Íme a Sulyok–Magyar párbaj története lépésről-lépésre!

A Tisza Párt hétfőn megszavazta a parlamentben az alkotmány 17. módosítását. Mint arról beszámoltunk,

• A sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés tartalmazta az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját. Elfogadásának következményeként korlátozásra kerül a választójog, hiszen a képviselők nem lehetnek 12 évet meghaladóan képviselők, a választók pedig nem választhatják meg őket.
• A módosítás eredményeképpen a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása megszűnik.
• A módosítás az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését eredményezi, amelynek következményeképpen Polt Péter, a magyar Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása is megszűnik, amellyel mintegy lefejezik az intézményt.
• De a módosítás tartalmazza a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvényt kihirdetése óta eddig tizenhat alkalommal, legutóbb 2026. június 15-én módosította az Országgyűlés. 

Az országgyűlési választáson kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett Tisza Párt elnöke, Magyar Péter pártja már a választások eredményváró rendezvényén felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérje őt fel kormányalakításra, aztán távozzon hivatalából. 

Pár nappal később, április 15-én Magyar Péter a Sándor-palotában egyeztetett Sulyok Tamással, aki őt bízta meg a kormányalakítással. A találkozó során 

 aki közlése szerint azt mondta: megfontolja Magyar érveit. 

Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza Párt országgyűlési frakciójának első ülése után tartott sajtótájékoztatóján közölte: május 31-éig adtak határidőt az önkéntes távozásra az általa az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóinak tartott és lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak, köztük a köztársasági elnöknek, ellenkező esetben a kapott felhatalmazással és jogi lehetőségekkel élve eltávolítják őket hivatalukból. 

Április 21-én a Fidesz országgyűlési frakciója a köztársasági elnök melletti aláírásgyűjtést indított. Majd május 9-én az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnökké választott Magyar Péter az eskütétele után elmondott beszédében ismét felszólította Sulyok Tamást, hogy legkésőbb május 31-éig távozzon hivatalából, 

arra hivatkozva, hogy szerinte Sulyok Tamás nem tudja többé megtestesíteni a nemzet egységét. 

Sulyok: Nincs jogi vagy alkotmányos indok

Ezt követően Sulyok Tamás interjút adott az Indexnek, közölte: álláspontja szerint jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná lemondását, s ameddig hivatalának gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kíván tenni vállalt megbízásának. Az interjút követően Magyar Péter újra lemondásra szólította fel az államfőt a Facebookon. 

Pár nappal később Magyar Péter a Telex.hu hírportálnak adott interjúban úgy fogalmazott: Sulyok Tamás lerombolta a köztársasági elnöki intézményt. Szerinte ketté kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás tevékenységét, államfőnek pedig olyan embert kell jelölni, aki vissza tudja állítani az intézmény nimbuszát. 

Ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. A beadványban, amelynek teljes szövegét július 6-án tették közzé, az államfő a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését kérte az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevételével történő megoldásában. A Velencei Bizottság küldöttsége július 2-án látogatott Magyarországra, tagjai találkoztak a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel is. 

A lemondására szabott határidő lejártakor Sulyok Tamás a Facebookon közzétett videóban bejelentette: továbbra is betölti köztársasági elnöki tisztségét, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit.

Másnap Magyar Péter kormányfő Görög Márta igazságügyi miniszter társaságában felkereste az államfőt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt. Sulyok Tamás ugyanezen a napon a Cicero című német politikatudományi folyóiratnak nyilatkozva úgy fogalmazott, 

és kijelentette: a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye lemondásának.

Veszély az alkotmányos rendre

A Sándor-palotánál szimpátiatüntetést tartottak június 7-én a Magyar Péter miniszterelnök által lemondásra felszólított közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett. Pár nappal később Sulyok Tamás köztársasági elnök a svájci Die Weltwoche című lapnak úgy nyilatkozott: az, hogy személyre szabott alkotmánymódosítással kívánják hivatalából eltávolítani, veszélyt jelent az alkotmányos rendre, a demokráciára és a jogállamra nézve, így alkotmányosan nincs más lehetősége, mint hogy hivatalában maradjon. 

Nem sokkal később a köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke június 19-én levette a testület teljes ülésének napirendjéről az indítványt, mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, ezt követően a teljes ülés nem lett volna határozatképes. 

Az államfő a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban közölte: jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért. Sulyok Tamás azzal vádolta meg Magyar Pétert, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére, s ennek révén nagyobb hatalma lenne, mint Orbán Viktor előző miniszterelnöknek volt. Sulyok Tamás szerint kötelessége hivatalban maradni, hogy megvédje a demokratikus normákat, a parlament és az államfői hatalom szétválasztását. 

Végül az alaptörvénymódosítás lett az eszköz

Majd Magyar Péter kormányfő az Országgyűlés ülésén napirend előtti felszólalásában közölte: kezdeményezik az alaptörvény tizenhetedik módosítását. A többi között a záró és vegyes rendelkezések közé bekerülne az a pont, amely szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ. 

Magyar Péter aznap sajtótájékoztatón közölte: amennyiben az államfő nem írja alá az alaptörvény módosítását, szembemegy a jogszabályokkal, és az alaptörvény rendelkezései szerint el kell indítani a megfosztási eljárást. A Sándor-palota erre reagálva felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől. Jogvédők és alkotmányjogászok is kifogásolták, hogy a javaslat egy konkrét tisztségviselő mandátumát szüntetné meg a rendes megfosztási eljárás helyett. 

Július 4-én a kormány a társadalmi egyeztetés után benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény tizenhetedik módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot, majd július 6-án annak sürgősségi eljárásban való tárgyalását kérte. A T/324. számú javaslat egyebek mellett kimondja, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követően megszűnik. Sulyok Tamás másnap a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilapnak nyilatkozva kijelentette: 

Később a Sándor-palota az alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban azt közölte, hogy az számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Ugyanezen a napon a Fidesz és a KDNP szervezésében Stop önkény! címmel a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen tüntettek a Sándor-palotánál. 

Július 11-én Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán bejelentette: az Országgyűlés július 13-án elfogadja az alaptörvény tizenhetedik módosítását. Magyar Péter közölte: ha Sulyok Tamás köztársasági elnök az alaptörvényben előírt öt napon belül nem írja alá a módosítást, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás.

Július 13-án pedig a Fidesz-frakció távollétében az Országgyűlés megszavazta az alaptörvény 17. módosítását.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd