„Izraelt 2027-re eltüntetik a Föld színéről” – Ausztriában uszított az imám
Az antiszemita uszítás csak a jéghegy csúcsa, ugyanis terrorszervezetben való részvétellel is megvádolták.

Volodimir Zelenszkij újabb tárgyalási felhívása és az európai vezetők közös békekerete sem változtatott Moszkva álláspontján: az orosz vezetés szerint előbb a harctéri helyzetnek kell eldöntenie, milyen feltételek között lehet egyáltalán beszélni a rendezésről.

Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét közvetlen tárgyalásokat sürgetett Vlagyimir Putyinnal, Moszkva részéről június 8-án olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek lényegében elutasították az ukrán és európai békekezdeményezéseket – számolt be a The Kyiv Independent.
Zelenszkij nyílt levélben kérte az orosz elnököt a kétoldalú egyeztetések folytatására,
majd Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői közös nyilatkozatban vázolták fel, szerintük milyen feltételek mellett lehetne igazságos és tartós békéről beszélni. A javaslatok között szerepelt az azonnali és átfogó tűzszünet, valamint az, hogy a tárgyalások a jelenlegi érintkezési vonalból induljanak ki.

Az orosz válasz azonban gyorsan lehűtötte a diplomáciai várakozásokat.
Szergej Lavrov külügyminiszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ebben a helyzetben nem látja, miként lehetne érdemi tárgyalásokról beszélni, mert szerinte jelenleg minden a fronton harcoló orosz katonák cselekedeteitől függ. A kijelentés nem új irányt jelöl, inkább megerősíti Moszkva eddigi logikáját:
az orosz vezetés a katonai nyomást tekinti annak az eszköznek, amellyel kedvezőbb politikai feltételeket kényszeríthet ki Ukrajnától és a Nyugattól.
Kijev álláspontja szerint a jelenlegi frontvonal befagyasztása lehetne a legreálisabb kiindulópont egy tűzszünethez, Moszkva viszont továbbra is azt követeli, hogy az ukrán erők vonuljanak ki a Donbasz egyes részeiből, amit Ukrajna elfogadhatatlannak tart.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén elutasítóan reagált az európai kezdeményezésre, és azzal vádolta Emmanuel Macront, Keir Startmert és Friedrich Merzet, hogy békéről beszélnek, miközben új fegyverek előállításában és Ukrajna katonai támogatásában is szerepet vállalnának.
Moszkva ezt ellentmondásként próbálja bemutatni, míg az európai álláspont szerint éppen Ukrajna védelmi képességeinek fenntartása teremthetne nyomást egy komolyabb rendezéshez – véli az ukrán újság.
A diplomáciai tér közben beszűkült, mivel az amerikai közvetítési kísérletek február óta lényegében megrekedtek, Washington figyelmét pedig jelentős részben az Iránnal kapcsolatos konfliktus köti le.
Ebben a helyzetben Kijev egyre erőteljesebben sürgeti Európa közvetlenebb szerepvállalását, Zelenszkij pedig többször hangsúlyozta, hogy Ukrajna jövőjéről nem lehet Ukrajna és Európa nélkül dönteni.
Moszkva ugyan elvben nem zárkózott el valamilyen európai részvételtől, de Gerhard Schröder volt német kancellár közvetítőként való felvetése Kijevben és az európai fővárosokban is elutasításra talált Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Az orosz elnök június 5-én, a szentpétervári gazdasági fórumon maga is azt mondta, nem látja értelmét a Zelenszkijjel való találkozónak, amire az ukrán elnök úgy reagált: Oroszország ismét azt bizonyította, hogy nem a háború lezárásában érdekelt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az antiszemita uszítás csak a jéghegy csúcsa, ugyanis terrorszervezetben való részvétellel is megvádolták.

Nyitókép: Alexander KAZAKOV / AFP