A közel-keleti háború, az ukrajnai konfliktus és Európa biztonsága szorosabban összefügg, mint sokan gondolják – erre figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő.
Emellett más veszély is fenyegetheti a kontinenst.
A konfliktus egyre súlyosabb: iráni beszámolók szerint már több mint ezer halálos áldozata van a támadásoknak.
A kormány arra kérte a franciákat, hogy „őrizzék meg a hidegvérüket”.
A NATO-technológia képes elfogni a legtöbb rövid- és közepes hatótávú rakétát, de nincs százszázalékos védelem.
A katonai elemző szerint nem lesz gyors béke.
Tényleg ő a német kancellár.
Tóth Máté szerint „Hormuz csak a kezdet” volt.
„Kell az olcsó orosz gáz és olaj” – jelentette ki a kormányfő.
Égető kérdéseket vitattak meg.
A Mandiner lapigazgatója, Szalai Zoltán Halmai Bencét kérdezte eddigi tapasztalatairól.
Szijjártó Péter külügyminiszter ismertette, hogy a katari turisztikai ügynökség átvállalja az országban rekedt turisták pluszköltségeit.
„Hazánk mint egy változó világ kulcsállama” címmel került sor rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Ezzel megszületett az amerikai légierő első vesztesége az Irán elleni katonai műveletek során.
A műveletet Irán legfelsőbb vezetőjének meggyilkolása miatti „bosszúból” vállalta magára a síita terrorszervezet.
Az MCC Migrációkutató Intézete szerint több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak.
Az iráni–izraeli konfliktus új szintre lépett: katonai bázisokat értek találatok, drónok és rakéták csapódtak be, több ország lezárta légterét. A járattörlések miatt magyar utasok is a térségben rekedtek.
A teljes ellenzék Ukrajna oldalára állt – ennyit jelent nekik a haza. Horváth K. József írása.
Mintegy 15 képviselő hagyta ott a koalíciót.
Jó tanács belső zavargásoktól megrendült rezsimeknek: nem érdemes közben drónokat küldeni a világ első számú szuperhatalma ellen.
