Szögek és az életlen kard

„Hétfőn, ha addig a Jóistennek más terve nincs (bárcsak lenne), beverik a magyar demokrácia koporsójába az első látványos szögeket: köztársasági elnök elmozdítása és elnöki rendszer szétverése, alkotmánybíróság lefejezése és irányba állítása, a választójog és a választhatóság példa nélküli korlátozása…és a java csak most jön.
Parlament előtt van a ‘nemzeti’-nek csúfolt ÁVH létrehozása, ami  egy olyan állami szerv lesz, ami  alkalmas a társadalom leginkább cselekvőképes részének totális megfélemlítésére és blokkolására, mindez az orwelli jogállam nevében.
Mind-mind szögek a múltunk és a jövőnk koporsójában.
Mindeközben egy elszánt kisebbség tiltakozása mellett a magyar társadalom nagy része politikai értelemben is nyaral, a fiatalok fesztiváloznak. Mi baj lehet, hisz MP is a medencéből posztol két »rohama« közt. A magyarok többsége úgy érzi áprilisban elvégezte a kötelező demokratikus feladatát és most ez az egész, ami történik nem érdekli, egy másik része döbbenten és bénultan a tv-t sem kapcsolja be. Azt gondolják, hogy úgyis jól megbüntették a Fideszt és Orbánt, a többi majd lesz valahogy. 
Azok akik, a politikával foglalkoznak persze tudják, hogy nem így működnek a dolgok. Ami most történik az minimum is Magyarország Latin-Amerikanizálódása, hogy erősebb ne legyek. A demokrácia teljesen nem fog eltűnni, de megfélemlítés, kölcsönös politikai leszámolások, jogbizonytalanság és tartós társadalmi depresszió jön. 
Segítség pedig nem lesz, se külföldről sem máshonnan. A nyugat csak hallgat majd és csendben összesúgnak, hogy »na ugye, a magyarok úgyis megérdemlik saját magukat«. Keletről maximum legyintenek, hogy ‘ugye megmondtuk’. 
Megint csak magunkra maradunk a saját magunk által kiszabadított és kinevelt démonjainkkal.
Az, hogy a Nemzeti dalban megénekelt szabadság kardja, pedig tényleg fényesebb-e, mint a lánc, az majd kiderül, de, hogy most még a társadalmi közöny miatt életlen,  azt sajnos látjuk és érezzük. 
Az önostorozást már én is unom, de amíg bizonyos dolgokat nem zártunk le a magyar társadalom számára világosan és egyértelműen, addig nem leszünk cselekvő- és akcióképességünk teljes erejében. Az a bizonyos »kard«, ami a magyar szabadságot védi az most még nem elég éles. 
Éle úgy lesz, ha minél több olyan embert meg tudunk szólítani, aki ma még apátiában van, vagy olyanokat akiket saját hibáink eltávolítottak tőlünk.
A most örömködőket és kárörvendőket hagyjuk, velük nincs dolgunk, ők is csak egy hangos kisebbség.
Hiszem, hogy a kardunkat élezni, őszinte szóval, higgadt hangon és nyitott karokkal lehet. 
Ha a Jóisten velünk van, akkor a kardok előbb lesznek élesek, mint ahogy az utolsó szegek előkerülnének.
Jó nyaralást és ébredést minden magyarnak!”

Nyitókép forrása: Facebook