Hat pontban a lényeg: ezt tudjuk eddig Magyar Péterék adatbotrányáról

Hiába próbálná eltolni magáról a felelősséget a Tisza, egyre több részlet derül ki annak körülményeiről, hogy a párt támogatóinak adatai nyilvánosságra kerültek.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását egyre jobban erőltetik. Magyar Péterék hiába próbálják lerúgni magukról, egyre több részlet kerül elő a tiszás adatbotrányról. Pozitív véget ért a kényszersorozott kárpátlajai diákok ügye. Ezekre a szerdai fejleményekre tapadtak rá a hírfogyasztók.

Szerdán olvasóinkat továbbra is lázban tartotta a tiszás adatbotrány, de Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása is sokakat érdekelt, ahogy a kényszersorozott kárpátaljai diákok sorsa is kiemelt figyelmet kapott.

Hiába próbálná eltolni magáról a felelősséget a Tisza, egyre több részlet derül ki annak körülményeiről, hogy a párt támogatóinak érzékeny adatai nyilvánosságra kerültek. Mint ismert, a valaha volt legnagyobb adatszivárgási botrány érte el a Tisza Pártot: 200 ezer felhasználó érzékeny, személyes adatai kerültek nyilvánosságra, akik letöltötték a Tisza Világ mobilapplikációt és regisztráltak.
A személyes adatok között szerepel
Cikkünkben összeszedtük, mit lehet tudni a példátlan adatbotrányról.
Ezt is ajánljuk a témában

Hiába próbálná eltolni magáról a felelősséget a Tisza, egyre több részlet derül ki annak körülményeiről, hogy a párt támogatóinak adatai nyilvánosságra kerültek.

Az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna jelentős elkötelezettséget mutat az EU-csatlakozás iránt, de további előrelépés szükséges a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a civil társadalom védelme terén – írja az Unian.
A dokumentum kiemeli, hogy az utóbbi időben nőtt a nyomás az ukrán antikorrupciós szervekre, amit Brüsszel aggodalommal figyel. Bár szinte minden uniós tagállam támogatja Ukrajna csatlakozási törekvéseit, rövid távon nem várható tagság. Több akadály is nehezíti a folyamatot – köztük Magyarország álláspontja is említésre kerül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozza: Ukrajna útja az EU-ba visszafordíthatatlan,
míg Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek szerinte nincs joga blokkolni ezt a folyamatot.
A cikk említést tesz arról, hogy az ukránok 2028 végéig szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz. A Mandiner kedden arra is felhívta a figyelmet, hogy nem véletlenül várják az ukránok a 2026-os választást Magyarországon, mert ha Magyar Péter lenne a miniszterelnök, ő teljes mellszélességgel kiállna Ukrajna uniós csatlakozása mellett, és elképzelhető, hogy onnantól nem lenne olyan tagország, amelyik megvétózná az ország a csatlakozását.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt is leszögezte, hogy Magyarország ragaszkodik a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 óta elvett jogainak teljes visszaadásához. A magyar kormány továbbra is feltételként szabja Ukrajna számára a kisebbségi jogok helyreállítását. Amennyiben ez a helyzet nem rendeződik, szóba sem kerülhet az ország uniós csatlakozása. Az erről szóló 11 pontos követelést Kijevnek átadták.
Ezt is ajánljuk a témában

Nagyon várják már Ukrajnában a magyar országgyűlési választást.

Hazaengedték a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemről sorozás okán elvitt magyar diákokat Ukrajnában, az újabb eset viszont ismét ráirányítja a figyelmet a béke fontosságára – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon.
Ezt is ajánljuk a témában

„Az ukrajnai jogszabályok ugyanis ebből a szempontból világosak” – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról tájékoztatott, hogy a kormány egész nap szorosan figyelemmel követte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemről sorozás okán elvitt magyar hallgatók ügyét.
„Folyamatosan kapcsolatban álltunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és az egyetem vezetőivel,
az ukrajnai jogszabályok ugyanis ebből a szempontból világosak: ezek a hallgatók mentesítve vannak a sorozás alól”
– hangsúlyozta.
A mostani helyzet annyiban különbözik a korábbi kényszersorozásos ügyektől, hogy az érintetteknek egyértelműen van felmentésük a katonai szolgálat alól – jelentette ki a Mandiner megkeresésére Ferenc Viktória a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságot (TCK) által szabályosan elrabolt kárpátaljai magyar egyetemisták ügyével kapcsolatban Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője.
Ezt is ajánljuk a témában

Ketten azonban továbbra is a beregszászi területi toborzóközpont foglyai a Fidesz EP-képviselőjének értesülései szerint.

A politikus hangsúlyozta, hogy a diákok telefonján rajta van az a dokumentum, amely igazolja, hogy a felsőoktatási tanulmányaik idejére mentességet éveznek a katonai szolgálat alól, azonban eddig ezt hiába mutatták be az ukrán toborzótiszteknek:
Ez önmagában egy jogsértő dolog, hiszen ők csak egy mindenki számára kötelező adategyeztetésre mentek be a hadkiegészítő parancsnokságra, ahonnan több mint 24 órája nem engedték el őket.”
Ahogy arról beszámoltunk korábban, négy magyar egyetemistát rabolt el a kényszersorozásokat vezényelő ukrán állami szerv.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Egyetem hallgatói eleget téve törvényi kötelezettségüknek adatfrissítés céljából 2025. november 4-én felkeresték a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságot (TCK), ahonnan négy hallgatót azóta sem engedtek ki – tudatta közleményében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége.
Ezt is ajánljuk a témában

A Területi Toborzóközpont önkényes akciójára egy rutin adminisztrációs eljárás ürügye kapcsán került sor, a diákok már egy teljes napja foglyok.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert