Putyin kulcsembere kimondta, amit Trump nem akart hallani: ez Oroszország hivatalos álláspontja Grönlandról

A Kreml arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak politikai, hanem nemzetközi jogi szempontból is rendkívüli.


A Kreml arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak politikai, hanem nemzetközi jogi szempontból is rendkívüli.


Revansot akarnak.


Az elnök nem finomkodott: közölte, hogy Grönland az EU-hoz tartozik, és Európának kötelessége megvédeni. Brüsszelben még mindig vitáznak a jogi kereteken, de a franciák nem vártak: már katonákat küldtek Nuukba.


Ezek voltak a csütörtök legolvasottabb hírei.


A felháborodás órák alatt szervezett tiltakozássá nőtte ki magát.


A „szellemflotta” felszámolása a cél.


Ukrajna már a múlt, a nagyhatalmak új célpontot találtak. Miközben Kijev a NATO-ról álmodik, Washington és Moszkva a háttérben már a világ újrafelosztását intézi.


Trump grönlandi fenyegetései mögött nem katonai forgatókönyv, hanem hosszabb távú stratégia rajzolódik ki, amely Dániát megkerülve próbálja újrarendezni a sziget geopolitikai státuszát. A katonai opció emlegetése inkább kommunikációs eszköz, mint reális terv: Washington a keményebb és a puhább, de tartósabb nyomásgyakorlás lehetőségeit teszteli.


Teljes konszenzus övezi azt a tételt, hogy a korábbi, „szabályokon alapuló világrendnek”, a liberális világrendnek vége, és ha ez nem lenne elég, az új világrend még az ajtót is ránk rugdossa.


Tömeges letartóztatások és kivégzések fenyegetik a tiltakozókat.


Grönland védelméről beszélnek Brüsszelben, miközben a szakértők szerint Európa esélytelen lenne.


Trump fellépése lezárta a status quo korszakát: a NATO funkcióját vesztette, az Európai Unió pedig beleragadt a stratégiai vakságba.


A korábbi államfők következetesen a lehető legkorábbi időpontra írták ki a választásokat.


A Hamász nem hajlandó teljesíteni a tűzszünet egyik kulcsfeltételét.


Ha ezt meglépnék, az Egyesült Államokkal kerülnénk szembe egy szempillantás alatt.


Az ország olyan helyzetbe került, amelyre az 1979-es forradalom óta nem volt példa.


Ezek voltak vasárnap a Mandiner legolvasottabb hírei.


Az amerikai elnök nem finomkodott: az Air Force One fedélzetén jelentette be, hogy Teherán átlépi a vörös vonalat, és válaszul „elsöprő erőre” számíthat.


A belső zavargások külpolitikai következményekkel is járhatnak.


Az amerikai elnök alkura szólította fel a kommunista vezetést.
