Moldvai – a szóról a legtöbbünknek a Kárpátokon túl élő csángók körtáncai jutnak eszünkbe, s azok legendás budapesti klubja, a Marczibányi téri közösségi ház. A moldvai táncok magyarországi diadalútja negyven éve tart, ám ezalatt nem csupán pozitívumok történtek velük a táncházmozgalomban. Furcsa, budapesti fejlesztésű figurák bukkantak fel, keverjük a neveket – vagy a táncot; a hozzá való mozgás- és viselkedéskultúra is hagy kívánnivalót maga után.
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Nem mindennapi módon ünnepelt Orbán Viktor szövetségese.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
„Nincs új a nap alatt” – fogalmazott a külügyminiszter.
Ezért duplán kár volt odamenni...
