Amennyiben külföldi vállalatok Romániában akarnak kereskedni, nyissanak logisztikai központot az országban.
A Romániában tevékenykedő multinacionális cégeket és az Európai Unión kívüli
online kiskereskedelmet érintő adóügyi változásokat helyezett kilátásba szerdán Alexandru Nazare, a bukaresti kormány pénzügyminiszere azoknak az intézkedéseknek a részeként, amelyekkel a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiányt próbálja lefaragni a bukaresti kormány.
A tárcavezető sajtóértekezletén kifejtette: hivatalba lépésekor nem sok adattal találkozott a minisztériumnál arról, hogy mennyit veszít az ország a multik profitjának mesterséges kivitele révén. A román adóhatóság (ANAF) nyilvántartásaiban négy olyan költségtípus szerepel, amelyekkel a multik a vállalatcsoporton belüli mesterséges kifizetésekkel csökkentik adóalapjukat: szolgáltatások, jogdíjak, csoporton belüli hitelkamatok és tanácsadási költségek.
Nazare szerint az Egyesült Államok által is használt új adózási rendszert fogják Romániában is bevezetni:
az ilyen típusú költségek nem haladhatják meg a forgalom 3 százalékát, ami pedig ezt a szintet meghaladja, azt nem lehet már költségként leírni, tehát ki kell rá fizetni a 16 százalékos társasági adót – magyarázta.
Egy másik adóügyi változással a csomagküldő szolgáltatók bevonásával 25 lejes (megközelítőleg 2000 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre. A miniszter elmondta: uniós szinten az utóbbi négy évben 1-ről 4 milliárd euróra nőtt az EU-n kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb csomagok összértéke, ami romániai szinten a korábbi néhány ezerről napi 220 ezerre növelte a naponta érkező küldemények számát.
A román pénzügyminiszter hozzátette: a – média által máris „Temu-illetékként” keresztelt – most bevezetendő új illeték egyben „meghívó” is a külföldi kereskedők felé, hogy amennyiben Romániában akarnak üzletelni, nyissanak nagybani logisztikai központot az országban.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A tervek szerint évente 800 ezer tonna sót termelnek majd, ami fedezné Magyarország sóigényének 80–90%-át, vagy teljes egészében kielégítené Szlovákia, Horvátország és Szerbia keresletét.
Nyitókép: Robert Harding via AFP
***
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Gideon Szaár szerint több nyugat-európai kormány tudatosan próbálja elszigetelni Jeruzsálemet.
Varsóban bejegyezték az első azonos nemű házasságot.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Új büntetőintézkedésekről állapodtak meg az uniós külügyminiszterek.
Az új agrárminiszter szerint a gazdák nem várhatják el, hogy csak az állam támogatásával vészeljék át a káreseményeket.
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
