Megjelent egy fontos lista a miniszterek új feladatairól

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.

A testület bevonása azután vált szükségessé, miután Magyar Péter többször felszólította a köztársasági elnököt a lemondásra.

A Velencei Bizottság csütörtökön Magyarországra látogat. Az Európa Tanács delegációja megvizsgálja a Sulyok Tamás eltávolítását célzó alkotmánymódosítási javaslatot, az egyeztetésre pedig mind az államfő, mind a kormány nyitott – írta a Világgazdaság. A Velencei Bizottság érkezéséről maga a testület szóvivője számolt be a Euronews újságírójának. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalását Sulyok Tamás kérte, miután Magyar Péter kormánya világossá tette, hogy alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából a köztársasági elnököt. A Velencei Bizottság szóvivője azt nem közölte, hogy a szakértők pontosan kikkel találkoznak majd látogatásuk során, azonban annyit elárult, hogy
a jogszabálytervezetet gyorsított eljárásban vizsgálják majd.
A testület bevonása azután vált szükségessé, miután Magyar Péter többször felszólította Sulyok Tamást a lemondásra, illetve számos alkalommal „Orbán bábjának” nevezte a hivatalban lévő köztársasági elnököt.
Sulyok Tamás szerint a köztársasági elnök és más független alkotmányos szervek vezetőinek tervezett elmozdítása
alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, valamint alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget.
Az alkotmánymódosítás tervezete kimondja, hogy Sulyok Tamás államfői megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik, jóval a 2029-ben lejáró mandátumának vége előtt.
A Velencei Bizottság döntést ugyan nem hozhat az ügyben, de véleményezheti a tervezetet és értékelheti, hogy a módosítások megfelelnek-e a jogállamiság és demokratikus kormányzás európai normáinak. Az Európai Bizottság szintén közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a magyar alkotmánymódosítási folyamatot, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása jogilag nem kötelező erejű.
A tervezett alkotmánymódosítást, illetve a korábbi jogalkotási folyamatokat ellenzéki politikusok számos alkalommal illették kritikával:
Azok a lépések, amelyek önöknek politikailag fontosak, a saját hatalmi önkényük kiépítésének szempontjából, azok megtörténtek. A lex Orbán, a lex Sulyok (...)
− fogalmazott Rétvári Bence a KDNP országgyűlési képviselője.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP