Amennyiben külföldi vállalatok Romániában akarnak kereskedni, nyissanak logisztikai központot az országban.
A Romániában tevékenykedő multinacionális cégeket és az Európai Unión kívüli
online kiskereskedelmet érintő adóügyi változásokat helyezett kilátásba szerdán Alexandru Nazare, a bukaresti kormány pénzügyminiszere azoknak az intézkedéseknek a részeként, amelyekkel a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiányt próbálja lefaragni a bukaresti kormány.
A tárcavezető sajtóértekezletén kifejtette: hivatalba lépésekor nem sok adattal találkozott a minisztériumnál arról, hogy mennyit veszít az ország a multik profitjának mesterséges kivitele révén. A román adóhatóság (ANAF) nyilvántartásaiban négy olyan költségtípus szerepel, amelyekkel a multik a vállalatcsoporton belüli mesterséges kifizetésekkel csökkentik adóalapjukat: szolgáltatások, jogdíjak, csoporton belüli hitelkamatok és tanácsadási költségek.
Nazare szerint az Egyesült Államok által is használt új adózási rendszert fogják Romániában is bevezetni:
az ilyen típusú költségek nem haladhatják meg a forgalom 3 százalékát, ami pedig ezt a szintet meghaladja, azt nem lehet már költségként leírni, tehát ki kell rá fizetni a 16 százalékos társasági adót – magyarázta.
Egy másik adóügyi változással a csomagküldő szolgáltatók bevonásával 25 lejes (megközelítőleg 2000 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre. A miniszter elmondta: uniós szinten az utóbbi négy évben 1-ről 4 milliárd euróra nőtt az EU-n kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb csomagok összértéke, ami romániai szinten a korábbi néhány ezerről napi 220 ezerre növelte a naponta érkező küldemények számát.
A román pénzügyminiszter hozzátette: a – média által máris „Temu-illetékként” keresztelt – most bevezetendő új illeték egyben „meghívó” is a külföldi kereskedők felé, hogy amennyiben Romániában akarnak üzletelni, nyissanak nagybani logisztikai központot az országban.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A tervek szerint évente 800 ezer tonna sót termelnek majd, ami fedezné Magyarország sóigényének 80–90%-át, vagy teljes egészében kielégítené Szlovákia, Horvátország és Szerbia keresletét.
Nyitókép: Robert Harding via AFP
***
Ukrajna nyugati szövetségesei egy merőben új stratégiát fontolgatnak.
Kaja Kallas addig hallani sem akar engedményekről, amíg Oroszország el nem fogadja a teljes körű, feltétel nélküli tűzszünetet.
A kormányfő szerint az unió nem szabhat feltételeket egy olyan tárgyalásnak, amelyre meg sem hívták.
Most már minden világos!
CEU-s professzorok méregkeverő köre hálózza be a tiszás EP-képviselőket is.
A történtek aggasztóak, hiszen a vezeték déli ága évente közel 8 millió tonna kőolajat szállít Magyarországra.
G-Ras zsidó származására csak akkor hivatkozik, ha ezzel kóser pecsétet üthet Izrael-gyűlöletére.
A videóban azt állítják, hogy a Magyarországon élő 300 ezer görögkatolikus mind ukrán leszármazottak.
