Nyilvánosságra hozta az államfő hivatala, milyen kérdésekkel fordultak a Velencei Bizottsághoz

Ahogy arról beszámoltunk, július 2-án Budapesten tárgyaltak a Velencei Bizottság tagjai, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök május 29-én kérdésekkel fordult az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez. Az államfő hivatala emlékeztetett, a bizottság szakértői közreműködését Sulyok „a választások után kialakult, a magyar közjogi intézmények közötti alkotmányos konfliktusnak az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásához” kérte.

A közleményben hangsúlyozták, noha a kormány kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, „a mai napon, 2026. július 6-án az Alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására.”

- egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van-e politikai elszámoltathatósága a nemzetközi alkotmányjogi normák szerint;

- ha nem állapítható meg ez a politikai elszámoltathatóság, a köztársasági elnököt az Alaptörvény vagy a jogszabályok megsértésének megállapítása nélkül is el lehet-e távolítani tisztségéből;

- mivel járnak azok az alkotmányos normák, amelyek a nem közvetlenül választott, és a hatalmi ágak szétválasztásának rendszerén belül ellensúlyként működő köztársasági elnök leváltására vonatkoznak egy parlamenti demokráciában;

- leváltható-e az ilyen köztársasági elnök olyan okok alapján, amelyek nem járnak jogsértés megállapításával;

- a nemzetközi alkotmányjogi normák alapján hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek arra utalnak, hogy a köztársasági elnöknek le kell mondania vagy el kell távolítani őt a tisztségéből, arra a feltételezésre alapozva, hogy lassíthatja az uniós források visszaszerzését;

- milyen hatása van a kormány szándékának az Alaptörvény, köztársasági elnök eltávolítására vonatkozó jövőbeli módosítására és annak a nemzetközi alkotmányjogi normákkal való összhangjára;

- illetve lehet-e összhangban az alkotmányjogi normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek egyértelmű célja a törvényesen és szabályszerűen megválasztott köztársasági elnök tisztségéből való eltávolítása.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd