Orbán Viktor az EU-csúcs után: „Az első csatát megnyertük – ha nincs olaj, nincs pénz –, a második pedig április 12-én lesz” (VIDEÓ)

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök péntekre virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak azt nyilatkozta, „jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt”.

A magyar kormányfő az EU-csúcs után azt is elmondta, minden egyes érvet – a morálist, a politikait meg a jogit is – visszaverte, a sajátjaikat közben megvédte.

Pénteken pedig arról tájékoztatta követőit közösségi oldalán, hogy újabb sajtótájékoztatót tart, ahol ismerteti az EU-csúcs fontosabb történéseit. Megjegyezte, hogy a kijelentéseire időközben nemzetközi reakciók is érkeztek.

Felidézte, hogy még decemberben született az a döntés, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának, melyet Magyarország egy elhibázott stratégiai döntések tart, és azt a kompromisszumot kötötték, hogy három ország, amely ezt hibának tartja – hazánk mellett Szlovákia, valamint Csehország –, ugyan megadja a hozzájárulását a hitelhez, de nem vesz részt benne, nem vállalja annak pénzügyi terheit.

Ha nincs olaj, nincs pénz

Orbán emlékeztetett, hogy akkor még a Barátság kőolajvezeték működött. „Ha már akkor olajblokád alá vettek volna minket az ukránok, soha nem járultam volna hozzá, hogy Magyarország nélkül is, de hitelt folyósíthassanak Ukrajnának” – jegyezte meg.

Mint ismert, ez a helyzet megváltozott, az ukránok olajblokád alá vettek minket. „Miután meggyőződtünk róla, hogy a vezeték működőképes, és Zelenszkij azt a szívességet is megtette nekünk, hogy elmondta, esze ágában sincs újraidítani, mert ő nem is ért egyet azzal, hogy ez működjön, innentől kezdve kinyílt az út előttem, hogy bejeletsem, hogy a formális döntést megtagadjam (a hitel kapcsán – szerk.). Ezért állt elő a csütörtöki helyzet”.

A kormányfő megjegyezte, Brüsszelben megpróbálták rávenni Magyarországot, hogy tegyen úgy, mintha mi sem történt volna, de ekkor elmagyarázta a döntéshozóknak, ez nemcsak elvi kérdés. 

„Ami itt elvi kérdésnek tűnik, az egy-egy országban – ez esetben Magyarország esetében – egzisztenciális, tehát létkérdés. Van olaj vagy nincs olaj. És választás előtt 30 nappal előidézni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon nincs olaj, és ebből pánik és káosz alakulhat ki. 

És ez így is történt. Dögönyözések és szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett” – húzta alá Orbán Viktor. 

Ez sokaknak nem tetszik, a német kancellár is erőseket mondott. „Nem vall jó ízlésre a kancellár mondandójának időzítése. Igazán várhatott volna egy napot, Magyarország Németország általi megszállásának napján nem érdemes fenyegetni azt, akit egyébként korábban megszálltunk, zsidókat deportáltunk, az országot elfoglaltuk és kifosztottuk.

– fűzte hozzá.

Ezután kitért arra, hogy Brüsszelben azért sem tekerték szőnyegbe, és engedik, hogy hazamenjen, mert abban reménykednek, hogy Magyarországon április 12-én változás lesz. „S ha változás lesz, akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszel-barát, és végrehajtja, amit itt kérnek.”

Ennél a pontnál leszögezte, hogy 

De van egy második csata, ez április 12-én lesz. Csütörtökön a Néppárt be is jelentette, azt várják, hogy az ellenzék leváltsa a nemzeti kormányt, és helyette egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány legyen, amivel minden kérdést megoldanak. „Zelenszkij is erre vár szerintem, hogy nem is kell soha többet megnyitni a Barátság vezetéket. Ezért van az, hogy mikor időpont kerül elő, hogy mikor nyitják meg, az ukránok mindig olyan időpontokat mondanak, ami a magyar választás utánra esik. (...) Hiszen ők azt követelik a magyaroktól és a szlovákoktól is, hogy váljunk le az olcsó orosz kőolajról és földgázról”. 

„Ha ez bekövetkezik akkor két dologgal kell számolni az egyik az ezer forintos benzinár, amásik, hogy  rezsicsökkentés politikájának vége van, annak nem lesz meg a forrás” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Két újabb veszély rajzolódik ki

Majd arra is kitért, hogy két újabb veszély rajzolódik ki Európa egén, és mindkettő a Közel-Kelettel van összefüggésben, melyeknek a mérlegelését megkezdték a miniszterelnökök. Ezen a megbeszélésen az Európai Jegybank elnöke is részt vett. 

„Az első az a migrációs válság. Van 4 millió afgán menekült Iránban egyébként, mert Afganisztán is háborúban áll. És óriási a belső migrációs arány már most Iránban a háború miatt, és mindenki arra számít, hogy csak idő kérdése Törökország irányába, és onnan föl a Balkánon Európa felé milliós migrációs tömegek fognak megindulni. Tehát 

Nem szabad még egyszer elkövetni a 2015-ös hibát – mutatott rá. Kiemelte: Lényegében azt a szabályozást követeli jó néhány ország, mint ami Magyarországon hatályban van” – nyomatékosította.

Ekkor arról is beszélt, hogy jelezte a tagállamok felé, óvatosan követeljék ezt, mert ha megcsinálják, akkor napi egymillió euró büntetést kell fizetni. „Európa ezzel honorálja, ha valaki megvédi, így készüljenek, ne várjanak hálát”.

A második ügy pedig komolyabb elemzést igényel. „Ha hazamentem, akkor a gazdasági tanács – amelyben a jegybank is képviselteti magát – összeül, ezt pedig az Energiabiztonsági Tanács ülése követi”. 

Ismertette, hogy két nappal ezelőtt az iráni háború elérte az energialétesítményeket, és a világ ellátásának tekintélyes részét garantáló források semmisültek meg, amelyeknek helyreállítása 4-5 év a tájékoztatás szerint. „Tehát a katari hatalmas gázlelőhely helyreállítása az nem egy Druzsba, hanem az 4,5-5 év. 

ezért ma délután az erre vonatkozó első tanácskozást már meg is tartjuk”.

„A veszélyek kora az nem csak háborúból, hanem most újra migrációból és világ olajválságból is áll. Ennek a ténynek a rögzítésén túl most még nem érdemes ennek a részleteiről beszélni, majd intézkedéseket kell hozni és terveket kell kidolgozni, hogy mikor ezek a válságok valósággá válnak, akkor Magyarország meg tudja magát védeni. Ez a munka függetlenül attól, hogy kampány van, ez a munka megkeződödtt mind a pénzügyi, mind az energiaszektorban” – szögezte le a miniszterelnök.

Mi lesz az uniós pénzekkel?

Újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette az új uniós költségvetéssel kapcsolatban, hogy ismertette a magyar nemzeti pozíciót, és nem is akar változtatni ezen. „Az első, hogy új költségvetés legyen, le kell zárni a régit.

„A második szempont az, hogy mi csak valóságos költségvetést fogadunk el, tehát ha felfüggesztő feltételek vannak bármilyen költségvetési tétel hozzáféréséhez, akkor azt mi nem fogadjuk el. Tehát a kondicionalitást felejtsék el” – közölte a miniszterelnök.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala