Booker-díjas író: Eddig szégyelltem, most büszke vagyok a magyarságomra
David Szalay szerint ez a nemzedék már természetesnek veszi az Európai Unióhoz való tartozást, és Oroszország helyett egyértelműen a Nyugat felé orientálódik.

Június 14-éig látogatható a 97. alkalommal megrendezett magyar könyves ünnep: a Vörösmarty és a Vigadó téren, valamint a Duna-korzón dedikálásokkal, könyvbemutatókkal, kapcsolódó programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel tarkított vásárral várják a közönséget.

A Vörösmarty téren megnyílt a kortárs magyar irodalmat fókuszba állító Ünnepi Könyvhét. A beszédek sorát a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke kezdte. Gál Katalin a felnőtt-társadalom a következő nemzedékekkel szemben viselt felelősségére hívta fel a figyelmet, mondván „az olvasás nem kiváltság, hanem jog”, és arról is beszélt, a könyvszakma szereplői bíznak benne, hogy „a hét szűk esztendő vége következik”.
A szakma problémái szerinte régóta világosak mindenki számára: az infláció, az energiaárak növekedése, a papírhiány, a minden kapcsolódó területet érintő költségnövekedések, a szakemberek eltűnése, a vállalhatatlan adóterhek, a vásárlók fogyatkozása mind a szegmens szűküléséhez vezettek. Külön kitért az „alapvető emberi jogokat érintő úgynevezett gyermekvédelmi törvényre is,
amely megbéklyózta a könyvkiadást és -kereskedelmet.
Hasonlóan az úgynevezett kötött áras könyvtörvényhez, amelyet szakmai egyeztetés nélkül, egy salátatörvény részeként fogadott el két éve az Országgyűlés.”
Gál Katalin ugyanakkor hangsúlyozta, örömre is akad azért ok: a lassan századik Ünnepi Könyvhétre – amely Supka Géza általi 1929-es megalapítása óta mindössze kétszer, 1957-ben és 1920-ban maradt el – a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal együtt az ország legnépszerűbb kulturális eseményei; egyre több fiatalt is vonzva. A MKKE elnöke a büszkeségek között említette a magyar irodalom közelmúltbeli sikereit is, így természetesen Krasznahorkai László Nobel- és a magyar származású David Szalay Booker-díját a Flesh című, mostantól magyarul (Test) olvasható művéért. Ezután a jövőről beszélt, felhívva rá a figyelmet: a magyar könyv, tágabban az olvasás túlélése azon múlik, a társadalom mennyire tartja ezt a vonalat erősíteni, és a családok mellett az oktatási intézmények – beleértve a szabad tankönyvpiacot is –, könyvtárosok, aktuális politikai döntéshozók mindenkori feladata.
Gál Katalint Tarr Zoltán társadalmi ügyekért és kultúráért felelős miniszter követte, aki azonnali intézkedéscsomagot jelentett be
„a magyar irodalom megmentésére”.
Sőt, egyenesen „a könyvek új korszakát” ígérte; a bevezetendő programelemek között felsorolta mások mellett a vidéki könyvesboltok védelmét, a könyvpiac szabad működésének biztosítását, az árkötöttségi törvény, valamint az e-könyvek és hangoskönyvek áfakulcsának felülvizsgálatát, a Nemzeti Kulturális Alap könyvtámogatási programjának bővítését, valamint a központosított oktatási rendszer és tankönyvpiac felszámolását
„Azokat a törvényeket is megvizsgáljuk, amelyeket a Fidesz–KDNP öncélú jelleggel, hazug módra a gyermekvédelem ürügyén hozott” – utalt ugyancsak a „fóliázásra” a miniszter, aki miután kendőzetlenül bírálta a korábbi évek teljes kultúrpolitikáját,
bocsánatot kért elődei „bűnei” miatt a könyvszakma szereplőitől.
A 97. Ünnepi Könyvhetet hivatalosan a már említett David Szalay nyitotta meg. Rögtön a beszéde elején hangsúlyozva egyedi pozícióját: „a szó egyszerű értelmében nem vagyok magyar író, hiszen a magyar írók magyarul írnak, én pedig angolul teszem ezt”. Ami nem azt jelenti – folytatta –, hogy az életében ne lenne fontos helyen Magyarország a hetvenes-nyolcvanas évekbeli balatoni nyaraktól a pécsi évekig. Önmagát „egygenerációs rendellenességnek” nevezte, hiszen amíg elődei és a gyerekei is tökéletesen beszélnek magyarul, neki a „ bennfentes kívülálló” pozíciója és „az örök otthontalanság” jutott.
Ezt is ajánljuk a témában
David Szalay szerint ez a nemzedék már természetesnek veszi az Európai Unióhoz való tartozást, és Oroszország helyett egyértelműen a Nyugat felé orientálódik.

Az eseményen színpadra lépett Karácsony Gergely is, aki előbb azon ironizált, hogy a divatnak megfelelően csak azért nincsen rajta Tisza cipő, mert nem talált 49-es méretben, majd szintén a magyar írók közelmúltbeli sikereit méltatta – Krasznahorkaitól Nádas Péterig. Külön kiemelte, hogy Budapest főpolgármestereként mennyire büszke a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra, hiszen annak olvasószáma folyamatosan nő.
A programot a Szép Magyar Könyv 2025 díjainak átadása zárta dr. Révész Emese művészettörténész, a Szép Magyar Könyv zsűrielnökének bevezetőjével.
Nyitókép: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter beszédet mond a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján a budapesti Vörösmarty téren 2026. június 11-én. (MTI/Bruzák Noémi)