Sulyok Tamás: Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét

2026. július 09. 09:32

„Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon.”

2026. július 09. 09:32
null

A Sándor-palota az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatos közleményét változtatás nélkül tesszük közzé: 

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alaptörvény tizenhetedik módosításának benyújtásával összefüggésben az alábbiakat rögzíti. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.

 Alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő, – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett. Európában is egyedülálló helyzet, hogy egy hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, a köztársasági elnöki intézmény autonómiáját biztosító garanciák nyílt sérelmével távolítanak el hivatalából, az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztett, félreérthetetlenül személyre szabott módon. 

A köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor. Sulyok Tamás emlékeztet: 1990 óta a köztársasági elnököket lényegében változatlan eljárással legitim módon, a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg. 

A köztársasági elnöki intézmény mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött. Az Alaptörvény  tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben. Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe. Ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak. 

Nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül azonban, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható. Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet. Az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia. 

Az államfő megjegyzi: 

bár a kormánypárt különleges felhatalmazásra hivatkozik, sem a párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére. 

Sulyok Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet elfogadásának lehetőségével veszélybe kerül a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia. Mindazonáltal, rámutat arra is, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldását jelentheti az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele, ez ugyanis garanciát jelenthet az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére. 

NAGY Zoltán; SZENT MIKLÓS; SULYOK Tamás
Sulyok Tamás szerint Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul / Fotó: MTI/Veres Nándor

A köztársasági elnök végül arra kéri a közbeszéd alakításában, a politikai véleményformálásban meghatározó szerepet vállaló személyeket és szervezeteket, hogy megszólalásaik, állásfoglalásaik során annak a felelősségnek a tudatában járjanak el, hogy nyilatkozataikkal, véleményükkel egy egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről való gondolkodásmódját befolyásolják és alakítják. 

Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket. Ebben a történelmi pillanatban visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállást elmulasztják azok, akiknek erre lehetőségük volna.

Az államfő meggyőződése szerint a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan értékek, amelyek tekintetében mindenkor a legmagasabb szintre való törekvés mindannyiunk feladata, és ezt a felelősséget a múltbéli – vélt vagy valós – negatív tapasztalatok nemhogy nem csökkenthetik, hanem éppen a legmesszebbmenőkig fel kell, hogy erősítsék.” 

 

Mint ismert, az Alaptörvény 17. módosításának parlamenti vitája kedden több mint 10 órán keresztül tartott, és bár később nyújtottak be módosító indítványokat a javaslattal kapcsolatban, de a jelenlegi köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó rész változatlan maradta a szövegben – írja a Telex.

A Fidesz „Stop önkény!” jeligére csütörtökön 18 órakor már nem először fog tüntetést tartani a Tisza által távozásra felszólított állami vezetők, köztük Sulyok Tamás mellett. A Sándor-palotához tervezett demonstráción felszólal a korábbi köztársasági elnök, Áder János is, akit Magyar Péter miniszterelnök csütörtök reggel csornai Charles Bronsonnak nevezett a közösségi médiában.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bitrex®
2026. július 09. 10:23
Sulyok még akkor is a hivatalában lesz, mikor Poloska már rég Kiiyiivben fog bujkálni.
Válasz erre
0
0
pollip
2026. július 09. 10:21
Köztársasági elnök úrral egyetértek. Az is probléma lenne, hogy orecedenst teremt a jövőre nézve. Minden szabályt, jogot, jogállamiságot fel lehetne rúgni egyéni önös érdekből. Be kell látni, hogy MP érdeke eltávolítani a közjogi méltóságokat, de nem az ország érdeke! Az ország erd ke a stabilitás lenne, amit kétharmaddal a Tisza könnyen megvalósithatna, de nem ezt teszi, hanem a minden felrúgásával instabilitást teremt.
Válasz erre
1
0
google-2
2026. július 09. 10:17
Es még ezt a nagy hülyeséget is képesek elmondani, hogy ők erre kaptak felhatalmazást áprilisban. Hát erre nem, mert akkor ott csak partokra, képviselőkre és miniszterelnökre szavaztunk, államelnökre nem.
Válasz erre
3
0
buktor-viktor
2026. július 09. 10:08 Szerkesztve
A jogállamiságnak nincs pontos definíciója, Tamás. Egy brüsszeli műszó, amit azért használnak az elitek és a bürokraták, hogy keresztbe tegyenek a népakaratnak. Azaz hogy felülírják a demokráciát.
Válasz erre
3
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!