Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
A „lufi” kidurranásától való félelmek helyett a piac konszolidációja és a technológia érése várható.
A fotonikus vagy fénychipek az adatközpontok energiafaló korlátait bontják le, egyúttal ugrásszerű gyorsulást ígérnek a mesterséges intelligenciában. A kérdés már nem az, hogy működnek-e, hanem hogy – egy német fejlesztés révén – Európa képes-e időben technológiai előnyt kovácsolni belőle.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
Olyan üzem épül Szegeden, ami hozzájárul Magyarország technológiai központtá válásához Európában.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
Egy friss, a mesterséges intelligencia által fejlesztett okosóra EKG-jelekből 88 százalékos sikerrel azonosítja a szív rendellenességeit. Bár nem váltja ki a szívultrahangot, kiegészítő szűrőként életeket menthet, főleg, ahol hiányoznak a korszerű diagnosztikai megoldások.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
A globális zöldmozgalmak csak újrafestik a technokapitalizmust, ám a keresztények számára a kivonulás nem opció, hiszen azzal feladnák a missziós parancsot – véli Paul Kingsnorth melankolikus realista.
Egyes amerikai államok új szabályokkal kényszerítik a cégeket, hogy őszinték legyenek: ha mesterséges intelligencia válaszol a panaszunkra vagy összefoglalja a leveleinket, azt nyíltan be kell vallaniuk. A vita heves: az átláthatóság erősíti a bizalmat vagy inkább fékezi az innovációt?
Az egészségügy jövője egyszerre csábító és ijesztő: miközben az MI javítja a diagnosztikát, sok orvos már most túlterhelt a digitális rendszerektől.
Egy brazil egyetem biogázalapú hidrogénüzemet épített, ami új fejezetet nyit a megújuló hidrogéntermelésben, miközben Európától Dél-Koreáig sorra jelennek meg a hasonló kísérleti projektek. A technológia még drága, de regionális termelést és alacsony szénlábnyomot ígér.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
Már most 1400 amerikai cég működik hazánkban, ezzel az Egyesült Államok Magyarország harmadik legjelentősebb befektetője.
Fölösleges ragozni, a számok beszélnek.
Trumpnak a nyugat-európai országokkal van problémája, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, noha szankciókat vezettek be.
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
