Nem hagyták annyiban
Nekünk nem volt Atatürkünk, csak egy vörös grófunk, meg egy általa ránk szabadított tanácskommün.
Nekünk nem volt Atatürkünk, csak egy vörös grófunk, meg egy általa ránk szabadított tanácskommün.
Mátyás idejétől Trianon át az 1956-os forradalomig számos olyan esemény történt a magyar történelem során, amit érdemes feldolgozni, és bizony van, aki fel is dolgozza ezeket.
Még egyszer Trianonról, avagy a „kisúri nép” bánatáról itt, „Európa e hátsó fertályában”, ahogy ön fogalmazott.
Trianon és a maximális országcsonkítás elkerülhetetlen, a revízió lehetetlen délibáb, és mindezt meg is érdemelte a magyar elit, amely bűnös – furcsa ilyesmit 2024-ben elismert történésztől olvasni egy elvileg konzervatív lapban. Veczán Zoltán írása.
Szerintük Magyarország nem ismeri el a trianoni megállapodást.
„Köszönöm magyar honfitársainknak, hogy munkájuk hozzájárult és naponta hozzájárul Románia fejlődéséhez” – írta megható bejegyzésében Cristian Sandache.
Trianon elválaszt, Európa összeköt.
Minden nehézség ellenére itt vagyunk a Kárpát-medence legnagyobb népeként, és olyan sikereink vannak az elmúlt 104, de főleg az elmúlt 14 évben, amelyekre méltán lehetünk büszkék.
A baloldal szokásosan agyonhallgatja a nemzeti összetartozás emléknapját, a főpolgármester most mégis megszólalt – bár ne tette volna!
A nemzeti összetartozás napján különösen aktuális emlékeznünk arra, hogy mit vett el tőlünk a két pusztító világháború.
Székelyföldön gyakorlatozik a román hadsereg, román nemzeti ünnep Trianon és Erdély elcsatolása, de a magyarok még külön napot is szenteljenek a románok tiszteletének. Hogyne! Szilvay Gergely írása.
A Munkáspárt elnöke szerint ha Trianont egyszer felül lehetne vizsgálni, akkor Magyarország nem számíthatna a nyugati szövegségeseire.
A Bauer- és Ungváry-féle balliberálisok megpróbálják megmagyarázni nekünk azt, hogy mindez igazságos volt, sőt jól is jártunk vele. Talán még köszönettel is tartozunk!
A történész szerint „a trianoni békeszerződés kapcsán Magyarország nem a fejlett, hanem a fejletlenebb területeit vesztette el”. Ungváry szerint ez olyan, „mintha Budapestről levágnák Kelet-Magyarországot. A budapesti adófizető sokkal jobban járna”.
A svájci lap újságírója szerint a magyarok nosztalgiával tekintenek vissza a kisállam egykori birodalmi nagyságára.
Soha nem fogjuk tudomásul venni a jelenlegi status quo-t. Ez természetesen nem jelent hadüzenetet; nem revizionizmus, nacionalizmus, délibábos ezmegaz, hanem tény. Ungváry Zsolt írása.
A könyv arra tanít, hogy másként gondolkodó nemzettársunkban ne ellenséget, hanem eszmei ellenfelet lássunk.
Trianon sem büntetés volt, hanem geopolitikai logika.