Angela Merkel olyat mondott, hogy abba beleremegett Lengyelország: nem maradt el a felháborodás

A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.

A Partizán aligha számított arra, hogy az Angela Merkel-interjúja ekkora nemzetközi figyelmet kap és valóságos vihar támad nyomában külföldön.
„A Partizán aligha számított arra, hogy az Angela Merkel-interjúja ekkora nemzetközi figyelmet kap és valóságos vihar támad nyomában külföldön. A magyar közönség visszafogottan reagált, de a lengyel kormány és a sajtó, valamint a balti államok politikusai és médiája keresetlen szavakkal utasították vissza Merkel egyik állítását. A legfőbb vitát kiváltó mondata arról szólt, hogy a balti államok és a lengyel kormány megakadályozta őt és Macront abban, hogy 2021-ben közvetlen tárgyalásokat folytasson Putyin elnökkel, amivel szerinte megelőzhető lett volna a háború. Míg Sikorski lengyel külügyminiszter, Landsbergis volt litván külügyminiszter felháborodott, hogy az agresszor helyett közvetve őket vádolja a háború kirobbantásáért, addig a Kreml propagandája címoldalon hozta le, hogy Merkel szerint a Nyugat robbanotta ki a háborút. A politico.eu és a német sajtó is erősen bírálta, és már azt is értetlenül fogadták, hogy miért találkozott Orbán Viktorral és ha már igen, akkor miért volt ilyen barátságos ez a találkozó.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt német kancellár azt állította, hogy ő tárgyalt volna az oroszokkal, de ezt megakadályozták a balti államok és Lengyelország.
A nyugati bírálatokban kevés helyet kapott, de minket mégis az a kijelentése érint a leginkább, miszerint: »egyenesen abszurd elképzelés, hogy Orbán Viktor Putyin »trójai falova« lenne az Európai Unióban, Európa nem is dőlne be egy ilyen trükknek.« Nagyon megértően beszélt Orbán Viktorról, aki iránt volt bizalom benne és akivel lehetett kompromisszumokat kötni. Egyébként Putyinról is hasonlókat mondott. Nem tudjuk, hogy a hely szelleme ihlette meg, vagy komolyan gondolja, de nem véletlen, hogy a német sajtóban az interjú kapcsán már arról írnak, hogy teljesen diszkreditálja magát.
Ahogy a Szabadság című könyve, úgy ez az interjú is az apológiáról, önfelmentéséről szól, bántóan hiányzik belőle a kritikus önreflexió. Fájdalmas látni ezt a szellemi és morális leépülést róla, aki fénykorában Európa vezető politikusa és sokak reménysége volt. Voltak komoly érdemei, de mostanában egyre inkább a hibáira irányul a figyelem. A róla készült szobrot nem csak a kritikusok, de ő is serényen rombolja. Kár érte, mert így azt a teljesítményt és elismerést is hitelteleníti, ami korábban kétségtelenül megillette őt.”
Nyitókép: Angelos TZORTZINIS / AFP