Több százmilliárdos beruházásokat akar megvalósítani Budapesten Karácsony Gergely a következő időszakban, miközben korábban csőddel fenyegetett. Magyar Péter budapesti tervei nem ismertek, de arra mindenképpen figyelemmel kell lennie, hogy a Tisza Párt a fővárosban a legerősebb. Kemény csörték jöhetnek a forrásokért Karácsony és a kormány között.
Budapesten kapta számszerűleg és arányaiban is a legtöbb szavazatot a Tisza Párt az április 12-i országgyűlési választáson. Éppen ezért már a voksolás után elindult a találgatás arról, hogyan is „fogja meghálálni” Magyar Péter alakulata kormányon ezt a kimagasló támogatást a fővárosiaknak. A helyzetet nagyban bonyolítja, hogy Budapestet Karácsony Gergely vezeti és a Tisza Pártnak csak 10 képviselője van a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben. Mindezek ellenére a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Tiszának széles mozgástere van Budapestet illetően is. A fő dilemma: ha százmilliárdokkal és gigaberuházásokkal segítik Budapestet, akkor az a pénz a vidékről fog hiányozni. és ennek később még súlyos politikai következményei lehetnek. Kényes helyzetben van tehát a jövendő kabinet, de nézzük is meg honnan indulnak.
A Fővárosi Önkormányzat a magyar belpolitikai helyzet változásával jelentősen bővítené az elérhető uniós forrásokat, és a korábbi mintegy 300 milliárd forintos keret helyett összesen több mint 700 milliárd forintnyi támogatással számol a 2021–2027-es ciklusban és a helyreállítási alapból – erről már Karácsony Gergely beszélt. A főpolgármester szerint Budapest számára mintegy 300 milliárd forintnyi kohéziós forrás két éve elérhető, amiről 2024-ben született megállapodás az Európai Bizottság, a magyar kormány és Budapest között. A keret jelentős része pályázati úton megítélt támogatás, amely nem tartozik a jogállamisági feltételek miatt befagyasztott uniós pénzek közé, de eddig csak 56 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket, a többit a kormány blokkolta Karácsony Gergely elmondása szerint. A városvezetés szerint a korábban kidolgozott programok végrehajtása több ponton elakadt, miközben a szükséges döntések és szerződések nem születtek meg. A főpolgármester úgy látja, hogy az új politikai helyzetben lehetőség nyílhat a források gyors lehívására, amelyhez az uniós döntéshozók részéről is nyitottság mutatkozik.
A tervek szerint a 300 milliárd forintos keretből
Az áprilisi politikai változásokkal azonban megnyílhat a lehetőség a helyreállítási alap (RRF) forrásainak bevonására is, amelyből a főváros egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomagot állított össze.
Ez részben átfedésben van a meglévő programokkal, így egyes projekteket átcsoportosíthatnak az egyszerűbb elszámolású RRF-finanszírozásba. „Mostanáig a főváros nem számolt az RRF-pénzekkel, mert a forráskiosztásból az önkormányzatok ki lettek szorítva” – mondta Karácsony Gergely, aki szerint az új helyzetben több fővárosi fejlesztés is bekerülhet a programba. Hozzátette, hogy az új kormánynak rövid időn belül új koncepciót kell kidolgoznia az uniós megállapodáshoz: a helyreállítási alap esetében 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni a vállalt reformokat és beruházásokat, vagy a források elvesznek, míg a kohéziós pénzeknél 2029 közepéig kell megvalósítani a projekteket. A főváros szerint a kohéziós és helyreállítási források együtt történelmi fejlesztési csomagot jelenthetnek Budapest számára, de a megvalósítás ütemezése és az uniós határidők betartása meghatározó lesz a források tényleges felhasználásában.
Az elmúlt hetekben Karácsony egyébként több alkalommal is hangsúlyozta, hogy Budapest egy „készenléti állapotban” lévő fejlesztési portfólióval rendelkezik.
Nyilatkozatai szerint a főváros mintegy 300 milliárd forint értékű beruházási tervet dolgozott ki, amelyek döntően az Európai Unió kohéziós forrásaira épülnének. E csomagon belül kiemelkedő súlya van a közlekedésfejlesztésnek – erre 178 milliárd forintot irányoztak elő –, míg jelentős összegek jutnának közterek megújítására, árvízvédelemre, illetve lakhatási és szociális programokra is. Ezek a számok nemcsak a beruházások volumenét jelzik, hanem azt a stratégiai irányt is, amely a város élhetőségének javítására, a népesség megtartására és a „zöld főváros” ambíciójára épül.
A konkrét projektek között több olyan fejlesztés is megjelent a nyilvánosságban, amelyek hosszú ideje napirenden vannak, de most új lendületet kaphatnak. Ilyen például a rozsdaövezeti területek átalakítása, különösen a Rákosrendező térsége, ahol egy komplex, klímatudatos városnegyed kialakítását tervezik. Ugyancsak ide tartozik a Pesti fonódó villamoshálózat bővítése, amely a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével jelentősen javítaná a városon belüli kapcsolatokat, miközben a felszíni közterek átalakítását is magával hozná. Ezek a projektek jól illeszkednek abba a városfejlesztési koncepcióba, amely a közösségi közlekedés erősítésére és az autóforgalom visszaszorítására épít.
Nem árt arra sem emlékeztetni, hogy Karácsony nyilatkozataiban ugyanakkor folyamatosan jelen van a bizonytalanság és a politikai feltételesség. Többször utalt arra, hogy a beruházások megvalósítása alapvetően attól függ, sikerül-e Magyarországnak hozzájutnia az uniós forrásokhoz, illetve hogy az új kormány milyen viszonyt alakít ki a fővárossal. Egyik friss megszólalásában kifejezetten „történelmi lehetőségként” beszélt a kormányváltásról, és nyíltan drukkolt annak, hogy az ország megszerezze a szükséges pénzügyi forrásokat. Más esetekben viszont a főváros pénzügyi kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet, figyelmeztetve arra, hogy egyes kormányzati döntések akár a működést is veszélybe sodorhatják.
Ez a kettősség – ambiciózus tervek és finanszírozási bizonytalanság – alapvetően meghatározza Budapest jelenlegi fejlesztési horizontját.
Ami a feltételezett vagy formálódó „Tisza-kormány” beruházási elképzeléseit illeti, a kép egyelőre kevésbé konkrét, inkább politikai irányjelzésekből és közvetett utalásokból áll össze. Karácsony megszólalásaiban többször utal arra, hogy az új kormány egyik kulcskérdése az lesz, képes-e helyreállítani az uniós forrásokhoz való hozzáférést, és ezzel együtt új finanszírozási modellt kialakítani az önkormányzatok számára. A főváros szempontjából ez azt jelenti, hogy a „Tisza-kormány” beruházási politikája nem feltétlenül konkrét projektekben jelenik meg elsőként, hanem abban a keretrendszerben, amely lehetővé teszi vagy éppen akadályozza a budapesti fejlesztéseket.
Ebből következően a budapesti nagyberuházások jövője három tényező metszetében dől el.
Egyrészt ott vannak a már előkészített, szakmailag kidolgozott projektek – közlekedési fejlesztések, rozsdaövezeti rehabilitációk, közterületi megújítások –, amelyek viszonylag gyorsan elindíthatók lennének. Másrészt meghatározó az a politikai és pénzügyi környezet, amelyet a mindenkori kormány biztosít, különösen az EU-forrásokhoz való hozzáférésen keresztül. Harmadrészt pedig jelen van egy stratégiai vízió, amely Budapestet egy élhetőbb, zöldebb és társadalmilag inkluzívabb várossá kívánja alakítani.
Mivel a leendő kormány részéről egyelőre nem olvastunk, hallottunk részletes Budapest-programot, így csak korábbi nyilatkozatokra tudunk építeni. Az egyik legfőbb ígéret Magyar Péter kabinetfőnökétől, Velkey Györgytől hangzott el, aki a 4-es metró meghosszabbításáról beszélt a Keleti pályaudvartól a Bosnyák térig. Ennek a beruházásnak a kivitelezése is több százmilliárd forintot emésztene föl, ráadásul Karácsony már bemutatott tervei között nem is szerepel ez a tétel. Egy ilyen volumenű beruházás támogatása mind a kormányon, mind a 141 fős Tisza-frakcióban is komoly vitákat okozna.
Összességében Budapest fejlesztési pályája ma még inkább lehetőség, mint megvalósult valóság.
A tervek nagyszabásúak, Karácsony nyilatkozatai pedig egyértelműen ezek politikai és stratégiai keretét adják. Ugyanakkor a tényleges megvalósítás kulcsa nem pusztán a városházán, hanem a nemzeti és európai szintű döntéshozatalban rejlik – így a következő évek beruházásai legalább annyira lesznek politikai, mint urbanisztikai természetűek.
Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az Európai Labdarúgó-szövetség először rendezi meg Magyarországon a kontinentális elitsorozat, a Bajnokok Ligája döntőjét.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Nem lenne meglepő, ha Karácsony Gergely örömében egy kis megkönnyebbülés is lenne, hogy elköszönhet attól az embertől, aki az egyik legnagyobb vetélytársa volt a fővárosi politikában.
Nyilván jobban örültem volna, ha egy progresszív, baloldali-zöld koalíció nyeri a választást, de hát ilyen nem indult a választáson – véli a főpolgármester.
Újabb társadalmi feszültségeket generálhat a döntés.
Csak a készlet erejéig!
Azonban egy érdekes keretezéssel jelentették meg Magyar Péter vadonatúj rögeszméjét.
