Az érdeklődők szeme előtt épülhet fel egy 11-12. századi udvarház korabeli műhelyekkel, kiszolgálóhelyiségekkel nyugat-európai példák alapján. Izgalmas, nagyívű projekt körvonalazódik – az ötletgazda alkotóval, Fejér Mátéval beszélgettünk!
Nyitókép: A zsámbéki uradalom látványterve, részlet
A zsámbéki középkori uradalom a korabeli mesterségeket, gasztronómiát és építkezést is bemutatná – tudjuk meg Fejér Mátétól (1983) az Uradalom Egyesület és a projekt vezetőjétől, aki „civilben” kőfaragó, épületszobrász és népzenész egyben.
„Zsámbék abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem csak a föld alól előkerült alapokból kell kirakósként értelmezni az Árpád-kor emlékeit, hanem láthatjuk, érinthetjük templomunkat, ez felbecsülhetetlen érték” – meséli Máté. Hozzáteszi: „Kőfaragóként számomra mindig is központi helyen állt a középkori ember tudása, az egymásba fonódó szakrális és fizikai gondolkodás. Mivel testvéreimmel régóta foglalkozunk a tematikában gyerekekkel, így a következő generáció nevelésének lehetősége meghatározó tényező volt. A feladatot, hogy
élményszerűvé tegyük örökségünk megismertetését,
mi kaptuk, reményeink szerint új fejezetet nyitva az ország történeti parkjainak fejlődésében.”
Emellett elmaradás a magyar katonai hagyományőrzés és történelmi újrajátszó közösség részéről is a korszak megjelenítése, hiszen a XII. század az Árpád-kori Magyar Királyság fénykora, ennek megszervezését Tompa Balázs vezetésével, a Nyugati Gyepük Pajzsa csapat vállalta – derül ki.
Imádság után
Szakmai hitelesség és a nagyközönség
Hogy mi a fő vízió? „Turisztikai szempontból agglomeráció-komplexusként írhatnám le legegyszerűbben azt a folyamatot, amit szeretnénk megfordítani. Átutazunk vagy elutazunk, pedig sok rejtett történelmi, néprajzi és természeti gyöngyszem rejtőzködik Zsámbékon és a környékbeli falvakban.”
Az Uradalom élménypark ebben a kontextusban kap helyet. Egy olyan parkot szeretnének létrehozni, ami a lehetőségekhez mérten szakmailag hiteles és képes megszólítani a nagyközönséget is. Fő célja a látogatónak
ami generációról generációra a családban adtak át és a természettel együtt élő ember hétköznapjait jellemezte – ismerteti Fejér Máté.
Hangsúlyozza, hogy a népek, melyek egykor itt éltek, nem eltűntek, hanem beolvadtak. Úgy értelmezhetjük leginkább, mondja, hogy a fának, aminek most leveleit látjuk, ők a gyökerei. „Ha nem ismerjük őket, magunkat sem ismerjük, ezáltal elveszítjük identitásunkat. Márpedig ebben
a zavaros világban nagy szükség van rá, hogy tudjuk, kik vagyunk”
– vallja.
Az egyesület vezetője elmondja, hogy Zsámbékon jelenleg minden lehetőség adott arra, hogy átfogó módon alakítsák a projektet. Az épített örökségi háttér országos jelentőségű, erős önkormányzati és lakossági támogatást kapnak, forrást nyertek a kivitelezésre, van történeti alapjuk is az Aynard/ Smaragd nemzettség személyében. Az egykori családi egyház szolgálatában álló Premontrei szerzetesrend közössége most is a településen él. Elindultak a tárgyalások a Perbál határában egykor állt, a nemzetség menedékét szolgáló kisvár megjelenítéséről, valamint nagy az érdeklődés a hosszú évek munkájának tudását felhalmozó hagyományőrző csapatok részéről, általuk nemzetközi kapcsolatok is építhetők.
Persze, nehézségek is vannak: „Az anyagi sávszélesség a tervezett volumenhez képest igen szűk, de ezt erős közösségi összefogással orvosolni lehet. Azt gondolom, ettől válik igazán élővé az udvarház” – bizakodik Máté.
Fejér Máté
Történelmi háttér
Az újabb kutatások arra mutatnak, hogy
aki szicíliai normann származású grófnő volt. Ezt támasztja alá, hogy az 1100-as évek végétől több nyugati (francia) genetikájú család temetkezési helyét tárták fel a Templomdomb platóján, valamint 1166-ban a nemzetséghez tartozó Smaragd ispánként jelenik meg az okleveles forrásban.
A prépostsági templom középső hajóját határoló oszlopsort egy jóval kisebb, egyhajós templom alapjaira helyezték, valamint a rendház sarkán egy azonos korból származó épületdarabot találtak, melyet plébániaként vagy udvarházként azonosítottak. A projekt megálmodói az utóbbi vonalon indultak el.
Az időutazás részletei: épületek, műhelyek, gasztronómia
A középpontban egy normann analógia szerinti kő udvarház áll majd, mellette egy favázas látogatóközpontként funkcionáló épülettel, melyben a későbbiekben fogadót alakítanak ki, ahol természetesen a korra jellemző ételeket és italokat kínálnak majd – osztja meg Fejér Máté. Hozzáteszi: megjelenítik a gazdaság fenntartásához és az építkezéshez szükséges műhelyeket, valamint a korra jellemző lakóházakat.
szakmai napokon, folyamatosan követhető online közvetítésen, hiszen a projekt célja, hogy minél inkább érthetővé, átérezhetővé tegyék a történetet.
Faluostrom
Az egyhajós kőtemplom megépítését ugyanakkor, anyagi okokból egyelőre nem tudják megvalósítani, az egy következő fázis lesz, mondja. A terület lehetőségeihez mérten bemutatják a kor háztáji állattartását, növénytermesztést, élelmiszerkészítést. Komplex életmódrekonstrukciót terveznek profán és szakrális eseményekkel.
vagy akár a korra jellemző temetési szertartást is, sorolja a kőfaragó-népzenész.
Ezzel még nincs vége: a 12. században a lovasság alap egysége a „lándzsa”, mely lovagból, fegyvernökökből és két-három könnyűlovas/íjászból áll össze. A Nyugati Gyepűk Pajzsának köszönhetően létrehoznak egy korszakbeli lovas és gyalogos csapatot. A nehézlovas felszerelés rekonstrukciója sok kutatást, és gyakorlati munkát igényel, hogy hitelesen tudják bemutatni az Árpád-kor nyugati és keleti ötvözött hadviselési kultúráját.
„A szakmai programok mellett hatalmas interaktív csatákkal,
kézműves kurzusokkal, ökovásárokkal, táncházakkal és koncertekkel várjuk a generációkat.
Szeretnék lehetőséget adni középkori lagzik megrendezésére, tartunk beöltözős vigasságokat, valamint az évente megrendezett nemzetközi hagyományőrző találkozó és óriásbábos fesztivál, a Fékomadta is kihagyhatatlan élmény” – vázolja a vezető.
Óriás
Hogy állunk Európához képest?
„Egy kicsit lemaradtunk ebben az irányban az európai parkokhoz képest” – mondja Fejér Máté. Most kezd szerveződni egy olyan összefogás, ami talán képes lesz kimozdítani az eseményeket a holtpontról, mind lokális, mind országos szinten, hangzik el.
Hadd idézzük itt Gallina Zsolt régészt, az Ásatárs Kft vezetőjét: „Példa értékű és nagyon előremutató kezdeményezésnek tartjuk a zsámbéki Aynrad projektet. Fontos lépcsőfoka, próbaterepe lehet egy nagy, országos szintű vállalkozásnak, egy a Kárpát-medence történeti-régészeti korszakait, történelmét bemutató Archeoparknak. Ez egy
olyan állandó történelmi park, régészeti skanzen lehetne, ami a Kárpát-medence anyagi kultúráját, épített és szellemi örökségét mutatja be
épített objektumokon és az azokban zajló korhű aktivitásokon keresztül a paleolitikumtól a kora-újkorig. A magyar régészet nagy bűne, egyben a hagyományőrző világ elmaradása, hogy Magyarországon máig nem jött létre ilyen típusú és léptékű kezdeményezés. Az ilyen lokális projektekre épülve nagyon hiányzik egy Kárpát-medencei szintű, összefoglaló történelmi park, ami tükrözi a régészet és történettudományok fizikai valóságban megjeleníthető ismereteit.”
Aynard út, alvó óriás látványterv
Formálódik a Visegrád-Esztergom Zsámbék történelmi-turisztikai út
Megtudjuk, hogy a Zsámbékot, Tököt és Perbált összekötő Nyakas-hegyen különleges mikrovilágot hozott létre az egykori kőfejtés. A sziklafalak, barlangok, vízmosások tagolta felszínén változatos a növény és élővilág, így kimondottan izgalmas kerékpáros és gyalogos túrahely. Ez a land art koncepció
védve a kiemelt természeti értékeket.
Hogy mit jelent mindez? Alapját a magyar népmesék ősi világa, valamint a keresztény kultúrát képviselő Aynard lovag legendája adja. Az ösvény menti hatalmas kőtömbökbe és sziklafalakba a helyszínen megfaragott szobrok beépülnek természetbe, izgalmas élményt nyújtva az arra járó felfedezőknek. Igazi mese keletkezik, ám mindenkinek más – magyarázza Fejér Máté.
Hozzáfűzi: „A terület végpontja, a Perbál és Tinnye település határában álló Zajnát-hegy csúcsa rejti Aynard várát, melyet egy palánkkal körülvett fatoronnyal tervezünk megjeleníteni.” A hegy alatt elhaladó forgalmas autóút fölé, vonzó úti célként magasodó torony kiváló kilátópontot adna a medencére, valamint a Pilis hegyvonulataira. Megépítése perspektívát nyitna a korabeli udvarház és kisvár kapcsolatának bemutatására, bekötve a környéken található kisebb Árpád-kori építészeti emlékeket,
Mi lesz öt év múlva?
„Leginkább azzal lennék elégedett öt év múlva, ha erős és összetartó országos hálózat alakulna ki a tematikában dolgozó, nagyobb történelmi emlékek köré szerveződött csoportokból az oktatást és utánpótlást szolgáló pontokkal. Ez kell ahhoz, hogy a befektetett rengeteg idő és energia átadódjon a következő generációnak, véleményem szerint ez a legfontosabb” – válaszolja kérdésünkre Fejér Máté. Ha minden jól megy, a projekt 2023 őszén indul.
Aynard út, Egy lovag sírja látványterv
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Az amerikai pedagógusképzés a szélsőbaloldal melegágya, de Trump talán megvívja a kultúrharcot, ezúttal a spanyolajkúakkal az oldalán. Interjúnk Mike Gonzalezzel.
A BMC vezetőjével beszélgettünk régi motorokról, új időkről és arról, miért olyan fontos a magyar jazzélet számára a nemrég indított Szakcsi Rádió.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
