Orbán Viktor az EU-csúcs után: „Az első csatát megnyertük, ha nincs olaj, nincs pénz” (VIDEÓ)

Cikkünk frissül!

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök péntekre virradóra Brüsszelben, az EU-csúcsról távozva újságíróknak azt nyilatkozta, „jogunk van blokkolni a 90 milliárdos ukrán hitelt”.

A kormányfő az EU-csúcs után azt is elmondta, minden egyes érvet, a morálist is, a politikait is, meg a jogit is visszaverte, a sajátjaikat megvédte.

Pénteken pedig arról tájékoztatta követőit közösségi oldalán, hogy újabb sajtótájékoztatót tart, ahol ismerteti az EU-csúcs fontosabb történéseit. Megjegyezte, hogy a kijelentéseire időközben nemzetközi reakciók is érkeztek.

Felidézte, hogy még decemberben szüetett az a döntés, hogy 90 milliárd eurónyi hitelt adnak Ukrajnának, melyet Magyarország egy elhibázott stratégiai döntések tart, és azt a kompromisszumot kötötték, hogy három ország, amely ezt hibának tartja, – hazánk mellett Szlovákia és Csehország – ugyan megadja a hozzájárulását a hitelhez, de nem vesz részt benne, és nem vállalja annak pnzügyi terheit.

Ha nincs olaj, nincs pénz

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy akkor még a Barátság kőolajvezeték működött. „Ha már akkor olajblokád alá vettek volna minket az ukránok, soha nem járultam volna hozzá, hogy Magyarország nélkül is, de hitelt folyósíthassanak Ukrajnának” – jegyezte meg.

Mint ismert, ez a helyzet megváltozott, az ukránok olajblokád alá vettek minket. „Miután meggyőződtünk róla, hogy a vezeték működőképes, és Zelenszkij azt a szívességet is megtette nekünk, hogy elmondta, esze ágában sincs újraidítani, mert ő nem is ért egyet azzal, hogy ez működjön, innentől kezdve kinyílt az út előttem, hogy bejeletsem, hogy a formális döntést megtagadjam (a hitel kapcsán – szerk.). Ezért állt elő a csütörtöki helyzet”.

A kormányfő megjegyezte, hogy Brüsszelben megpróbálták rávenni Magyarországot, hogy tegyen úgy, mintha mi sem történt volna, de ekkor elmagyarázta a döntéshozóknak, hogy ez nemcsak elvi kérdés. 

„Ami itt elvi kérdésnek tűnik, az egy-egy országban, ez esetben Magyarország esetében egzisztenciális, tehát létkérdés. Van olaj vagy nincs olaj. És választás előtt 30 nappal előidézni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon nincs olaj, és ebből pánik és káosz alakulhat ki. 

És ez így is történt. Dögönyözések és szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett” – húzta alá Orbán Viktor. 

Ez sokaknak nem tetszik, a német kancellár is erőseket mondott. Ezután kitért arra, hogy Brüsszelben azért sem tekerték szőnyegbe, és engedik, hogy hazamenjen, mert abban reménykednek, hogy Magyarországon április 12-én változás lesz. „S ha változás lesz, akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszel-barát, és végrehajtja, amit itt kérnek.”

Ennél a pontnál leszögezte, hogy 

De van egy második csata, ez április 12-én lesz, csütörtökön a Néppárt be is jelentette, hogy azt várják, hogy az ellenzék leváltsa a nemzeti kormányt, és helyette egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány legyen, amivel minden kérdést megoldanak. „Zelenszkij is erre vár szerintem, hogy nem is kell soha többet megnyitni a Barátság vezetéket. Ezért van az, hogy mikor időpont kerül elő, hogy mikor nyitják meg, az ukránok mindig olyan időpontokat mondanak, ami a magyar választás utánra esik. (...) Hiszen ők azt követelik a magyaroktól és a szlovákoktól is, hogy váljunk le az olcsó orosz kőolajról és földgázról”.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala