Mind Zelenszkij, mind Putyin technikailag legitim katonai célpontnak számítanak

„A Vlagyimir Putyin valdaji elnöki rezidenciája elleni tegnapi állítólagos támadásról nagyon kevés információ állt rendelkezésre, és mivel nagyon sok volt a zaj, ezért mindenképpen meg akartam várni, hogy több adattal lehessen dolgozni. Tegnap délután az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy 91 ukrán drónt lőtt le, ebből 41-et a novgorodi megye felett, amelyek állítólag Putyin ott lévő, valdaji rezidenciáját vették célba. Ukrajna a rezidencia elleni támadást tagadta. Az oroszok állami terrorizmussal vádolták meg Kijevet, és kijelentették, hogy »átértékelik a pozícióikat a tárgyalásokat illetően« (miközben a »pozícióikat« valójában továbbra sem ismerjük). 

Valljuk be, külön szépsége van annak, hogy az oroszok »állami terrorizmussal« vádolják Ukrajnát, miközben orosz rakéták és drónok néhány naponta támadják az ukrán városokat, aminek folyamatosan vannak civil áldozatai. Legutóbb épp Zelenszkij amerikai útja előtti éjszaka az elmúlt hónapok legnagyobb méretű dróntámadását hajtották végre az ukrán fővárossal szemben.

Mindenesetre eltelt már majdnem egy nap, de továbbra sincs semmilyen bizonyíték a Putyin rezidenciája elleni állítólagos támadással szemben. Ha voltak is ukrán drónok novgorodi megyében, akkor mi bizonyítja, hogy pont a valdaji rezidencia felé tartottak? Meglepő módon az orosz közösségi médiában és telegram csatornákon nincs egyetlen videó sem a tegnapi drónok novgorodi berepüléséről vagy a légvédelem működéséről, pedig általában minden egyes ilyen alkalommal több tucat videóval szoktak tele lenni a megfelelő csatornák. Elméletileg lehetséges, hogy csak durva információs blokád van az ügy körül, de ez a kevésbé valószínű verzió.

Egyre inkább az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az oroszok egy újabb hamis-zászlós műveletet használnak a tárgyalások megszakítására vagy elhúzására. Putyin telefonhívásban jelezte a feltételezett esetet Trumpnak, majd a beszélgetés után szinte azonnal nyilatkozatokkal jött elő Putyin tanácsadója, Usakov, akitől megtudhattuk, hogy Trumpot »sokkolta a hír«, és nagyon mérges volt. Állítólag. Azonban amikor Trumpot személyesen kérdezték az esetről, akkor annyit mondott, hogy lehet, hogy voltak drónok, lehet, hogy nem, ezt ki kell vizsgálni. Ha voltak, akkor az a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem szerencsés, és ennek nem örülne. És ebben tökéletesen igaza van. Azt gondolom, hogy közelebb lehetünk a békéhez, mint az elmúlt majdnem 4 évben valaha is, és ha a diplomáciai folyamat folytatódik, akkor 2026-ban lesz eredménye.

Mindenesetre mindkét verziónak (a rezidencia elleni támadásnak és a hamiszászlós műveletnek) van esélye, bár ahogy leírtam, az első sokkal kevésbé valószínű, mint a második. Az érdekeket nézve nem világos, hogy Putyin rezidenciája elleni feltételezett támadással – ha volt ilyen – mi lehetett volna az ukránok célja. A tárgyalások sikeres, mielőbbi lezárása és a béke alapvető érdekük. Az elmúlt hetekben minden e körül forgott. És pontosan tudják azt is, hogy egy ilyen támadással magára haragíthatnák Trumpot – épp akkor, amikor Zelenszkij éppen kétnapos találkozón van Trump birtokán Floridában.

Az oroszok szempontjai egy egészen más tészta. Az elmúlt hónapokban a Witkoffal való találkozók során elméleti szinten felfestették a feltételeiket és a követelményeiket, és többek között ennek mentén (a területi kérdések kivételével) kialakult egy kiindulópontnak tekinthető terv, amivel lehet dolgozni. Az amerikaiak és ukránok között intenzív tárgyalásokon vagyunk túl, és miután Mar-a-lagoban is kifejezetten jó hangulatban zajlottak le a Zelenszkij és Trump közötti tárgyalások, most az oroszoknál pattogna a labda, hogy valamit reagáljanak a békefolyamatra. Ám konkrét, béketervre való reakciók helyett az oroszok Putyin rezidenciája elleni támadással vádolták az ukránokat, amivel megpróbálhatják Trumpot Zelenszkij ellen fordítani, és tovább húzni az egész folyamatot, anélkül, hogy nemet mondanának Trumpnak.

A háború első napjaiban egyébként Moszkva kifejezett célja volt az ukrán vezetés elfogása vagy likvidálása - orosz kommandósok és diverzáns egységek Kijev kormányzati negyedébe próbáltak bejutni, de végül sikertelenül. Ezt nevezték el később a »Bankova-utcai ostromnak«. 2023. május 3-án pedig két ukrán drón robbant fel a Kreml tornyainál, amit az oroszok ugyancsak állami terrorizmusnak minősítették, és azonnali és szörnyű megtorlást ígértek cserébe.

Valójában a nemzetközi jog szerint mind Zelenszkij, mind Putyin technikailag legitim katonai célpontnak számítanak, mivel mindketten az ukrán és az orosz fegyveres erők főparancsnokai, és részt vesznek a katonai műveletek irányításában. Azonban az ukrán kormányzati szektor 2022. február-márciusi támadások óta mind az ukránok, mind az oroszok figyeltek arra, hogy egymás legfelső politikai vezetőit ne támadják. Ez nem az említett nemzetközi jog miatt van, hanem sokkal praktikusabb okai vannak. Zelenszkij halála esetén nemzeti hőssé, mártírrá válna, ami nemhogy megtörné, hanem fanatizálhatná az ukrán ellenállást. Hasonlóan rossz következményekkel járna Putyin likvidálása is: radikalizálná a Putyin helyébe lépő, alapvetően Putyin köréből kikerülő vezetést, és akár még nukleáris csapásoknak is utat adna. Zelenszkij túlélése kommunikációs szempontból is érdeke Oroszországnak: így rá lehet hárítani a felelősséget a háború folytatásáért, illetve egy esetleges népszerűtlen békeszerződés aláírásáért. És ami ugyancsak visszafogja ezen a téren a feleket, az az, hogy ha az egyik fél megöli a másik vezetőjét, azzal legitimálja, hogy a másik fél is bevesse minden eszközét a válaszcsapásra.”

Nyitókép: Facebook