Magyarország pedig – nem túl meglepő módon – alig kapna pénzt a Bizottság friss tervei szerint.
Ursula von der Leyennek a vállalati bevételekre kivetni tervezett uniós különadója komoly politikai és szakmai ellenállásba ütközött.
A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
Szerda délután bemutatta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos a 2027 után életbe lépő új uniós büdzsé főbb számait. Ursula von der Leyen bizottsági elnök is tájékoztatót tartott a témában.
Steiner Attila államtitkár szerint a mostani uniós javaslat örökre elvágná Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
A Tisza Párt agrárszakértője szerint Ukrajna uniós csatlakozását adottnak kell venni, a magyar gazdáknak pedig ehhez kell alkalmazkodniuk.
A több mint másfél millió kitöltő szerinte azt jelzi, hogy a magyar emberek számára Ukrajna uniós csatlakozása nem távoli, hanem közvetlenül érintő kérdés.
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Ez pedig magával ránthatja az egész uniót.
Brüsszel a felbérelt zsoldosaival akarja elérni, hogy olyan politikusok álljanak a kormányrúdnál, akik mindenben alárendelik a nemzeti érdeket a külföldnek.
Az egyik EP-képviselő szerint a tiszások a látszatra sem adva nyíltan kiszolgálják a brüsszeli elvárásokat, Magyar Péterék Ukrajna érdekeit képviselik Brüsszelben.
Már csak azért is, mert az nekünk jár.
Orbán Viktor már 2006-ban is elmondta: nekünk az a pénz jár.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy „Brüsszel és a Tisza Párt támogatja Ukrajna gyorsított uniós tagságát, és ennek az árát velünk fizettetnék meg”.
Még hosszú időnek kell eltelnie, hogy nettó befizetővé váljon hazánk
Egy országos lefedettségű adatbázist szerettek volna, benne névvel, címmel és telefonszámmal, hogy pl. ki akar háborúzni Ukrajnáért és ki nem.
Schiffer keményen nekiment a Brüsszelnek és a Tiszának is, Kohán Mátyás is beszállt a vitába.
Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló cikksorozatunk legújabb részében a lengyelországi hatásokat néztük meg.
Éves összehasonlításban valóban a magyar infláció lett a legnagyobb, ám a tényleges, érzékelhető drágulást jobban mutatja a havi alapú adatsor. Ebben már nem mi vezetünk.
