A brit hidrogénes mágnes-újrahasznosítás és az észt Neo Performance Materials új üzeme egyharmadára emelheti az EU önellátását ritkaföldfémmágnesekből. A kisebb Kína-függőség geopolitikai áttörést hozhat, így várhatóan az e-autókban, a szélturbinákban is használt anyagok ára kontroll alatt tartható.
A ritkaföldfémmágnesek újrahasznosítása eddig megoldhatatlan feladatnak számított, mivel azok az azokat feldolgozó gépekhez tapadtak. Ez azt jelentette, hogy bár elméletben az elhasználódott szélturbinákból, elektromos autókból és elektronikai eszközökből kinyerhető lett volna az igen értékes, számos ritkaföldfémet tartalmazó anyag, a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen volt.
A mostani innováció lényege egy elegáns, de egyszerű megoldás: zúzás közben hidrogént vezetnek át a mágneseken, amitől azok nemmágneses porrá esnek szét, ebből pedig új mágnesek gyárthatók. A Tyseley-ben nemrég megnyílt kis üzem
naponta akár két tonna port is képes visszanyerni hulladékból, ami évi körülbelül 700 tonnás csúcskapacitást jelent.
A technológia különlegessége, hogy nem csak az anyag visszanyeréséről szól, az újrahasznosított anyagból gyártott új neodímium-vas-bór mágnesek előállítása ugyanis az eredeti mágnesekhez képest tizedannyi energiát igényel. Ez jelentős környezetvédelmi és gazdasági előnyt jelent, különösen annak tudatában, hogy e mágnesek minősége nem marad el az új alapanyagból készültekétől.
Az EU szinte kizárólagos mértékben függ a kínai mágnesimporttól. 2021-ben mintegy 18 ezer tonna permanens mágnest hozott be az ázsiai országból, vagyis az unióban fellelhető mágnesek 98 százaléka onnan érkezett. 2024-ben csak Németország közel 11 ezer tonnát importált Kínából, ami 24 százalékos növekedés egy év alatt, míg 2025 novemberében egyetlen hónap alatt 2569 tonna érkezett az EU-ba.
A teljes európai kereslet 30 ezer tonna körül mozog évente, miközben az uniós gyártókapacitás 2024-ben még mindig 2 ezer alatt maradt, és a két új üzemmel együtt sem nőhet 8 ezer fölé.
Pedig a ritkaföldfémmágnesek nélkülözhetetlenek, hiszen a szélturbinákban, az elektromos autók motorjaiban, az elektronikai eszközökben használják azokat, illetve más technológiákkal hosszú évtizedekig biztosan nem helyettesíthetők. A zöldátállás gyorsulásával a igények csak növekednek, azonban ha a zöldfordulat üteme lassul is az amerikai „brill baby, drill” stratégia miatt, akkor is szükség lesz rájuk, legfeljebb kisebb mértékben.
A brit technológia 700 tonnás kapacitása ugyan csak az EU-s szükséglet 2-4 százaléka, de ha több hasonló üzem épül, akkor
3-5 éven belül az igények akár 15-20 százalékát is kielégítheti az újrahasznosításból származó anyag.
Az EU-ban ugyanis már most is sok tízezer tonna régi, leselejtezett mágnest építettek be a különböző eszközökbe, amelyeket előbb-utóbb hulladékként dolgoznak fel.
Ehhez jön az észtországi Neo Performance Materials üzeme, amely 2025-ben indult 2 ezer tonnás kapacitással, amely 5000-re bővíthető. Ez az amerikai, brazil és más, nem kínai ércekkel dolgozó gyár az EU-s kereslet további 15 százalékát fedezheti.
A két kezdeményezés együtt néhány éven belül az EU mágnesigényének az egyharmadát is fedezheti, ami elegendő lehet ahhoz, hogy
megtörje a kínai gyártás dominanciáját és csökkentse az árak kínai kontrolljának való kitettséget.
Itthon is érdemes lenne megvizsgálni ezt a technológiát, majd a nagyobb fém-újrahasznosítóknál akár a technológia egyes fázisaira hazai megoldásokat fejleszteni. A mágnesek fontossága a zöldgazdaságban szinte a nemesfémekével vetekszik, miközben függőséget jelent a kínai importtól. Az olyan innovációk, mint a brit újrahasznosítási technológia, nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is alapvető fontosságúak lehetnek Európa és hazánk számára.
Kapcsolódó:
Horváth Levente Kína-szakértő, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője szerint a világgazdaság mellett a világpolitika súlypontja is egyre látványosabban Kelet felé tolódik.
A Trump – Xi találkozó után meg lehetett tippelni, hogy milyen hamar érkezik majd Pekingbe Putyin.
A kínai és az amerikai vezető pekingi találkozása végre kijelölhet támpontokat és irányokat a felbolydult világrendben.
Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával.
Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogatott, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről.
Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.
A református püspök határozott kijelentést tett.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
