A Tisza propaganda portálok még ocsúdnak a hír hallatán, egyelőre még nem született meg a központban(?) , hogy mit is kéne erről gondolniuk az ellenzéki szavazóknak.
Tizenöt évvel ezelőtt erről szó sem lehetett volna.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Cserébe Tusk kényelmetlenül feszengve állt Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Európára most nem Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem valami egészen más.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
„Bárhol, bárkivel, bármiről. Most Koppenhágában. Viktorinfó” – írta a miniszterelnök.
Részletezte a miniszterelnök, hogy milyen problémákkal és ellenfelekkel néz majd szembe az EU-csúcson.
Immár kereken 12 hónapja nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a következő hónapokban sem várható lazítás.
Nem ez az első baki a Trump-kabinet felállása óta.
Az orosz és az amerikai elnök Anchorage-ban ül tárgyalóasztalhoz, ahol az ukrajnai válság és a globális biztonság kérdései kerülnek terítékre.
Piaci elemzők további árfolyam-emelkedést valószínűsítenek.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet újabb számokat közölt.
Megdőlt az Európa-csúcs.
Tűkön ülve várják az ukránok a jövő évi magyar választásokat.
A kormányfő az uniós csúcsról nyilatkozott.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentkezett.
Mint kiderült, a szervezet történelmi döntés előtt áll, ami a tagállamok védelmi kiadásait illeti.
A G7-csúcs után az ukrán elnök európai egyeztetéseket kezdeményez, válaszul az Ukrajnát sújtó fokozódó fegyveres támadásokra.
Trump 2018-ban G7 csúcson szakította szét a közösen aláírt zárónyilatkozatot, majd az akkori kanadai miniszterelnököt „nagyon tisztességtelennek és gyengének” nevezte.
A miniszterelnök beszélt az árrésstop hatásairól, a gyülekezési törvény módosításáról, valamint a csütörtöki EU-csúcsról is.
