Kedden már az Egyesült Államokban tartózkodik Orbán Viktor, Washingtonban pedig részt vesz a NATO-csúcson, hogy hangot adjon Magyarország békepárti álláspontjának.
Nyitókép forrása: Facebook
Elstartolt Washingtonban a NATO-csúcs, amelynek egyik, ha nem inkább kiemelt témája Oroszország ukrajnai agressziója. Magyarországot, a magyar békepárti álláspontot Orbán Viktor képviseli az Egyesült Államokban; Magyarország az Európai Unió soros elnökeként pedig különösképpen fontos szerepet tölt be.
A magyar elnökség egyik prioritása az európai védelmi politika megerősítése, ehhez viszont szorosan kapcsolódik az a törekvés, hogy a szembenálló felek – az ukrajnai háború esetében Volodimir Zelenszkij ukrán, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök – tárgyalóasztalhoz üljenek.
A budapesti kabinet a kezdetektől fogva következetes álláspontot képviselt ebben a konfliktusban,
elítélte az orosz agressziót, kiállt Ukrajna területi integritása mellett – tűzszünetet, párbeszédet, béketárgyalásokat sürgetett.
A kárpátaljai magyar kisebbség veszélyeztetettsége miatt különösképpen.
Orbán Viktor miniszterelnök június utolsó napjai óta láthatóan azon dolgozik, hogy az ukrajnai vérontást minél hamarabb beszüntessék a felek. Még az uniós staféta átvétele előtt egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz kormányfővel, valamint Emmanuel Macron francia államfővel – vagyis az európai csúcsvezetőkkel. Stratégiai uniós kérdések, diplomáciai, gazdasági kapcsolatok mind-mind előkerültek ezeken a tárgyalásokon, épp úgy, mint az ukrán kérdés.
Majd jött a brüsszeli uniós csúcs, mint az utóbb kiderült, itt konkretizálódott a kormányfő békemissziójának első állomása: Kijev.
Ezt is ajánljuk a témában
A legnagyobb tisztelettel vagyok Orbán Viktor iránt, mert sikerült neki egy közepes méretű ország vezetőjeként súlycsoportja felett játszani – mondja Roger Köppel. Hogy értékeli a magyar kormányfő békemisszióját? Mit szól a brüsszeli reakciókhoz? Mit látott Kijevben és Moszkvában? Exkluzív interjúnk a Die Weltwoche hetilap főszerkesztőjével.
Orbán útja a belga fővárosból Bécsen át Debrecenbe, majd innen az ukrán fővárosba vezetett, ahol hosszasan egyeztetett Zelenszkij elnökkel. Közös sajtótájékoztatójukon a miniszterelnök jelezte, nem meggyőzni kívánja Ukrajna vezetőjét, épp ezért konkrét javaslatokat sem állt szándékában tenni.
Feladatául azt tűzte ki, hogy a békét célzó egyeztetés során jobban megismerje az ukrán elnök álláspontját és annak határait. A soros EU-elnökséget betöltő ország kormányfőjeként célja egy jelentés elkészítése az Európai Tanács részére a béke lehetőségeiről.
Ám, hogy mihamarabb béke szülessen,
Orbán arra kérte Zelenszkijt, először gondolkodjanak egy tűzszünet megkötésében, és utána következhetnek a tárgyalások a békefolyamatról.
A miniszterelnökkel tartott a Die Weltwoche nevű svájci lap főszerkesztője, Roger Köppel, akinek több interjút is adott a kormányfő. Az elsőben így fogalmazott: „Mindent egybevetve azt gondolom, ma tettünk egy lépést előre, holnap pedig teszünk egy újabbat.”
Ezt is ajánljuk a témában
A Welt beszámolója alatti többezres hozzászólás nagy része a magyar álláspontot támogatja.
Orbán ugyanis ekkor már Moszkvába tartott, hogy az orosz fővárosban Putyinnal egyeztessen. Az utat, amíg csak lehetett, titokban kívánták tartani a felek. Ugyanakkora meglepetés volt ez a látogatás sokak számára, mint a miniszterelnök kijevi vizitje. A cél azonban változatlan maradt: a békemisszió kiterjesztése.
Moszkvában Magyarország közvetítő szerepét emelte ki Orbán, mert mint mondta: mi vagyunk az egyetlen olyan ország ma Európában, akivel mindenki le tud egy asztalhoz ülni. Habár Putyin jelezte, jelenleg nem támogatja a tűzszünetet mint első lépést, hanem a háború teljes és végleges lezárását szorgalmazza; a kormányfő leszögezte, Európának nagy szüksége van a békére, ez a legfontosabb.
A magyar elnökség a következő félévet békemissziónak tekinti – tette hozzá.
Alig telt el pár nap a kijevi egyeztetés óta, de már özönlöttek a különböző vélemények, értékelések Orbán útjairól. Az unió jelenlegi külügyi főképviselője, Josep Borell nemtetszését nyilvánította ki a kormányfő békemissziójáról. Ursula von de Leyen európai bizottsági elnök hangsúlyozta: „A megbékélés nem fogja megállítani Putyint.”
Viszont voltak olyanok is, akik már a kezdetektől fogva látták: ahhoz, hogy a kontinensen ismét béke legyen, párbeszédet kell folytatni. Nicolas Sarkozy épp a Mandinernek fejtette ki, hogy helyesen cselekszik a magyar miniszterelnök a békemissziójával, útjaival. A korábbi francia államfő szerint a békéhez vezető út első lépése, hogy helyre kell állítani a kommunikációs csatornákat.
Hasonlóképpen Robert Fico szlovák kormányfő, illetőleg Sebastian Kurz egykori osztrák kancellár; utóbbi ugyancsak portálunknak fejtette ki, hogy Orbán erőfeszítései lehetőséget kínálnak arra, hogy elindulhassunk egy jó irányba. Kurz sem győzte eléggé hangsúlyozni: meg kell állítani a vérontást, tárgyalóasztalhoz kell ülni.
És ugyanezen a szólamon szólalt meg a német baloldal sztárja is: Sahra Wagenknecht teljes mértékben egyetért a béke fontosságáról a magyar miniszterelnökkel.
Visszatérve Orbán békemissziójára, annak következő állomása a világ egyik, ha nem a legnagyobb birodalmának vezetőjéhez, Hszi Csin-ping kínai elnökhöz vezetett. A kormányfő a kínai fővárosban kijelentette, a magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban. „A magyar békeszerető nép. Békére, egyensúlyra és harmóniára törekszik, ezért mindig a béke oldalán vagyunk, és sohasem a háború oldalán” – mondta a miniszterelnök. A hétfő reggeli vizit után pedig kedden már az Egyesült Államokban tartózkodik Orbán Viktor.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő valószínűleg a NATO-csúcsra utazik az amerikai fővárosba.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Ukrajna középső területe maradhatna Ukrajna, ha Putyin végrehajtja tervét.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
