Boszorkányoktól a pestisdoktorokig, kézművességtől a várostromig a középkori valóság és hitvilág sok-sok eleme kacsintott ránk borzongató, hús-vér formában. Mutatjuk az időutazást képekben!
2023. október 21. 18:23
6 p
8
1
4
Mentés
Korábban írtunk arról, hogy egyedülálló Árpád-kori élménypark épül Zsámbékon:
az érdeklődők szeme előtt jön létre hamarosan egy 11-12. századi udvarház
korabeli műhelyekkel, kiszolgálóhelyiségekkel, nyugat-európai példák alapján. A zsámbéki középkori uradalom a korabeli mesterségeket, gasztronómiát és építkezést is bemutatná.
Fejér Máté, az Uradalom Egyesület és a projekt vezetője akkor elmondta, a középpontban egy kő udvarház áll majd, mellette egy favázas látogatóközpontként funkcionáló épülettel, melyben a későbbiekben fogadót alakítanak ki, ahol természetesen a korra jellemző ételeket és italokat kínálnak majd. Röviden: komplex életmódrekonstrukciót terveznek profán és szakrális eseményekkel.
Az érdeklődők szeme előtt épülhet fel egy 11-12. századi udvarház korabeli műhelyekkel, kiszolgálóhelyiségekkel nyugat-európai példák alapján. Izgalmas, nagyívű projekt körvonalazódik – az ötletgazda alkotóval, Fejér Mátéval beszélgettünk!
Most a projekthez kapcsolódóan, minden eddiginél parádésabb kivitelben rendezték meg a nemzetközi hagyományőrző találkozót és óriásbábos fesztivált, a Fékomadta elnevezésű rendezvényt, amit meglátogattunk október közepén.
Első alkalommal a fesztivál pár éves történetében a híres-nevezetes romtemplomnál építettek interaktív falut és várat,
amelyek már szorosan kapcsolódnak mind az Uradalom, mind a Romtemplom rehabilitációs projektjéhez. Az eredmény pedig csodálatos lett, minden előzetes elképzelésünket meghaladta.
Íme, a megelevenedő középkor képekben, Zsámbékon, 2023-ban
Először is körbenéztünk a műhelyekben. Mindenhol gyerekek, lelkes felnőttek, lélegzetelállító, korabeli atmoszférát teremtő díszletek...
Íjászkodni is lehetett, vagy csatázni...vagy kalodába kerülni...
Aztán megjöttek a boszorkányok, az óriások és a pestisdoktorok...
„Portyázásunk” közben a barátságos helyiekkel is szóba elegyedtünk. A középkori várúrnőnek öltöző, egyébként (budapesti) városmarketinggel foglalkozó Zsuzsanna többek között elmondta, miközben kolbászt falatoztunk: turizmus szempontjából manapság egy kisváros is úgy működik, akár egy cég – be kell vonzani az embereket, brandet kell építeni, meg kell győzni őket arról, hogy ide jöjjenek, mert megéri, és ne máshová.
Zsámbékon szerencsésen találkozik a csodálatos, középkori romtemplom léte, a fiatal, modern városvezetés brandépítő törekvése és a helyi hagyományőrzők magas szintű szakmai tudása,
elkötelezettsége a középkori élet hús-vér megmutatása után – tudjuk meg.
Attól válik érthetővé, hogy miért van szüksége brandépítésre a városoknak, magyarázta Zsuzsanna, ha hangsúlyozzuk: annyi inger éri manapság az embereket és annyi rengeteg program van mindenhol, hogy sima marketing eszközökkel „nem tudsz lekanyarítani az emberek agyoningerelt agyában helyet, amit elfoglalsz.
A városokat is ugyanúgy márkázni kell, mint egy terméket.
Például a Volvo biztonságos, Loch Ness-ben szörny van, és így tovább. A lényeg, hogy legyen mihez kötni, és maradandó, beégett legyen az információ.” A másik, fűzi hozzá, hogy mára egy középkori vár vagy templom önmagában „a kutyát nem érdekli”, csak ha interaktívvá, élményszerűvé teszed.
Jelentem, sikerült, sőt, ezután jött a java. Kora esti ima után jöhetett a várostrom, immár „igazi” harcosokkal.
Romantikus elképzelés, hogy változatlanul megmaradjanak a romjaink – tudjuk meg Marthi Zsuzsától, aki elárulta azt is, hogy a nyertes pályamű őrzi a középkori épületegyüttes szakrális jellegét.
Interjúnkból kiderül, hogy gyökeres változások indultak a 13. századi Magyar Királyságban. Élénkült a kereskedelem, varázsoltak a telepesek, felbukkantak a bányavárosok, fejlődött az ország.
A Stájer rímes krónika célirányos magyar fordítása új értelmet ad a szövegnek, ami felbecsülhetetlen forrás a középkori magyar történelem és a korabeli élet megértéséhez.
A legfrissebb kutatási eredményekről Szende Katalinnal beszélgettünk, aki elárulta: a korai városias központok belső fejlődés eredményeként jöttek létre az Árpád-kori Magyarországon, amit a telepesek kiegészítettek.
Zsámbék mellett lakunk, jarunk át szinte minden nap de sehol nem lattunk ilyen rendezvénnyel kapxsolatban meghivót, vagy akár egy plakátot, amin hirdették volna, hogy lesz. Az az erdekes,hogy most sem találok róla ezen a cikken kivül mást! Biztos, hogy az ott élő emberek bele adnak mindent egy ilyen rendezvénybe, mert ez nem csak a túristáknak szól, hanem a helyieknek is.
Zsámbékon amúgy tök érdekes bukik szoktak volt lenni, és a résztvevő jelmezesek önkéntesek, nem fizetett statiszták.
Ez azért nem a turisták szórakoztatása csupán, hanem akik részt vesznek benne, azok a saját szórakoztatásukért is teszik.
Szerintem ezek kimondottan jó ötletek.
Csak hagyják békén a templomot a mostani állapotában. De ez speciel ezzel a rendezvénnyel nem fenyeget.