki.
Friedrich Merz Angela Merkel öltönyben, nem több és nem kevesebb.
Könyvét épp azon a napon mutatta be Budapesten, amikor Angela Merkel is Magyarországon vendégeskedett, Orbán Viktort is meglátogatta. Az egész európai jobboldal körülbelül úgy értékeli Merkelt, mint Ön, Orbán Viktor mégis tisztelettel beszél róla. Mit eszik még mindig Merkelen a magyar miniszterelnök?
Azt hiszem, Orbán Viktor és Angela Merkel nagyon jól együtt tudtak dolgozni abban az időben, amikor utóbbi volt a kancellár. Szerintem e bizalomteljes közös munka révén még van közöttük tisztelet. Nem tudom elképzelni, hogy Orbán Viktor támogatná Angela Merkel politikáját, de azt hiszem, azért fogadja őt, hogy tiszteletet mutasson egy korábbi német kancellár felé. Én a helyében ezt nem tettem volna meg.
Ön Ausztriában él és dolgozik. Mit lát, változtatott-e Merkel ténykedése valamit Ausztrián is?
Angela Merkel nem csak Németországot változtatta meg, hanem Európát és ezzel Ausztriát is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ausztria és Németország az a két ország az Európai Unióban, melyek lakosságarányosan a legtöbb menekültet vettek fel.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben teljesen megváltozott például Bécs vagy Graz látképe.
És ha például arra gondolok, hogy időközben az elmúlt tíz évben lettek olyan iskoláink Bécsben, ahol a muszlimok aránya 50 százaléknál van, annak is Angela Merkel politikája a gyökere. Merkel elkövette azt a hibát, hogy főként más kontinensekről fogadott be embereket, és hívószót intézett a muszlim világhoz: „Küldjétek hozzánk a szegényeiteket, mi vagyunk a világ szegényháza, mindenkinek segítünk.” Ez a döntő hiba. Ezért van az, hogy Merkel nem csak Németországot tette tönkre, hanem Ausztriát is. És nem szabad elfelejteni, hogy Angela Merkelnek Ausztriában segítői is voltak. 2015-ben Sebastian Kurz még teljesen Merkel vonalán volt, csak két-három hónappal később kezdett el eltávolodni tőle. Akkoriban a média is Angela Merkel dalát dalolta. Merkel egyedül nem vihette volna át a politikáját, volt médiája, hatalmi apparátusa, szövetségesei. Magyarország és Orbán teljesen más utat jártak be, mint Angela Merkel.
Magyarország nem fizet szociális juttatásokat a menedékkérőknek, és nem is vett fel túl sok embert. Ausztria 2022-ben 120 ezer menedékkérőt fogadott be, Magyarország alig huszonötöt.
Ebből is látszik: Orbán megpróbálta megvédeni a határokat, Európa pedig épp megfizeti Merkel őrületének árát.
Ausztria egyik vezető politikai kommentátorával beszélek, és nem akarom elszalasztani az ebben rejlő lehetőséget. Úgyhogy zárásul ausztriai helyzetértékelésre kérném: hogy teljesít Ausztria a tavaly megalakult néppárti-szociáldemokrata-liberális kormány alatt?
A kormány beépített hibája, hogy a választói akarattal szemben jött létre. A választói akarat viszonylag egyértelmű volt: azt akarták, hogy Herbert Kickl és a Szabadságpárt viselje a fő kormányzati felelősséget kancellárként. Ebben a Szabadságpártot és Herbert Kicklt megakadályozták. Helyette találtatott három párt, amelyek egymástól eltérőbbek nem is lehetnének. Legkisebb közös nevezőjük, hogy az FPÖ és Kickl ellen vannak. De ezzel a legkisebb közös nevezővel még nem lehet országot vezetni, és ebből számos probléma fakad. Magas az infláció, recesszió van, nincsenek a szegénység, az infláció, Európa elipartalanodása elleni harcban közös intézkedések. Nincs közös irányvonal a migrációs politikában sem.
Azaz a mindennapi politikában, amely az emberek életviszonyainak javításáról szól, nem talál közös irányvonalat a három koalíciós párt. Ezért megállapodnak a semmittevésben, hiszen aki semmit sem csinál, annak nem kell egyeztetnie.
Az eredmény mára érezhető. Ausztria gazdasági adatai minden európai ország közül a legrosszabbak, időközben magas a munkanélküliség, a világháború utáni időszak tartósan legnagyobb recessziójában vagyunk, 4 százalék fölött van az infláció, magas az államadósság. Ez az összteljesítmény ennek a politikának az eredménye, bár a jelenlegi kormánykoalíció javára kell írni, hogy annak a pusztításnak, amire ma Ausztriában panaszkodunk, nagy része már a néppárti-zöld koalíció alatt megtörtént, tehát, Kurz, Schallenberg és Nehammer alatt a zöld koalíciós partnereikkel.
Nyitókép: Odd ANDERSEN / AFP
Ez lenne a befogadás és az egyenlőként kezelés? Az volna a keresztényi bánásmód, ha felebarátainkat döngöljük tovább befelé az áldozatszerepbe? Francesca Rivafinoli írása.
Fontos döntést hozott meg a Saltech.
Az áremelkedés a jól ismert márkákat sem kíméli.
A férfi lakásán robbanószerkezet gyártásához szükséges eszközöket találtak.
A Maxima legújabb adásában Alice Weidel és Szalai Zoltán őszintén beszél Németország válságáról, Európa jövőjéről és a patrióta politika lehetőségeiről.
A bevándorlásellenes FPÖ szerint az osztrák liberális NEOS főfinanszírozója aktívan beavatkozik a magyar választásokba.
Washington szerint a kormány drogkereskedelemben érintett, Caracas szerint rezsimváltásra készülnek.
Az eddigi vezető, Módos Márton tanácsadóként folytatja. A vezérigazgatói teendőket a jövőben Kokas Zsuzsanna látja el.
