Politikai elemző: Magyar Péter se nem hiteles, se nem kormányzóképes

„Részletkérdés, hogy ki nyerte a nyarat, a választásoknak van egy dramaturgiája, eszerint a voksolás előtt pár hónappal a kormánypártok viszonylag rosszul állnak, az ellenzék viszont jól – ez volt megfigyelhető négy évvel ezelőtt is, 2021 őszén –, az a lényeges, hogy mindez mennyire lesz tartós” – jelentette ki Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. A közvélemény-kutatók után ugyanis a politikai elemzők is vitáztak a Republikon Intézet „Frontvonalban – a '26-os kampány” című évadnyitó konferenciáján.

Dull Szabolcs, az Ötpontban című podcast műsorvezetője szerint a közvélemény-kutatási adatokat az újságírók és a közönség egy része nem tudja a helyén kezelni, képtelenek különbséget tenni például a teljes népesség, valamint a biztos pártválasztók között, mindenki a saját pártpreferenciája alapján értékeli az eredményeket.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke még a közvélemény-kutatói panelben elhangzott megjegyzésre utalva kijelentette, 

Majd azt mondta, a politikusok – legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek – visszaélnek a helyzettel, olyan értelmezést tulajdonítanak az adatoknak, amelyek arra nem alkalmasak. Példaként említette meg Orbán Viktor kötcsei beszédét, amelyben a miniszterelnök azzal nyugtatta meg a híveit, hogy a 106 egyéni választókerületből 80-at a Fidesz nyerne. Horn szerint ilyen felmérést nem csinált a kormánypárt, de ha végzett is, egy kutatás nem kutatás, másrészt a Tisza még meg sem nevezte a jelöltjeit, így nem lehet érvényesnek tekinteni.

A Republikon vezetője azt is hozzátette, a 2021 őszi közvélemény-kutatási eredmények – amely az akkori ellenzék kis előnyét mutatta – annak ellenére lehettek pontosak, hogy 2022 áprilisban a Fidesz kétharmaddal nyert, ugyanis a két időpont között 2000 milliárdos szavazatvásárlás történt, majd a háború kitörése után egy 100 milliárdos kampány.

Horn szerint az, hogy Orbán Viktor a korábbiaknál sokkal gyakrabban ad interjút, épp azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök is tisztában van a valós adatokkal. A Tisza pedig azért nyerhet – jelentette ki –, mert Magyar Péterék megoldották az összefogás problémáját úgy, hogy lesöpörték a pályáról a többi ellenzéki pártot, és ők el tudják vinni a lelkes szavazókat. Másrészt hozzátette, míg 2021-ben csak a választók 47 százaléka mondta, hogy távozzon a kormány, most ez a szám 62 százalék. (Ezt a megjegyzést egy szórványos taps követte, ez volt a közönség első tetszésnyilvánítása.)

Boros Bánk Levente, a Nézőpont politikai elemzési igazgatója kijelentette, nemcsak azt a kérdést lehet feltenni, hogy ők miért mérnek mást, hanem azt is, hogy például a Republikon adatai miért térnek el a Nézőpontétól. S hozzátette, 

Boros Bánk úgy véli, 2024 elején a DK gyűrte maga alá az ellenzéket, azután megjelent Magyar Péter, és ugyanezt tette ő is. Az pedig, hogy a nyáron a Tisza nem erősödött tovább, azt jelenti, hogy kialakult egy üvegplafon, a pártnak nincs hova tovább növekednie, egyébként pedig Márki-Zay Péter helyett Magyar Péter lett a balliberális oldal csodafegyvere, erre építik fel a kommunikációs stratégiájukat. Ezzel szemben a Fidesz azért erősödött az elmúlt hetekben, hónapokban, mert komoly digitális offenzívát indított és ez hatott a választókra.

Szabó Andrea, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese emlékeztetett, nem újdonság, hogy eltérnek a különböző intézetek adatai, ez történt már 1994-ben is. Most még nem lehet tudni, hogy ki nyeri a jövő évi választásokat, hiszen a következő hét hónapban rengeteg dolog történhet, ami erre kihatással lehet.

Majd elmesélte, hogy 

Ennek ismeretében ő már akkor biztos volt a Fidesz győzelmében. Szabó Andrea szerint januárig nem a pártpreferenciát érdemes figyelni, hanem a közhangulatot, azt, hogy jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. Most több intézet szerint az emberek mintegy kétharmada állítja az utóbbit, de nyáron kis javulás történt.

Csizmadia Ervin szerint lényeges kérdés, hogy a két nagy párt tud-e egymás táborából peremszavazókat elhódítani. Az elemző szerint erre a jobboldali Tisza képes – többek között azzal, hogy használja a nemzeti szimbólumokat –, míg korábban az ellenzék ezt nem tudta megtenni. A Fidesz viszont nem képes a Tiszából magához édesgetni szavazókat, ezért erősíti a saját táborát.

Dull úgy véli, nagy az ideológiai katyvasz, főleg vidéken, a migrációellenesek például nem biztos, hogy a Fideszre szavaznak és a helyzet elemzését megnehezíti, hogy egymillió bizonytalan van. Ugyanakkor ő is úgy véli, 

Horn azt emelte ki, hogy a Tisza néppártjellegű alakulat, ezért nem foglal állást a közvéleményt megosztó kérdésekben, amilyen például a migráció-, valamint a melegügy.

Boros Bánk – Csizmadiával vitázva – kijelentette, Magyar Péter nem tud jobboldali, kiábrándult fideszeseket a Tisza mellé állítani. S hiába menekül a színvallás elől, az imént említett kérdésekben, valamint az szja ügyében balliberális álláspontot képvisel. S egy olyan ember nem hiteles – közölte –, aki lehallgatja a feleségét, zsarolja a munkáltatóját, aki közli, hogy nem lesz EP-képviselő, azután mégis megtartja a mandátumát, aki telefont lop, bennfentes kereskedést folytat. Emellett a kormányzóképessége is erősen vitatható.

Szabó Andrea azt mondta, protesztszavazatokkal is lehet győzni – ezt több korábbi választás is bizonyítja –, ám mindez nem elég a kormányzáshoz. Ezenkívül fontos a negatív identitás, de hosszú távon szükség van pozitív identitásra is, ezt próbálja Magyar Péter kiépíteni. 

Nyitóképünk: Pixabay