Kiből lehet olimpiai bajnok? A szakértő elárulta!

Nyitókép illusztráció. Fotó: Getty Images Belső képek: MTI/Kovács Tamás, Mehmet Murat Onel/Anadolu via Getty Images

Elég-e az emberfeletti erő, a rengeteg pályán vagy a medencében töltött idő és a tehetség ahhoz, hogy valakiből olimpiai bajnok legyen? Miért hangoztatják annyiszor az élsportolók, hogy fejben is ott kell lenni? Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatóját kérdeztük a témában.

***

„Az úszás mentális részét sokkal jobban tudom kezelni” – nyiltkozta még tavasszal Kós Hubert, az első párizsi aranyérmesünk, mikor az M4 Sport arról kérdezte, hogy mestere Bob Bowman – aki a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps egykori edzője – mit tud tanítani a győzelem felé vezető úton. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy miként zajlik az élsportolók, olimpikonok mentális felkészítése.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója erre úgy reagált, hogy abban biztos, hogy a mentális kérdések az élsportban is számottevőek, 

A szakpszichológus elmodta, hogy fontos tudni azt is, hogy van egy úgynevezett formaidőzítés. „Nem az alapozóedzéseken fog egy sportoló olimpiai bajnoki eredményeket elérni, hanem akkor, ha formába hozzák, és ki van hegyezve egy adott versenyre. Ennek a formaidőzítésnek a mentális része elengedhetetlen, különben egy átlagosan jó teljesítményt tud csak hozni. 

Ha ez kimarad, akkor látunk olyan eseményeket, hogy az utolsó métereken hozza be valakit az adott sportolót egy versenyen vagy éles helyzetben elszámolja magát. Hosszabb távoknál lehet például lelassulásokat látni. Ez annyira kizökkentő és szorongást emelő lehet, hogy előfordulhat teljes blokk, még világversenyen is” – magyarázta.

A klinikai szakpszichológus Kós Hubert nevelőedzőjének arra a kijelentésére is reagált, hogy „nem az eredmények hajszolása lenne a lényeg, hanem az, hogy a versenyző mindig az életkorának megfelelő képzést és terhelést kapja. Ha ez így működik, akkor tudnak folyamatosan fejlődni a fiatalok. Az sem mellékes: jó társaságot teremtettem ott az újpesti csapatban”. Hal Melinda ehhez kapcsolódóan leszögezte, „a megfelelő mentális állapot nélkül lehet bárki bármilyen tehetséges vagy edzhet akármennyit, nem lesz olimpiai bajnok. Emiatt is látunk több kudarcos, mint kirívóan sikeres pályafutást” – hangsúlyozta.

Ismerni kell a pályát, az ellenfelet és a saját határainkat is

Az iránti érdeklődésünkre, hogy milyen módszerei vannak a mentális felkészítésnek, a klinikai szakpszichológus azt válaszolta, hogy lényeges a relaxatív állapotok megismertetése a sportolókkal. „Itt nem a megnyugvásos periódusokról van szó, mint amiket a hagyományos értelemben vett relaxációban
alkalmazunk. Inkább izomrelaxációról, összpontosításról beszélhetünk, ezek hozzájárulnak a teljesítményfokozásához. 

annak minden fájdalmával együtt. Ezek mellett egy nagyon tudatos tervezés van: magasszinten ismerni kell, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik a versenypálya, de még az ellenfelekből is fel kell készülni. Lehet tudni, hogy ez ellenfél erősen kezd vagy gyengébben, és akkor fokozatosan fog felfelé jönni.”

Majd hozzátette, hogy a trénerek azt is meg tudják mondani a sportolóknak, hogy merre kell tekinteni. „Az 1500 méteres gyorsúszásnál Betlehem Dávid esetében még a kommentátor is folyamatosan mondogatta, hogy merre nézzen a medencében. De a hosszabb távú versenyeknél azt is érdemes
fejben tartania a versenyzőknek, hogy mely kihívójuk erősebb mentálisan, hiszen van, aki még egy maratonnál is meg tudja nyomni az utolsó kilométereket.”

„A fenti tények igazak a technikai sportokra is, például a boxra. Ugyanakkor a férfi kardcsapatunknál láthattuk a dél-koreaiakkal vívott döntő során, hogy az ellenfél friss emberét – aki még korábban nem vívott az olimpián – nem tudták kivédeni, mivel még nem ismerték, nem látták a versenyen szerepelni – így nála csúszhatott el Szilágyi Áronék olimpiai aranyérme. 

– húzta alá a szakember.

Ez lehet Milák Kristóf titka

Arra a kérdésre, hogy mi lehet az arany- és ezüstérmet szerző Milák Kristóf titka, Hal Melinda azt felelte, hogy személyesen nem ismeri sem Milák Kristófot, sem Kós Hubertet, de nem tartja kizártnak Milák esetében, hogy ő egyénileg tud a legjobb lenni: saját maga találja ki, hogy mit fog tenni. „Persze ebben segítik edzők, de vannak olyan személyiségek, akik introvertáltak, befelé fordulók és makacsabbak a legtöbb sportolónál. 

„Hosszú Katinka pályafutása során is láttam ilyen elvonulós időszakokat, persze távolról könnyen félreérthetőek a sportolók lelki állapotai. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy olyan információk is keringenek a köztudatban Milák Kristófról, hogy tavaly elveszítette az édesapját. S nyilván nem mindegy, hogy hogyan volt ebben a gyászfolyamatban. Ugyanakkor érdekes, hogy míg más élsportolóknál a közönség megismeri a családi hátteret és a hozzátartozókat is, addig Milák egyedül jelenik meg a médiában. Hogy ennek mi az oka, azt tőle kellene megkérdezni de szemlátomást továbbra sem nyilatkozik” – mutatott rá.

„Nagyon sok személyiségtényező az, ami hozzájárul mind a sikereihez, mind a kudarcaihoz. 

– hívta fel a figyelmet a szakpszichológus. 

Itt megjegyezte azt is, hogy akadnak jócskán olyan helyzetek, „amikor egy sportoló nagyon jól érzékeli, hogy milyen állapotban van: mik az erősségei mik a gyengeségei. Ezek természetesen változhatnak a karrierje során. Mert van, amikor egy edző nem képes kompatibilitást mutatni a sportolóval, és nem érzékeli azt, hogy most a versenyzőjének pihenőre van szüksége vagy épp időt kell neki hagyni arra, hogy egy gyászfolyamatot feldolgozzon, netán kicsit szabadjára kell engednie.”

Az úszók eleve is egy nagyon szigorú menetrend szerint élnek már kisgyermekkoruktól, az idejük jó részét a medencében vagy amellett töltik. Főként a nők esetében szoktunk látni drasztikus szakadásokat, amikor megjelenik náluk az a vágy, hogy családjuk, gyerekük legyen” – sorolta.

Majd a gondolatmenetnél maradva arra is kitért, hogy úgy gondolja, hogy 

 Milák Kristófnak az elmúlt kicsit több mint egy évben arra volt szüksége, hogy egyedül legyen. „S lehet, hogy ennek a titokzatosságnak stratégiai megfontolásai voltak, de az is állhatott emögött, hogy túl sok volt az inger, túl nagy volt iránta az érdeklődés. Nem hagyták, hogy feldolgozza a saját lelki és fizikai állapotait”. 

Hal Melinda úgy véli 

Teljesen más pszichológiai állapot a kettő. „Nem kizárt, hogy Milák Kristófnál is ez történt 200 pillangón. Mintha elszámolta volna magát, és a másik fél jobban stratégiázott volna az utolsó métereken. Lehet, hogy csak ennyiről volt szó. Mindenesetre fantasztikus a teljesítménye és további nyugalmas, egyben sikeres munkát kívánok neki! Ha neki így megy, akkor azt tiszteletben kell tartani!” – fejtegette.

„Vége a női sportnak, ha nem állítjuk meg az LMBTQ-vonatot!”

Nem mehettünk el szó nélkül a magát nőnek valló algériai versenyző, Imane Helif és Hámori Luca szombati összecsapása mellett sem, ahol a magyar bokszoló derekasan helyt állt, míg előtte az olasz versenyző 46 másodperc után feladta a küzdelmet (miután eltört az orra egy ütés során). Arra a kérdésre, hogy az LMBTQ-lobbi meddig mehet még el az élsportok világában, a szakpszichológus kijelentette, hogy már jócskán túllépték a határt. „Ha nem állítjuk meg az LMBTQ-propagandavonatot, akkor a női sportnak vége. 

hiszen ezzel sutba vágták az elmúlt több mint egy évszázad alatt elért eredményeket.” 

„A biológiai adottságok szerint is a férfiak erősebbek, mint a nők. Lehet itt bármit mondani, kétféle biológiai nem van: nő és férfi. Itt most nemcsak
arról van szó, hogy melyik versenyzőnek milyen kromoszómája van vagy van-e pénisze, vagy nincs. Napjainkban, amikor a nemi átalakító műtétek virágkorát éljük, szinte lehetetlen megmondani sokszor egy vitatott nemű személynél, hogy művi úton tett szert a nemi szervére vagy azzal született. 

Emiatt kérték a korábbi kromoszómavizsgálatot, nyilatkozta az IBA. Óvatosan fogalmaznék ugyanakkor az interszexualitás kérdésében, ebben az esetben az egyetlen kijelenthető dolog, hogy az említett személy nem női kromoszómákkal rendelkezik” – hangzott el.

„A sport a fair playről kellene, hogy szóljon”

Ezután felidézte az amerikai transznemű úszó, Lia Thomas esetét, aki el volt keseredve, mert biológiai férfiként nem próbálhatott meg a nők közt aranyérmet szerezni a párizsi olimpián. „A kizárás jogos volt, hiszen egész egyszerűen más egy biológiai férfi csontozata, izomzata, testfelépítése és nem utolsó sorban az ereje. 

A sport a fair playről kellene, hogy szóljon, de erre a párizsi események teljesen rácáfolnak. Ráadásul az olimpia eszményét is megsértik. Hiszen az olimpiának és magának a sportnak is ideális esetben az erőnlétről, a kihívásról, a megküzdésről és tisztességről kellene szólnia. Arról, hogy
ugyanolyan feltételeket teremtünk a sportolóknak, és ezek keretein belül mérhetik össze az erejüket. Azt megnézném, hogy ókori Görögországban, az olimpia szülőhazájában ki engedett volna összecsapni egy nőt és egy férfit” –vetette fel Hal Melinda.

Ezt követően arra is emlékeztetett, hogy a homoszexualitást már rég kivezették a DSM-ből (A Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvéből – szerk.), „a transzneműséggel kapcsolatos zavarok viszont még mindig szerepelnek benne. Ezt azért fontos említenem, mert az interszexualitás biológiai tényező, a biológiai nem konstrukciójához kapcsolódik. Ellenben a transzgender nemi identitás kialakulásában már lényegesen több szerepe van a szocializációnak és környezeti tényezőknek, megerősítésnek például. A homoszexualitás pedig a szexuális orientációra utaló kifejezés, amely már arra vonatkozik, hogy az egyén milyen nemű személlyel létesít kapcsolatot – avagy vágyik rá. 

 ahogy látjuk ezt évtizedek óta, megérkezve a WOKE térhódításával!”

Majd a fentiekhez kapcsolódva arról is beszélt, hogy azért hasonlítja mindezt a dopping kérdéséhez, mert ott is vizsgálják a sportolók tesztoszteronszintjét. „Külön érték van a férfiaknál és a nőknél, és rendre elbukik az, aki ezt az arányt meghaladja. Elég csak az NDK-s sportolónőkre gondolni, akiket addig doppingoltak tesztoszteronnal míg már-már férfivé váltak. Azért is tartom képmutatásnak mindazt, ami most történik, mert míg régebben, más körülmények között, vagy más sportolók esetén 

Szigorúbb eljárásrendre volna szükség

„Arról pedig ne is beszéljünk, hogy olyan versenyző is ott lehetett a párizsi játékokon, aki korábban megerőszakolt egy 12 éves kislányt. A sportnak, ahogy mondtam a tisztességről kellene szólnia. Nem lehet ünnepelt sztár egy pedofil bűnelkövető. Anyagi juttatásokat sem érdemel szerintem, hiába jó sportoló. Ebben az esetben a pedofília legitimálását érzékelem, annak ellenére, hogy mindez erkölcsi bizonyítvánnyal egyértelműsíthető kérdés lenne a NOB részéről.”

„Jómagam épp ezen kirivó esetek miatt, az életvédelem pártján, 

egyszerűen kizárnám őket az olimpiáról és világversenyekről!” – hangoztatta Hal Melinda.

***

***