A Michael Jackson: Az ítélet című dokumentumfilm-sorozat részletgazdagon bemutatja a sztár ellen folyó 2005-ös bírósági tárgyalást, de nem simítja ki a kérdőjeleket.
A kétezres években brutális sikereket ért el a The Asylum nevű stúdió, amely igencsak pofátlan stratégiával élt. Amikor kijött egy nagy hollywoodi mozisiker, piacra dobtak egy fillérekből készült azonos tematikájú, címében megtévesztően hasonló produkciót: így a Terminátor – Megváltás premierjére időzítették a Terminators – Nincs megváltást, vagy az aktuális Transformers bemutatója után jelent meg a Transmorphers.
Kit lehet ezzel átverni, gondolhatnánk joggal, de ahhoz éppen elég embert, hogy rentábilissá váljon a biznisz. Sokakat megtévesztett, amikor a plázák DVD-polcain meglátták ezeket az alkotásokat, majd azt hitték, milyen jól járnak, hogy az eredeti filmhez ilyen olcsón hozzájutnak; és persze a trash-rajongók között is nagy kultusz alakult ki az említett termékekkel kapcsolatban. Nos, a Netflix részben egészen más, de valahol szintén hasonlóképpen kalauzhal-mentalitással élt Michael Jackson kapcsán.
Nyilván egy leleplező dokumentumfilm a popsztárról garantálja a kattintásokat, és teljesen más megvilágításba is kerülne a friss minisorozatuk, amennyiben vadonatúj információkkal szolgálna az énekes zűrös ügyeiről. Viszont annak ellenére sem tudtam meg semmi újdonságot, hogy csak felszínes ismereteim voltak az eseményekkel kapcsolatban. Így pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy
a Netflixet nem a tényfeltárás érdekelte, hanem meg akarták lovagolni a nemrég mozikba került életrajzi film körüli felhajtást.
Ezt is ajánljuk a témában
Se tét, se dráma, se különösebb izgalmak: Antoine Fuqua rendezése a koncertjelenetekben erős ugyan, de minden másban csak a felszínt karistolja.
Amely ugye gondosan elhallgatott mindent a gyermekmolesztálási esetekkel kapcsolatban. Ez egyrészt védhető, hiszen Michael Jackson karrierjének csak az első felét, azaz a felemelkedését mutatja be, nincs információ arról, hogy akkoriban is gázos dolgokat tett volna. Másrészt mivel a produceri székben a családtagjai ültek, akik nyilván szeretnék, ha minél többen hallgatnák jó szívvel továbbra is a dalokat, borítékolható, hogy a készülő folytatás is elsumákolja majd Jackson sötét oldalát.
Az pedig biztos, hogy nem lehet könnyű a sztár rajongójának lenni, a Lostprophets esetében megtapasztaltam, milyen szembenézni azzal, hogy egy olyan embert kedveltem éveken keresztül, aki teljesen vállalhatatlan. De legalább minden kétséget kizáróan kiderült, hogy egy valódi szörnyeteg volt, Michael Jackson esetében viszont teljes a homály.
Annyit tudhatunk bizonyosan, hogy enyhén szólva sem ápolt egészséges kapcsolatot a gyerekekkel. Ez nem vitás, ő maga mondta el a Living with Michael Jackson című riportban,
hogy szeret együtt aludni kiskorúakkal,
szerinte ez a szeretet legtisztább fajtája, de elutasította, hogy mindennek bármiféle szexuális töltete lenne. Akár volt, akár nem, ez tagadhatatlanul rendkívül beteges, hát még ha hozzátesszük, hogy az említett nyilatkozatot negyvenöt évesen tette olyan nyugodtsággal, mintha a lehető legtermészetesebb dologról lenne szó. Ha pedig megnézzük az HBO nagy port kavart dokumentumfilm-sorozatát, a Neverland elhagyását, könnyen gyomorpanaszaink lehetnek, miközben végighallgatjuk a két fiatalember, Wade Robson és James Safechuck nyilatkozatait; mindketten azt állítják, a sztár molesztálta őket. Viszont nem sikerült bizonyítani Jackson bűnösségét és azok, akik hisznek az ártatlanságában, úgy vélik, az említett produkció rendkívül manipulatív volt. Hiszen ott van például Macaulay Culkin, aki az énekessel gyerekkorában szoros kapcsolatban állt, és a mai napig állítja, az együtt alvás valóban csak alvásról szólt, semmiféle kényelmetlenséget sem tapasztalt a férfi viselkedésével kapcsolatban. Egyébként ugyanígy nyilatkozott Robson is, de aztán az HBO kamerái előtt megváltoztatta a véleményét.
És nem lehet elmenni amellett sem, hogy a gyerekeket nem cukrosbácsiként az utcán hálózta be, a szüleik pontosan tudták, hogy Jackson Neverland nevű mesés birtokán töltik az éjszakáikat, de az, hogy a világ egyik leghíresebb emberével, egy felfoghatatlanul vagyonos ikonnal ápolnak közeli kapcsolatot,
valahogy elfeledtette velük a furcsa viselkedést.
Az tehát, hogy a zenész enyhén szólva is zűrös figura volt, nem kérdés. Az viszont igen, hogy vajon ő is áldozat volt-e, hiszen nem egy vádlója nagyon gyorsan képes volt megváltoztatni az álláspontját peren kívüli megegyezés során.
Tizenhat évvel a halála után pedig már valószínűleg sosem fog perdöntően fény derülni az igazságra, és a Netflix Az ítélet alcímet viselő dokumentumfilm-sorozata alapján sem mondhatunk ítéletet. A produkció azt mutatja be rendkívül részletgazdagon, amikor 2005-ben bíróság elé állították Jacksont, a tárgyalást archív felvételeken és későbbi visszaemlékezések sorával ábrázolja, megszólaltatva mások mellett az ügyvédeket, az esküdteket, rajongókat, újságírókat, Michael Jackson életrajzíróját, családtagjait és ismerőseit.
Egyedül a sztár hallgat,
akkoriban ugyanis nem nyilatkozott a sajtónak, az ügy lezárása után pedig négy évvel meghalt.
Pingpongoznak tehát az érvek oda-vissza, érzelmi vagy zsigeri alapon ítéletet mondhatunk, egzakt módon viszont nem. Így viszont csak újabb rókabőr lehúzásáról beszélhetünk, hiszen az alkotás nem tesz az eseten túlmutató állításokat a sztárkultusszal, a manipulációval, a zeneiparral vagy bármi egyéb olyan aspektussal kapcsolatban, ami univerzálisabbá tenné a sztorit.
Annyi haszna azonban volt, hogy a streamingszolgáltató nyilván nagyot kaszált vele, a legelfogultabb rajongókat pedig sikerült alaposan felbőszíteni. Utóbbiak rá is szabadultak az IMDb-re, záporoznak az egyesek, a széria tízből négy és fél ponton áll, noha objektíven azért egy közepes értékelés kijárna. Mindez azonban jól mutatja,
Michael Jackson a mai napig szélsőséges érzelmi húrokat penget meg egyeseknél.
Michael Jackson: Az ítélet – amerikai dokumentumfilm-sorozat. Megtekinthető a Netflix kínálatában.
Nyitókép: Michael Jackson: Az ítélet.(Netflix)
Enyhén szólva is félrecsúszott a Netflix új vígjátékának mondanivalója.
Shelby Van Pelt bestsellere nem korszakos irodalmi mű, ahogy a belőle készült film sem válik majd klasszikussá.
Amikor a zenekar tagjai belevágtak a Some Kind of Monster című dokumentumfilmbe, nem sejtették, hogy a legválságosabb időszakukat rögzítik majd.
Végre a korabeli Európa térképén is elhelyezi a mohácsi küzdelmet egy új dokumentumfilm – így méltatja a Mohács – Világok harca című alkotást a lap munkatársa.
Közben egy országgyűlési képviselő szerint a parlamentben forgatják a „dokumentumfilmet”.
Az átigazolási díja meghaladhatja az egymillió eurót.
Kedves Bárány úr, hiába támogatta Ön a Tiszát, hiába táncikált a választási győzelem örömére, hogy most az esetleges pénzügyi támogatásról ne is beszéljünk.
A tejágazat is keményen bírálja a vendégmunkásokat érintő szigorítást, súlyos ellátási kockázatokra figyelmeztet.
