Franciaország, Olaszország és Spanyolország a példa: óriási hiba lenne, ha Magyarország is erre az útra lépne

A vagyonadó bevezetésének kérdése – leginkább a Tisza Párt és Magyar Péter említésében – időről időre visszatér a magyar közbeszédbe.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint azonban a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják:

Az Európai Unió 27 tagállamából mindössze ötben, továbbá Svájcban és Norvégiában létezik vagyonadó. Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban a teljes nettó vagyon után kell fizetni, míg Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban csupán egyes vagyonelemekre vetik ki.

A kutatás szerint az adónem bevezetését jellemzően a háborúk vagy gazdasági válságok finanszírozásával indokolták, de hosszú távon egyik országban sem vált be: alacsony bevételt hozott, viszont jelentős bürokratikus terheket és tőkeelvándorlást eredményezett.

A nemzetközi adópolitikával foglalkozó amerikai oldal, a TAX Foundation, valamint az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) elemzései szerint a vagyonadó nemcsak jogbizonytalanságot és adóelkerülést szül, hanem visszafogja a vállalkozási kedvet és az innovációt is. A befektetési hajlandóság csökkenése pedig a gazdasági növekedés ütemét is lassítja.

Franciaország, Olaszország és Spanyolország – ahol évtizedek óta létezik vagyonadó – továbbra is az uniós rangsor élén áll a jövedelmi különbségek tekintetében.

Az Oeconomus elemzése szerint Magyarországon egy 1 százalékos vagyonadó a milliárdosokat érintené, és legfeljebb 250–400 milliárd forint bevételt hozna, ami eltörpülne a 40 ezermilliárdos költségvetés mellett. A kutatók szerint a gazdasági növekedés és a befektetési környezet erősítése hatékonyabb eszköz a társadalmi különbségek mérséklésére, mint az új adónemek bevezetése.

Nyitókép: AFP/Ludovic Marin

***