„A Fidesz nyerte a nyarat!” – összecsaptak a közvélemény-kutatók

„A többi közvélemény-kutató intézet egyetért a Nézőponttal, csak nem tudnak róla” – kezdte a nem kis meghökkenést kiváltó hozzászólását a Republikon Intézet „Frontvonalban – a '26-os kampány” című évadnyitó konferenciájának első paneljében Mráz Ágoston Sámuel.

A Nézőpont Intézet igazgatójának mondandója azért váltott ki csodálkozást, mert előtte Benyó Rita moderátor – aki egyébként újságíró – ismertette a legfrissebb számokat (lásd a keretes írásunkat), amelyekből az derül ki, egyedül a Nézőpont szerint vezet most a Fidesz, az összes többi intézet a Tisza Párt fölényét jelzi, bár abban ez utóbbiak sem értenek egyet, hogy mennyivel.

Mráz azzal indokolta a kijelentését, hogy szerintük – és ezt ők le is merték írni – a nyarat megnyerte a Fidesz (hibahatáron belüli nagyon enyhe erősödést mértek a kormánypártnál és nagyon enyhe gyengülést a Tiszánál), és a többiek is azt állítják, hogy Magyar Péterék nem tudtak erősödni, a Fidesz viszont igen. Ha a Tisza nyerte volna a nyarat – jelentette ki –, akkor az ellenzéki pártnak tovább kellett volna erősödnie, a kormányerőnek pedig gyengülnie.

Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapító-ügyvezetője azt olvassa ki az adatokból, hogy az a növekedés, amely megfigyelhető volt a Tisza javára a Fidesszel szemben a tavalyi európai parlamenti választásokat követően – Magyar Péterék náluk 2024 októberében, novemberében vették át a vezetést – a nyár végére megállt.

A kutató óvott attól, hogy ezeket az 1-2 százalékpontos emelkedéseket, csökkenéseket túlértékeljék – ezeket meghagyják a politikusoknak, akik nagy szeretettel hivatkoznak arra, ha nekik tetsző változásokat olvasnak –, a lényeges, hogy a korábbi trend megtorpant, stabilizálódott a helyzet. Arra a kérdésre pedig még korai válaszolni, hogy mindez trendfordulót jelent-e.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója megismételte, nem az abszolút számokat, hanem az egyik hónapról a másikra kialakuló trendeket kell nézni. S az, hogy a legtöbb intézet azt mérte, hogy az olló nem nyílt tovább, őt megnyugtatja, hiszen az eltérő adatok ellenére azt jelzi, ezek reális képet tükröznek, és majd nagyon kell figyelni az őszi eredményeket.

Ugyanakkor az adatokból megállapított következtetésben vitatkozik Mráz Ágostonnal. Szerinte ugyanis nem lehet azt állítani, hogy a Fidesz nyerte a nyarat, hiszen a Tisza az előnyét nagyjából meg tudta őrizni, ez pedig számára pozitívum.

Böcskei Balázs az IDEA Intézet stratégiai igazgatója azt mondta, 

A másik kérdés, hogy kellett-e a nyár végén valaminek nagyot változni. A Tiszának ugyanis 2,7-2,8 millió szavazója van, ami elég magas bázisnak felel meg, így nem meglepő, hogy ez a szám nem nőtt tovább. Most még messze van a valódi választási kampány és az emberek nem foglalkoznak olyan intenzitással a politikával, amiből nagy módosulás lett volna várható. A választópolgárok jelentős része majd ősszel vagy a következő év elején aktivizálódik.

Závecz Tibor kijelentette, 

Megemlítette azt is, hogy Orbán Viktor Kötcsén azzal biztatta a híveit, a 106 egyéni választókerületből 80-ban nyerne a Fidesz, de az igazgató nem ismer olyan felméréseket – még a Nézőpontnál sem –, amelyekből ez az eredmény kijönne (Tóka Gábor választási szakértő ugyanakkor több listás adatból arra következtetett, hogy mindössze 21-et). Mindez pedig nem tesz jót a szakma hitelességének – állította.

Majd azt mondta Závecz, nem szerencsés, hogy egymás Facebook-bejegyzéseit kommentálják a kutatók, Mráz ugyanis ezt tette a felmérésüket tartalmazó posztnál. S felhívta a figyelmet, a felmérések mindig az aktuális helyzetet tükrözik, ebből nem lehet következtetni a jövő évi választási eredményre. Závecznek ugyanis sokan szóvá tették, hogy 2021 őszén, az előválasztás idején szoros eredményt mértek a Fidesz és az ellenzék között, végül a kormánypárt kétharmaddal győzött. 

Mráz erre azt válaszolta, 

(egyébként a Medián vezetője is hivatalos lett volna az eseményre, de a franciaországi zavargások miatt Párizsban ragadt). Egyébként az intézetek közötti eltérést az is magyarázza, hogy miközben a Nézőpont – amelynek a helyes megnevezése: a kormánnyal nem ellenséges intézet – a legvalószínűbb listás eredményekből indul ki, addig a többiek, a kormánykritikusok a biztos pártválasztókból.

Böcskei Balázs úgy vélte, a pártprefenciák mellett még tucatnál is több kérdést kell feltenni, ha reális képet szeretnénk kapni az emberek véleményéről. Felhozta példaként, hogy folyamatosan mérték Magyar Péter megítélését a Varga Judittal készített interjú kapcsán (a volt igazságügyi miniszter Hajdú Péternek nyilatkozott az egykori férjével kialakult kapcsolatáról). S azt tapasztalták, hogy egyre többen gondolták úgy, hogy az ilyen családon belüli konfliktusok nem tartoznak bele a politika terrénumába, így szerintük emiatt Magyar Pétert nem illeti kritika.

A kutatók abban sem értettek egyet, hogy olyan adatokat hozzanak-e nyilvánosságra, amelyek azonos módszertannal készültek, hogy így garantálni lehessen az összehasonlíthatóságot, vagy az intézetek szabadon dönthessenek arról, milyen metodika alapján dolgoznak és az adatok elemzését bízzák rá az olvasókra. Továbbá abban a kérdésben is megoszlott a véleményük, hogy a telefonos vagy az online kérdezési módszer célravezetőbb-e, pontosabb-e.

Egyvalamiben azonban nem volt vita közöttük. Abban, hogy 

 a pártok által megkapott mandátumok számára. Egyrészt mert arra hét hónap múlva kerül sor, s addig rengeteg olyan dolog történhet, amely befolyásolja a voksolás kimenetelét, másfelől ezek az adatok a listás szavazatokra vonatkoznak, 106 képviselői helyet pedig egyéni választókerületekben lehet szerezni, ezek állásáról pedig nincsenek még publikus adatok, már csak azért sem, mert a tiszás jelöltek egyáltalán nem ismertek.

Nyitókép: Mandiner