Városháza-ügy: a vagyonkezelő vezetője beismerte, hogy hibázott

A Fővárosi Közgyűlést követően ült össze a Városháza-ügyben felállított vizsgálóbizottság.

Az már korábban egyértelművé vált, semmi esélye sem volt annak, hogy a testület (Kovács Péter elnök, Láng Zsolt és Soproni Tamás alelnökök, Bagdy Gábor, Horváth Csaba, Szaniszló Sándor és V. Naszályi Márta tagok) eredményesen fejezi be a munkáját és jelentést tegyen a december 15-i fővárosi közgyűlés elé. A grémium többek között ezért is hosszabbította meg a vizsgálóbizottság mandátumának határidejét.

A folyamatokat nagyban hátráltatja, hogy a felvételeken szereplők – így Berki Zsolt, Gansperger Gyula vagy Bajnai Gordon volt miniszterelnök – vonakodik eljönni a bizottsági meghallgatásokra. Ott volt viszont a szerdai ülésen a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt (BFVK) vezetője, Barts J. Balázs, aki több mint 6 órán át válaszolt a vizsgálóbizottság kérdéseire. Meghallgatták a Városháza-ügyben kiszivárgott felvételeket, amelyeken Barts J. beszélt, vagy róla, a szerepéről esett szó, ezen felül pedig írásbeli kérdéseket fogalmaztak meg Bajnai Gordonnak, Berki Zsoltnak, Zentai Péternek, illetve a Rahimkulov-család három tagjának.

A politikai közjátékokkal igencsak tarkított bizottsági ülés elején a levezető elnök ismertette az elmúlt héten történt eseményeket. Így például, hogy kiket kerestek meg, kik azok, akik reagáltak leveleikre, s hogy mi az a munka, amit el szeretnének végezni. A párbeszédes V. Naszályi Márta hamar elköszönt a bizottság munkájától. Igaz, előzetesen jelezte Kovács Péternek, hogy nem tud a munka végéig maradni. Kicsivel később Szaniszló Sándor hagyta el az üléstermet. Legvégül pedig Horváth Csaba távozott, csupán Soproni Tamás maradt végig.

Hogy mi szerepel a közszolgáltatási, közfeladatellátási keresztszerződésben, s hogy miként kerülnek értékesítésre a kijelölt ingatlanok, magyarán: hogy alakul ki a fővárosi cég üzleti terve. (A szerdán elfogadott, jövő évi fővárosi büdzsében 14 milliárd forint van előirányozva a várható ingatlaneladásokból.) A potenciális érdeklőkről szólva kifejtette: évente 5-600 érdeklődő tér be a BFVK irodájába, olyanok, akik az interneten tájékozódtak, akik az utcán látták az ingatlanok hirdetéseit, és bizonyos civil, egyházi szervezetek, amelyek ingatlanigényeket vázolnak fel a fővárosi cégnek.

Barts J. több alkalommal hangsúlyozta, abban érdekeltek, hogy az ingatlanokat eladják, ezért végeznek piackutatásokat, hirdetik az ingóságokat számos felületen, a tisztességes versenyre pedig több szempontból is figyelnek. Igyekeznek azt elérni, hogy egy ingóságra a lehető legtöbb vevő ajánlatot tudjon tenni. A versenyeztetési szabályzat pontosan rögzíti, milyen feltételek, kondíciók mellett lehet meghirdetni az ingatlanokat. A pályázati kiírások ugyancsak szabályozva vannak, ahogy a döntési mechanizmus is jogszabályokhoz kötött.

A folyamat (elviekben) így néz ki:

• A BFVK igyekszik a komoly vevőket kiszűrni.
• Minden ingatlant olyan feltételekkel hirdetnek meg, amelyek tartalmazzák az adott kerületek szabályzatait.
• A vezérigazgató szerint azzal azonban nem tudnak mit kezdeni, ha időközben a városrészi vezetők módosítanak például a beépítési szabályzatokon, ahogy az értékesítést követő szabálymódosításra sincs ráhatásuk.
• A kiírást megelőzően készítenek az adott ingóságra egy értékbecslést, amelynek érvényességi ideje a vagyonrendelet szerint hat hónap.
• Barts J. elmondása szerint a Városházára is készült értékbecslés.
• A vevőjelölteknek minden esetben meg kell venniük a pályázati kiírásokat, az írásbeli kérdésekre reagálniuk kell.
• A beérkezett pályázatokat lezárt borítékban kapják, azokat időbélyegzővel látnak el. A dokumentációt közjegyző előtt bontják ki, aki minderről okiratot készít.
• Ha a BFVK formai hiányosságokat észlel, azok pótlására szólítja fel a vevőjelöltet. A közjegyző állapítja meg, mi az, ami pótolható, mi az, ami nem.
• Két kizáró ok van: a késés, vagy ha a pénz nem érkezik meg időben a főváros számlájára.
• Ha több pályázat érkezik be, akkor elektronikus licitet indítanak, ami Barts J. szerint biztosítja a névtelenség és a manipuláció kizárásának lehetőségét.
• Ezt követően a pályázati anyagok az úgynevezett közpolitikai munkacsoport (hogy kik e testület tagjai, az nem derült ki, Barts J. elmondása szerint viszont a BFVK vezetői, tagjai nem foglalnak helyet a csoportban) elé kerülnek.
• Ez a grémium dönt arról, hogy a csomag előterjesztés formájában a tulajdonosi bizottság vagy a Fővárosi Közgyűlés elé kerülhet-e.
• A pályázatokat indoklás nélkül, bármikor eredménytelenné lehet tenni.
• De ha átmennek a szűrőn, akkor 1 milliárd alatt a tulajdonosi bizottságé, afelett a Közgyűlésé a verdikt.
• Ezt követően jöhet a szerződéskötés, amelyhez csatolják a pályázati anyagot.
• Fontos hozzátenni: az államnak mindig, a kerületeknek pedig egy-két kivételtől eltekintve szintén van elővásárlási joga, nekik nyilatkozniuk kell lemondási szándékukról.
• A szerződéskötés után megtörténik az átadás-átvétel, a földhivatali kérelem benyújtása és így tovább.

Barts J. elmondta, a pályázatok többsége „sajnos” eredménytelen, ám a fentebb vázolt metódusra az elmúlt öt évben nem érkezett panasz.

A Városháza-ügy szálai

Ezt követően rátért a konkrét ügyre, ezen belül arra, hogy a Városháza-ügyben kiszivárgott felvételeken beszélő szereplőket honnan is ismeri a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója.

Berki Zsoltot például 2017-ben ismerte meg elmondása szerint Barts J. Balázs, amikor is egy ingatlan iránt érdeklődött „komoly” közvetítőként, majd később is azzal tért be a vagyonkezelőhöz, hogy hozna vevőket az értékesítendő fővárosi ingóságokra. Például a Nagytétényi út 347-351. számon található telek ügyében, amelyet a hangfelvételeken ugyancsak hallható Gansperger Gyula cége vett meg, vagy a Városháza-fejlesztés ügyében. Ganspergerrel egyébként elvileg eddig három alkalommal találkozott. Bajnai Gordonnal az elmúlt tíz évben nem beszélt, a volt kormányfőt egy baráti társaságban ismerte meg.

Takács Ernővel az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) rendezvényein találkozott a BFK vezérigazgatója, legutóbb akkor, amikor a főváros arról döntött, hogy bizonyos területekre (Mocsárosdűlő, Fehérdűlő, Hárosi-öböl, Bécsi úti ingatlan, Etele út-Tétényi út sarkán található épület, Rimaszombati úti ingatlan) fejlesztési terveket készíttet, amelyeket később Barts J. Balázsék megosztottak az IFK tagjaival.

Vagy arra, hogy Berkinek volt-e valamiféle különleges bejárása a fővárosi vagyonkezelőbe, ahogy az a felvételeken több alkalommal is elhangzott; hogy a Városháza-ügyben állítólagosan „frontoló” üzletember milyen cégtől érkezett; s hogy kiket képviselt.

Barts J. kifejtette, Berki Zsoltot nem részesítették különleges eljárásmódban, sem ő, sem a vállalkozásai nincsenek szerződésben a fővárosi céggel, mert „a BFVK sosem alkalmazott közvetítőt, nem adott megbízást, tájékozást adott minden érdeklődőnek”. Ahogy mástól se, tőle sem kértek semmiféle igazolást, mert a vezérigazgató szerint az a cél, hogy minél több érdeklődő legyen egy ingóságra. Ám – mint folytatta – a pályázat elindulásakor már kérnek bizonyos dokumentumokat, ennek ellenére nem tudta megmondani, Berki maga pályázott-e valaha a BFVK-nál.

Mit lehet tudni a Mocsárosdűlőről?

A harmadik kerületi terület nyomán készített tanulmányokról a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója arról beszélt, a Mocsárosdűlő mai napig fehér folt Budapesten, a településszerkezeti tervben (TSZT) évtizedeken keresztül lakóterületként volt besorolva. Korábban született egy döntés, hogy ezeket a szabályozásokat fel kell frissíteni, Óbuda pedig 2015-ben kötött szerződést velük a célból, hogy adjanak programot nekik, amely alapján el tudják készíteni az új TSZT-t – idézte fel a történteket Barts J., jelezve, hogy az első komplex, 180 oldalas „tárgyalási” anyag három évvel később készült el. Ezzel keresték fel Bús Balázs akkori III. kerületi fideszes polgármestert, de a tárgyalások kudarcba fulladtak, mert a kerületi vezető közölte:

2020 júniusában ugyanezen szándékból készült egy újabb anyag, amelyben már lényegesen kevesebb hasznosítandó négyzetméter (több mint 600 ezerről 340 ezer) szerepel.

A cégvezető a tegnapi ülésen elmondta: hasonló anyagok készültek az előbb említett Fehérdűlőre is, e marketingdokumentumokat Karácsony Gergelyék kérésére készítették, miután az IFK bejelentkezett a Fővárosi Önkormányzathoz. Hol közvetlenül, hol közvetetten. Azt azonban nem tudta elmondani Barts J., hogy ki döntött az anyagokban szereplő kimenetek közötti választásról, mivel nem volt ott például a várostervezési főosztály ülésein.

És az Etele és Tétényi úti telekről?

2015-ben született először tervdokumentáció, miként tudná a kerület beépíteni ezt a telket. Újbuda azért kereste meg a BFVK-t, mert az ingatlan tulajdonosi arányai 20:80 százalékban oszlanak meg a városrész és a Fővárosi Önkormányzat között, amely különleges értékesítési feltételeket igényel. A fővárosi cégvezető kifejtette: a kerület előző, fideszes vezetésének kérése az volt, hogy ne csak egy árverseny történjen ez esetben, hanem a nekik legjobban tetsző tervpályázat valósuljon meg a telken; az előző fővárosi menedzsment pedig abban volt érdekelt, hogy az adott ingatlanért a legmagasabb árat kapja meg.

Kompromisszumként született az a metódus, amely alapján két részből áll a pályázat: van egy árverseny, ha több ajánlat érkezik, akkor a pályázók licitálnak; ha ez lezajlott, egy bírálóbizottság mérlegeli a megvalósítási terveket; a legjobbakat leadó pályázó pedig ad még egy, mindent eldöntő ajánlattervet. (A kormánypárti képviselők ezt az eljárást több alkalommal kritizálták az ülés folyamán, jelezve a „zsűrik” és a pályázók közötti összejátszás lehetőségét.)

Barts J. jelezte, a pályázat még nem dőlt el, ha nincs konszenzus a vizsgálóbizottságban, nem adják el az ingatlant.

Mire voltak kíváncsiak a baloldaliak?

Többek között arra, van-e bármilyen metódusbéli eltérés a BFVK működésében a Tarlós- és a Karácsony-érát illetően (kérdezte Horváth Csaba zuglói polgármester). A vezérigazgató persze rögtön jelezte a bizottsági tagoknak: nincs különbség, mindkét időszakban „kizárólag szakmai alapon” tudta végezni a munkáját.

Erre reagálva a szocialista politikus már azt kezdte el ecsetelni, hogy miközben a Fidesz-kormány kivérezteti a fővárost, addig ők csupán addig tudtak eljutni a főpolgármesteri kabinet ülésén, hogy kidolgozzák a Városháza-park megépítésének terveit. Ebből ugyanis kompenzációt reméltek az elvonásokat követően.

hiszen a vizsgálóbizottság fideszes tagjai nem tudtak arról, hogy Zugló első embere mellett V. Naszályi Márta, Soproni Tamás, a főpolgármester és helyettesei, valamint Tordai Csaba mint jogi tanácsadó is ott volt azon a 2020. október 28-i ülésen, ahol „elviekben” elvetették a Városháza értékesítését.

És akkor itt el is jutottunk a tervekig…

Mert mint Barts J. Balázs elmondta, ugyan a Városházáról nem készült marketinganyag esetleges befektetőknek, de az időközben a sajtó képviselőinek is bemutatott munkaanyagra büszke, azt ő jegyezte Karácsony kabinetfőnöke, Balogh Samu megbízásából. Jelezte, a dokumentum első változatában még nem volt javaslat, csak a hat alternatíva, amelyből a vezérigazgató a B/1-es és a B/2-es változatot javasolta a döntéshozóknak. Előbbi „Új önkormányzati épületszárny építése”, utóbbi a „A teljes kiépítés” névre hallgat, és azt tartalmazzák, hogy új szárnyak épüljenek, a Fővárosi Önkormányzat ezekbe költözzön, a régebbi ingatlanrészeknek pedig adjanak új funkciókat.

A fentebb említett kabinetülésen – Barts J. elmondása szerint – arról is döntés született, hogy a BFVK vezetője arra kap mandátumot, hogy folytassa a közép- és hosszútávú koncepció kidolgozását, hogy a felvázolt forgatókönyvekkel kapcsolatban készüljön fejlesztési terv.

Később – már a kiszivárgott felvételek meghallgatása során – megjegyezte, arra volt kíváncsi, hogy van-e olyan vevő, aki lát valamiféle fantáziát a megmaradó, bérbeadandó épület hasznosításában. Ám erre senki nem jelentkezett.

Valamint az Anonymus-felvételekig…

Amelyekhez nehezebben tudott kommentárt fűzni a fővárosi cég vezérigazgatója. Például,

• hogy miért tárgyalt eladásról úgy, ahogy arra „elviekben” nem volt felhatalmazása;
• miként értelmezi azt a mondatát, hogy meg tudja kerülni a közbeszerzést;
• mit ért azalatt, hogy százmilliókért megcsinálják a választási programban megígért közparkot, majd azt szétrombolják;
• hogy miért fizettek és hogyan jutalékot;
• és hogy mit gondol a személyre szabott pályázati kiírásokról.

Barts J. Balázs megismételte, nem volt felhatalmazása eladásról tárgyalni – ennek lehetőségét a befektetőknek többször is felvetette –, ezért kapott fegyelmit a főpolgármestertől. Tagadta a személyre szóló pályázati kiírásokat, hogy kifizető közvetítőket alkalmazott volna. A közbeszerzés „megkerüléséről” pedig azt mondta, egy olyan 2016-ban készült, mélygarázs kialakítására vonatkozó tanulmányra utalt, amelyet könnyen engedélyeztetési és kivitelezési tervekké lehetett volna konvergálni, és még a Városháza-park kialakítása előtt létre lehetett volna hozni. Szakmai véleménye alapján beszélt minderről.

Láng Zsolt erre reagálva közölte: nem életszerű, hogy a BFVK vezérigazgatója szembe megy a fővárosi kabinet döntésével.

A vizsgálóbizottság legközelebb december 20-án hétfőn ül össze.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán