„Sötétnek” bélyegzik, pedig minden, ami jó a nyugati civilizációban, a középkorban gyökerezik

A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.


A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.


A legendás lovagkirályról Csukovits Enikő történésszel beszélgettünk, aki elmondta: Lajos belső békét teremtett, javult a lakosság életminősége, és páratlan külpolitikai sikereket ért el.


Bácsatyai Dániel szerint András sikeres volt a terjeszkedő bárókkal szemben, a királyi hatalom csaknem úrrá lett az országban uralkodó anarchián, ám titokzatos halála szertefoszlatta a reményeket.


Kis Károly kiváló hadvezér és művelt ember volt, de Nagy Lajos felesége nehezen viselte, hogy nem uralkodhatott tovább a lánya nevében. A brutális gyilkosságról érzékletes leírás maradt ránk.


Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.


A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.


Luxemburgi Zsigmondot félte a cseh nép, ami persze nem véletlen. A Kingdom Come: Deliverance 2 erre a félelemre építve mutatja be, hogy milyen volt a középkor egy egyszerű ember szemszögéből.


Egy helyes kérdés van itt: a komcsi Donald Tusk kényszeríti rá a lengyel fejlesztőkre ezt a sok baromságot?


Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.


A vírussal fertőzött gyerekek közül csak egy volt beoltva.


Interjúnkból kiderül, hogy gyökeres változások indultak a 13. századi Magyar Királyságban. Élénkült a kereskedelem, varázsoltak a telepesek, felbukkantak a bányavárosok, fejlődött az ország.


A Stájer rímes krónika célirányos magyar fordítása új értelmet ad a szövegnek, ami felbecsülhetetlen forrás a középkori magyar történelem és a korabeli élet megértéséhez.


A legfrissebb kutatási eredményekről Szende Katalinnal beszélgettünk, aki elárulta: a korai városias központok belső fejlődés eredményeként jöttek létre az Árpád-kori Magyarországon, amit a telepesek kiegészítettek.



Boszorkányoktól a pestisdoktorokig, kézművességtől a várostromig a középkori valóság és hitvilág sok-sok eleme kacsintott ránk borzongató, hús-vér formában. Mutatjuk az időutazást képekben!


Exportra is termelő, önellátó, magas életszínvonalú falusi életről tanúskodnak az új kutatások – mondja Simonyi Erika régész, akivel kincsekről, játékokról és korabeli babonákról is beszélgettünk.


Nem fogok beállni azoknak a sorába, akik gúnyolódnak a nemzeti álompár, Tóth Gabi és Krausz Gábor válásán.

A „sötét középkor” buta kitaláció, a felvilágosodás műve. Az igazi középkor a megismerés teljességére törekvő tudomány – figyelmeztet egy nonkonform angol történész.