Most több százmilliárd forint és a Tisza Párt jövője a tét

Budapesten kapta számszerűleg és arányaiban is a legtöbb szavazatot a Tisza Párt az április 12-i országgyűlési választáson. Éppen ezért már a voksolás után elindult a találgatás arról, hogyan is „fogja meghálálni” Magyar Péter alakulata kormányon ezt a kimagasló támogatást a fővárosiaknak. A helyzetet nagyban bonyolítja, hogy Budapestet Karácsony Gergely vezeti és a Tisza Pártnak csak 10 képviselője van a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben. Mindezek ellenére a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tiszának széles mozgástere van Budapestet illetően is. A fő dilemma: ha százmilliárdokkal és gigaberuházásokkal segítik Budapestet, akkor az a pénz a vidékről fog hiányozni. és ennek később még súlyos politikai következményei lehetnek. Kényes helyzetben van tehát a jövendő kabinet, de nézzük is meg honnan indulnak.

Ezek lehetnek a legfőbb beruházások

A Fővárosi Önkormányzat a magyar belpolitikai helyzet változásával jelentősen bővítené az elérhető uniós forrásokat, és a korábbi mintegy 300 milliárd forintos keret helyett összesen több mint 700 milliárd forintnyi támogatással számol a 2021–2027-es ciklusban és a helyreállítási alapból – erről már Karácsony Gergely beszélt. A főpolgármester szerint Budapest számára mintegy 300 milliárd forintnyi kohéziós forrás két éve elérhető, amiről 2024-ben született megállapodás az Európai Bizottság, a magyar kormány és Budapest között. A keret jelentős része pályázati úton megítélt támogatás, amely nem tartozik a jogállamisági feltételek miatt befagyasztott uniós pénzek közé, de eddig csak 56 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket, a többit a kormány blokkolta Karácsony Gergely elmondása szerint. A városvezetés szerint a korábban kidolgozott programok végrehajtása több ponton elakadt, miközben a szükséges döntések és szerződések nem születtek meg. A főpolgármester úgy látja, hogy az új politikai helyzetben lehetőség nyílhat a források gyors lehívására, amelyhez az uniós döntéshozók részéről is nyitottság mutatkozik.

A tervek szerint a 300 milliárd forintos keretből 

• 178 milliárdot közlekedésfejlesztésre,
• 50 milliárdot köztérfejlesztésre, 
• 38 milliárdot árvízvédelemre és vízgazdálkodásra,
•  valamint 34 milliárdot lakhatási és szociális programokra fordítanának. 
• A projektek között szerepel például új villamosok, trolibuszok és elektromos buszok beszerzése, valamint városi zöld- és közterületi fejlesztések.

Az áprilisi politikai változásokkal azonban megnyílhat a lehetőség a helyreállítási alap (RRF) forrásainak bevonására is, amelyből a főváros egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomagot állított össze.

Ez részben átfedésben van a meglévő programokkal, így egyes projekteket átcsoportosíthatnak az egyszerűbb elszámolású RRF-finanszírozásba. „Mostanáig a főváros nem számolt az RRF-pénzekkel, mert a forráskiosztásból az önkormányzatok ki lettek szorítva” – mondta Karácsony Gergely, aki szerint az új helyzetben több fővárosi fejlesztés is bekerülhet a programba. Hozzátette, hogy az új kormánynak rövid időn belül új koncepciót kell kidolgoznia az uniós megállapodáshoz: a helyreállítási alap esetében 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni a vállalt reformokat és beruházásokat, vagy a források elvesznek, míg a kohéziós pénzeknél 2029 közepéig kell megvalósítani a projekteket. A főváros szerint a kohéziós és helyreállítási források együtt történelmi fejlesztési csomagot jelenthetnek Budapest számára, de a megvalósítás ütemezése és az uniós határidők betartása meghatározó lesz a források tényleges felhasználásában.

Nyilatkozatai szerint a főváros mintegy 300 milliárd forint értékű beruházási tervet dolgozott ki, amelyek döntően az Európai Unió kohéziós forrásaira épülnének. E csomagon belül kiemelkedő súlya van a közlekedésfejlesztésnek – erre 178 milliárd forintot irányoztak elő –, míg jelentős összegek jutnának közterek megújítására, árvízvédelemre, illetve lakhatási és szociális programokra is. Ezek a számok nemcsak a beruházások volumenét jelzik, hanem azt a stratégiai irányt is, amely a város élhetőségének javítására, a népesség megtartására és a „zöld főváros” ambíciójára épül.

A konkrét projektek között több olyan fejlesztés is megjelent a nyilvánosságban, amelyek hosszú ideje napirenden vannak, de most új lendületet kaphatnak. Ilyen például a rozsdaövezeti területek átalakítása, különösen a Rákosrendező térsége, ahol egy komplex, klímatudatos városnegyed kialakítását tervezik. Ugyancsak ide tartozik a Pesti fonódó villamoshálózat bővítése, amely a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével jelentősen javítaná a városon belüli kapcsolatokat, miközben a felszíni közterek átalakítását is magával hozná. Ezek a projektek jól illeszkednek abba a városfejlesztési koncepcióba, amely a közösségi közlekedés erősítésére és az autóforgalom visszaszorítására épít.

Ezek a nagy kérdések

Nem árt arra sem emlékeztetni, hogy Karácsony nyilatkozataiban ugyanakkor folyamatosan jelen van a bizonytalanság és a politikai feltételesség. Többször utalt arra, hogy a beruházások megvalósítása alapvetően attól függ, sikerül-e Magyarországnak hozzájutnia az uniós forrásokhoz, illetve hogy az új kormány milyen viszonyt alakít ki a fővárossal. Egyik friss megszólalásában kifejezetten „történelmi lehetőségként” beszélt a kormányváltásról, és nyíltan drukkolt annak, hogy az ország megszerezze a szükséges pénzügyi forrásokat. Más esetekben viszont a főváros pénzügyi kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet, figyelmeztetve arra, hogy egyes kormányzati döntések akár a működést is veszélybe sodorhatják. 

Ami a feltételezett vagy formálódó „Tisza-kormány” beruházási elképzeléseit illeti, a kép egyelőre kevésbé konkrét, inkább politikai irányjelzésekből és közvetett utalásokból áll össze. Karácsony megszólalásaiban többször utal arra, hogy az új kormány egyik kulcskérdése az lesz, képes-e helyreállítani az uniós forrásokhoz való hozzáférést, és ezzel együtt új finanszírozási modellt kialakítani az önkormányzatok számára. A főváros szempontjából ez azt jelenti, hogy a „Tisza-kormány” beruházási politikája nem feltétlenül konkrét projektekben jelenik meg elsőként, hanem abban a keretrendszerben, amely lehetővé teszi vagy éppen akadályozza a budapesti fejlesztéseket.

Egyrészt ott vannak a már előkészített, szakmailag kidolgozott projektek – közlekedési fejlesztések, rozsdaövezeti rehabilitációk, közterületi megújítások –, amelyek viszonylag gyorsan elindíthatók lennének. Másrészt meghatározó az a politikai és pénzügyi környezet, amelyet a mindenkori kormány biztosít, különösen az EU-forrásokhoz való hozzáférésen keresztül. Harmadrészt pedig jelen van egy stratégiai vízió, amely Budapestet egy élhetőbb, zöldebb és társadalmilag inkluzívabb várossá kívánja alakítani.

Ebből nagy vita lehet a Tisza Pártban

Mivel a leendő kormány részéről egyelőre nem olvastunk, hallottunk részletes Budapest-programot, így csak korábbi nyilatkozatokra tudunk építeni. Az egyik legfőbb ígéret Magyar Péter kabinetfőnökétől, Velkey Györgytől hangzott el, aki a 4-es metró meghosszabbításáról beszélt a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig. Ennek a beruházásnak a kivitelezése is több százmilliárd forintot emésztene föl, ráadásul Karácsony már bemutatott tervei között nem is szerepel ez a tétel. Egy ilyen volumenű beruházás támogatása mind a kormányon, mind a 141 fős Tisza-frakcióban is komoly vitákat okozna. 

A tervek nagyszabásúak, Karácsony nyilatkozatai pedig egyértelműen ezek politikai és stratégiai keretét adják. Ugyanakkor a tényleges megvalósítás kulcsa nem pusztán a városházán, hanem a nemzeti és európai szintű döntéshozatalban rejlik – így a következő évek beruházásai legalább annyira lesznek politikai, mint urbanisztikai természetűek.

Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI