Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Szakértők szerint a magyar miniszterelnök teljesen rosszul kezeli a paksi helyzetet.

A Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiatermelési problémák újra ráirányították a figyelmet a Paks II. hűtésének kérdésére – írta a Világgazdaság, amely közölte,
egy orosz közgazdász szerint Magyar Péternek nem a Roszatommal szemben kellett volna fellépnie, hanem a céggel együttműködve műszaki megoldást keresnie, például száraz hűtőtornyok alkalmazásával.
Hozzátették, különösen érdekes, hogy éppen az orosz vállalat épít ilyen rendszert az egyiptomi El Dabaa atomerőműnél.

A portál összeállítása szerint Ukrajna júliusban nettó villamosenergia-exportőrré vált, és a következő időszakban Románia számára az Európai Unión kívüli országok közül gyakorlatilag Ukrajna maradhat az egyik kevés elérhető importforrás. A VZGLJAD-nak nyilatkozó Ivan Lizan közgazdász szerint azonban a helyzet átmeneti: a rövidülő nappalok miatt csökken a naperőművek termelése, miközben nő a belföldi fogyasztás, az ukrán energetikai infrastruktúrát érő orosz támadások pedig tovább szűkíthetik az exportlehetőségeket. A szakértő az atomenergia-termelés helyzetéről is beszélt.
Az ukrán áramfelesleget jelenleg az is segíti, hogy az országban az európai államokhoz képest mérsékeltebb a hőség, miközben a hőerőművek és a megújuló energiaforrások egy része működik.
Az Ukrajna és Románia közötti összekapcsolt villamosenergia-hálózat lehetővé teszi, hogy a többlet Románia felé áramoljon.
A helyzetet ugyanakkor súlyosbíthatja a Duna alacsony vízállása. A folyó vízszintjének jelentős csökkenése miatt Románia egyetlen atomerőművének, a cernavodăi létesítménynek mindkét reaktorát le kellett állítani: az első blokk július végén, a második augusztusban állt le. A két reaktor Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy ötödét biztosította.
Bukarest a kieső termelést részben széntüzelésű kapacitások újraindításával és vízerőművi termeléssel próbálja pótolni, miközben az energiaügyi minisztérium az import lehetőségét is vizsgálja. A VZGLJAD szerint azonban,
ha a folyók és az atomerőművek hűtőtavai nem töltődnek fel a hőség után érkező csapadékkal, Románia, Magyarország és más dunai országok energiaellátási helyzete tovább romolhat.
Hangsúlyozták, a Paks I. atomerőmű teljesítménye jelentősen visszaesett: a nyolc turbinából mindössze kettő működik, az erőmű pedig a szokásos mintegy 2000 MW helyett 480 MW-ot termel. A helyzet kapcsán
Magyar Péter miniszterelnök megkérdőjelezte a Paks II. beruházás környezetvédelmi engedélyét is,
arra hivatkozva, hogy ha a jelenlegi Paks az alacsony vízállás mellett nem tudja megfelelően biztosítani a hűtőcsatorna működését, akkor kérdéses, hogyan lehetne ugyanezt megoldani az új blokkok esetében.
Az orosz közgazdász szerint ugyanakkor
nem feltétlenül kellene felülvizsgálni a Paks II. projektet.
Ivan Lizan úgy véli, inkább a Roszatommal kellene egyeztetni a terv esetleges módosításáról, hogy az új erőművet felkészítsék a Duna vízszintjének jövőbeli, szélsőséges csökkenésére. Példaként a száraz hűtőtornyok technológiáját említi, amelyet egyebek mellett az egyiptomi El Dabaa atomerőműnél is alkalmaznak.
A portál hozzátette,
Ukrajna az uniós szankciók újbóli napirendre vételét sürgeti a Roszatommal szemben, miután a Politico oknyomozása biztonsági és kivitelezési problémákat tárt fel az orosz atomenergetikai óriás egyiptomi projektjénél.
Kijev szerint a feltártak újabb bizonyítékai annak, hogy a Roszatom nem megbízható partner, miközben a vállalat visszautasítja a vádakat. A vita Magyarországot is érinti, mivel a Roszatom építi a Paks II. új reaktorait.
Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI
