Amíg a városvezetés a nyilvánosság előtt a „főváros kivéreztetéséről” beszélt, a baloldalhoz álló üzleti körök a háttérben elkezdtek mozgolódni a budapesti ingóságok megszerzése érdekében.
Karácsony Gergely főpolgármester októberben az újabb, ezúttal is kudarccal végződő miniszterelnök-jelölti kampánya után nem tudhatta, hogy novemberben és decemberben is a Városháza-ügy miatt kell majd magyarázkodnia. Az Index.hu november 4-én előállt egy olyan szerződéssel, amely szerint
Az elmúlt hónapokban kiderült: a Városháza tervezett értékesítése csupán a jéghegy csúcsa. Közben a városvezetés a nyilvánosság előtt „kormányzati elvonásokról”, a „főváros kivéreztetéséről” értekezett.
A rendőrség nyomoz, korábbi tájékoztatásukban azt írták: „Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen. A nyomozások érdekeire tekintettel ezekről nem adunk bővebb tájékoztatást.”
De nézzük, hogy kezdődött és hol tart most a Városháza-ügy! Egy hónappal Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelöltségtől való visszalépését követően az Index belebegtette: dokumentum igazolja, hogy a városvezetés lépéseket tett a Városháza értékesítése érdekében. November 5-én a portál nyilvánosságra is hozott egy kontraktust, amely szerint az ingatlanközvetítő Berki Zsolt-féle, mára felszámolás alatt álló Northern Rock Kft. a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-vel kötött megbízási szerződést a Fővárosi Önkormányzat épületének értékesítésére, későbbi hasznosítására.
A főpolgármester az ügy kirobbanásakor tagadó álláspontot vett fel. Mint fogalmazott,
az Index „fake news kampányt” folytat, nincs „Városháza-ügy”.
Csakhogy november 7-én megjelent egy rejtélyes hangfelvétel, amelyen Gansperger Gyula, a Grébics Zrt. vezérigazgatója arról beszél, hogyan jutott hozzá (az üzletember korrupciógyanús ügyleteket emlegetett) Berki Zsolt közreműködésével a fővárosi önkormányzat egyik, XXII. kerületben található beépítetlen telkéhez.
Karácsony Gansperger felbukkanásakor Fidesz-szálakat kezdett el pedzegetni – jelezvén: az üzletember az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója volt –, ám erre támogatója, az egykori balliberális kormányfő, Bajnai Gordon cáfolt rá, mikor egy későbbi Facebook-bejegyzésében azt írta: „Gyula régi harcostársam. Sokszor több, mint a barátság, mi együtt küzdöttünk a barikádokon.” Például a Wallisnál.
Egy két nappal később kiszivárgott anyagon pedig már a Városháza hasznosítása is szóba került, a felvételen Gansperger mellett Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója is feltűnik. „Amit bemutatnék [...] az a régi Városháza épülete. És az előtte lévő, tehát a telek teljes egészében, ami a projektben van. Ez 4,7 hektár, amiből 3,9 hektárt eladnánk, és nyolcezer négyzetmétert megtartanánk” – vázolja a főváros terveit a cégvezető, aki nemcsak arról beszél, hogy akár eladnák a Városházát, hanem arról is,
Barts J. emellett a Városháza Park megvalósíthatóságáról is szót ejtett a felvételen. „Ha mi döntenénk, akkor így csinálnánk, de ugye van itt, van itt három kib***ott dátum. ’22-ben parlamenti választás, ’23-ban százötven éves lesz Budapest, és ’24-ben meg önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni? – fogalmaz Barts J., kérdésre válaszolva pedig kijelenti: – Azért csinálunk egy közparkot, mert megígértük, hogy csinálunk közparkot.”
Arról, hogyan jutottunk el pár nap alatt Karácsonyék teljes tagadásától odáig, hogy csak „tanulmányt” készítettek, amikor a Városháza tárgyalásáról tárgyaltak, IDE kattintva olvashat.
Egy november 12-én nyilvánosságra hozott felvételen ismét szóba került, hogy a politikai döntéshozók is belementek a Városháza értékesítésébe. Ez a beszélgetés pedig már nem tavaly ősszel, hanem idén tavasszal zajlott a BFVK Attila úti épületében.
„És a reakció az volt meglepő módon, hogy a legjobban ez tetszett a döntéshozóknak. Hogy ne menjünk el innen, mert ez egy túl nagy támadás, hogy kimegyünk a központból. Ez számomra nyilvánvalóan most a legjobb telke, legjobb beépíthető telke a fővárosnak. (...) És ha van érdeklődő, akkor adjuk el az egész épületet, (...). Azt akarom csupán mondani, hogy amit a Gyula mondott, hogy a politikusok itt tartanak” – számolt be Barts J., akit mindezek ellenére nem menesztett a városvezetés.
Négy napra rá újabb hanganyag jutott el egyes szerkesztőségekhez, amelyen egy október 6-i egyeztetés hallható, és amelyen Gansperger azt ecseteli, hogyan történnek a fővárosnál az ingatlaneladások, miként is működik a jutalékos rendszer. Szó esik Berki Zsoltról, aki „frontól”. Az ingatlanközvetítő testvéréről, Berki Józsefről, aki a néhai Kiss Péter minisztériumába járt be rendszeresen, és ahol táskahordozóként Kiss Ambrus jelenlegi általános főpolgármester-helyettes is feltűnt.
Bajnai mellett megemlíti egyik emberét, Tordai Csabát, aki most Karácsony jogi főtanácsadója.
Miután az egykori miniszterelnök beismerte, hogy részt vett egy a Városháza eladásáról szóló egyeztetésen, november 19-én ismét nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amelyen Bajnai beszél. A volt kormányfő úgy fogalmaz, olyan emberrel egyeztetett az ügyben, aki „jóval Barts J. felett áll. (…) Anyagilag is látják, hogy az önkormányzatnak ez érdemi bevételi forrás lehetne. És érdemi kiadáscsökkentés lehetne. Ha abból a már-már számukra nagy épületből össze tudnának húzódni egy modern, kisebb helyre. Ez az általános szándék. A politikai realitásra meg azt mondták – folytatja a volt miniszterelnök –, hogy szerintük április előtt, jövő április előtt, választások előtt nem lehetne döntés, mert bármilyen döntés van, azt egyszerűen csak a választások miatt mindenki meg fogja támadni, akár a saját koalíciójukból, de mindenképpen a másik oldalról is.”
kattintva olvashat. Arról pedig, miként kezelte az ellenzék a Városháza-ügyet, olvashat részletesebben.Öt nappal a legutóbbi felvétel megjelenése után összeült a Fővárosi Közgyűlés. (Ugyan a Fidesz-KDNP fővárosi frakciója ezt megelőzően rendkívüli közgyűlést kezdeményezett, a főpolgármester erre nem volt hajlandó.) Karácsony itt úgy fogalmazott, „a főváros vezetése tavaly év végén foglalkozott a fejlesztéssel, de kizárta a privatizáció lehetőségét. Sőt, elindultunk abba az irányba, hogy a Városháza a városlakóké legyen.” A politikai csatározások ellenére a képviselők egyhangúlag
döntöttek egy fővárosi vizsgálóbizottság felállításáról,
amelynek üléseit azonban korlátok közé szorította a városvezetés.
November utolsó napján ismét napvilágot látott egy hangfelvétel, ezen arról esett szó, hogy személyre szabottan írhatták ki a pályázatokat a főváros által áruba bocsátott ingatlanokhoz. Gansperger saját esetére utalva elmondja: Berki Zsolt „abszolút” segítségére volt, „átnézte, amit csináltunk, ellenőrizte, egyeztette, várták a másik oldalon a cuccost, a portán, amikor bevittem. A Zsolt már ott volt bent, végigvitte, tájékoztatott arról, hogy beadott-e valaki más pályázatot, milyen számot írt bele.” Bajnai harcostársa azt is kifejti a felvételen, hogy „házon belül is zajlik valami küzdelem”, amit viszont „nem lát át”.
Arról hogy milyen ingatlanokkal is házaltak a főváros ingatlanügynökei, ITT olvashat összeállítást. Arról, hogy Berki Zsolt ingatlanközvetítőnek sem jogszerűen működő, sem ingatlanközvetítéssel foglalkozása nem volt akkor, amikor személyes hangvételű levelekkel keresték meg a BFVK-tól, IDE kattintva olvashat részletesebben.
Miután a Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlhatták a Városházát, egy december 6-i hangfelvételen Gansperger arról értekezik, hogy „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött, ugye én azt gondolom, a külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye, egyik része a Soros birodalom, fogalmazzunk így. A másik része, azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.” Három napra rá pedig Karácsony párbeszédes párttársának, Szabó Tímea feltételezett CIA-s kapcsolatai kerültek szóba.
Ugyanezen a napon ült össze a fővárosi vizsgálóbizottság, ahol kiderült: valóban semmi esélye sem volt annak, hogy a testület (Kovács Péter elnök, Láng Zsolt és Soproni Tamás alelnökök, Bagdy Gábor, Horváth Csaba, Szaniszló Sándor és V. Naszályi Márta tagok) eredményesen fejezi be a munkáját és jelentést tegyen a december 15-i fővárosi közgyűlés elé. A grémium mandátumát a januári közgyűlési hosszabbították meg. A folyamatokat egyébként nagyban hátráltatja, hogy a felvételeken szereplők – így Berki, Gansperger Gyula vagy Bajnai – vonakodnak eljönni a bizottsági meghallgatásokra. A december 15-i ülésen viszont megjelent Barts J., aki amellett, hogy részletesen beszámolt a BFVK ügymenetéről. Kifejtette, hogyan, hol és mikor találkozott a felvételen szereplő beszélgetőpartnerekkel.
Egy nappal a vizsgálóbizottság ülését követően egy ingatlanfejlesztő közjegyző előtt tett nyilatkozatot arról, hogy a fővárosi vagyonkezelő a főpolgármester tudtával, kiajánlotta értékesítésre a Városházát. Később kiderült, Bodnár Dezső (Bajnai és Gansperger korábbi üzlettársa) volt a levél szerzője. A dokumentumban az áll, a fővárosi ingatlanok eladásából 10 százaléknyi jutalékot kell fizeni Berkinek, aki a szokatlanul magas jutalékot pedig azzal indokolta, hogy abból magasabb körök is részesülnek a fővárosnál. Bodnárt 2021 májusában keresték meg, jómaga is részt vett ezen a találkozón, ahol befektetőket kerestek fővárosi ingatlanokra, így a Városházára is.
December 20-án ismét összeült a fővárosi vizsgálóbizottság és a grémium előtt megjelent Bodnár. Az üzletember megismételte a levele állításait, és kijelentette, a titkos hangfelvételek csak részben tükrözik az általa elmondottakat, a különböző részek össze vannak vágva, néhány helyen manipuláltak. Bodnár elmondása szerint a májusi tárgyaláson, amelyen a Városháza mellett a Tétényi úti, a Rimaszombat utcai és a Bécsi úti ingatlanok értékesítése is szóba került, Barts úgy beszélt a Városháza ügyéről, hogy többféle hasznosítás jöhet szóba, beleértve az eladást is, és a vezérigazgató szavaiból azt szűrte le, hogy a városvezetés beleegyezésével folyik a tárgyalás. Egy másik egyeztetésen pedig
de ezen már nem vett részt a fővárosi vagyonkezelő vezetője.
Azt követően, hogy a rendőrség házkutatásokat tartott több fővárosi tisztségviselőnél, többek között az általános főpolgármester-helyettesnél, Karácsony arról beszélt a Partizánban, hogy ordítozott Pintér Sándor belügyminiszterrel. „Elküldtük őket a büdös francba, Marci! (…) Én elmondtam, hogy ez egy határátlépés, én ordítoztam a belügyminiszterrel. (...) Nem vagyok egy ordítozós típus, tényleg tíz évente egyszer, de ez most volt” – fogalmazott a polgármester.
December 21-én a rendőrség megkapta a fővárosi ingatlan-értékesítésekről szóló 7 tárgyalás 10 órányi vágatlan hangfelvételét, és csupán ezt követően szólalt meg Berki Zsolt – tagadva a fentebb tett állításokat.
Nyitókép: Ficsor Márton
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
Az ÁSZ elárulta, mikorra válhat fizetésképtelenné Budapest.
A Tisza Párt titkos programjának az elemei 2014 óta megtalálhatóak a baloldali pártok programjaiban.
Immár tizenkilenc éve, hogy kiderült, hogyan titkolták el Gyurcsány Ferencék a megszorítási szándékaikat. Az őszödi beszéd után most a TISZA Párt alelnöke értekezett arról, hogy a kampányban nem fedheti fel szakpolitikájuk részleteit – adóemelési szándékukat –, hiszen azzal nem lehet elnyerni a választók bizalmát.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint a főpolgármester a budapestiek szemébe hazudott.
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
