Amennyiben külföldi vállalatok Romániában akarnak kereskedni, nyissanak logisztikai központot az országban.
A Romániában tevékenykedő multinacionális cégeket és az Európai Unión kívüli
online kiskereskedelmet érintő adóügyi változásokat helyezett kilátásba szerdán Alexandru Nazare, a bukaresti kormány pénzügyminiszere azoknak az intézkedéseknek a részeként, amelyekkel a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiányt próbálja lefaragni a bukaresti kormány.
A tárcavezető sajtóértekezletén kifejtette: hivatalba lépésekor nem sok adattal találkozott a minisztériumnál arról, hogy mennyit veszít az ország a multik profitjának mesterséges kivitele révén. A román adóhatóság (ANAF) nyilvántartásaiban négy olyan költségtípus szerepel, amelyekkel a multik a vállalatcsoporton belüli mesterséges kifizetésekkel csökkentik adóalapjukat: szolgáltatások, jogdíjak, csoporton belüli hitelkamatok és tanácsadási költségek.
Nazare szerint az Egyesült Államok által is használt új adózási rendszert fogják Romániában is bevezetni:
az ilyen típusú költségek nem haladhatják meg a forgalom 3 százalékát, ami pedig ezt a szintet meghaladja, azt nem lehet már költségként leírni, tehát ki kell rá fizetni a 16 százalékos társasági adót – magyarázta.
Egy másik adóügyi változással a csomagküldő szolgáltatók bevonásával 25 lejes (megközelítőleg 2000 forint) illetéket vetnek ki minden Európai Unión kívülről érkező, 150 eurós értékhatár alatti, és így vámmentesen behozott küldeményre. A miniszter elmondta: uniós szinten az utóbbi négy évben 1-ről 4 milliárd euróra nőtt az EU-n kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb csomagok összértéke, ami romániai szinten a korábbi néhány ezerről napi 220 ezerre növelte a naponta érkező küldemények számát.
A román pénzügyminiszter hozzátette: a – média által máris „Temu-illetékként” keresztelt – most bevezetendő új illeték egyben „meghívó” is a külföldi kereskedők felé, hogy amennyiben Romániában akarnak üzletelni, nyissanak nagybani logisztikai központot az országban.
(MTI)
Ezt is ajánljuk a témában
A tervek szerint évente 800 ezer tonna sót termelnek majd, ami fedezné Magyarország sóigényének 80–90%-át, vagy teljes egészében kielégítené Szlovákia, Horvátország és Szerbia keresletét.
Nyitókép: Robert Harding via AFP
***
Az ukrán elnök nagyon hisz a többség támogatásában.
Nem áll jól Ukrajna szénája.
Brüsszel a jelenlegi tagállamokkal – így hazánkkal – szemben tisztességtelen és demokráciaellenes módon akarja elérni a célját.
A miniszterelnök szerint a koppenhágai csúcsot „fontos napokként jegyzik majd fel az európai történelemben”.
Vétó, szuverenitás, energia és béke. Orbán Viktor Koppenhágában látványosan fektette két vállra a háborúpárti vezetőket.
„Ha nem akarnak magyarnak maradni, akkor támogassák Von der Leyent” – közölte az orosz elnök.
Most ez a megbékélés menet nem jött össze, de hiszek abban, hogy elindult a jó.
Tarr Zoltán és a Tisza Párt közben teljesen megadta magát Zelenszkijnek: át akarják alakítani a mezőgazdasági támogatások rendszerét, mert felesleges Ukrajnával versenyeznie a magyar mezőgazdaságnak.
