Csúcsok, éremesélyek és helyszínek – milyen ötkarikás rekordra lehetnek büszkék a magyarok?

Fotó: Ryohei Moriya/The Yomiuri Shimbun via AFP

A 2021-ben megtartott rendhagyó tokiói olimpia után visszatér az élet a megszokott kerékvágásba az ötkarikás játékokat illetően. A hagyományos olimpia évében, szurkolók előtt kerülhet sor a sportágak idei ünnepére Párizsban – és már a maszkviselés sem kötelező.

Nos, hogy Párizsban félig üres vagy félig tele lesz-e az a bizonyos pohár, azért egészen pontosan 21 sportágban 180 magyar sportoló tehet – ezzel a létszámmal bőven az első húsz ország közé tartozik Magyarország a világon! A 762 sportesemény, 329 éremosztó versenyszám és a 19 versenynapon át tartó, 3800 órányi élő közvetítés során ők bizonyíthatják be, mennyire sikerült jól időzíteniük a formájukat a forró párizsi nyárra!

Tokióban hat arany- hét ezüst- és hét bronzérem született, a húsz éremmel hazánk az évezred legjobb termését hozta össze. Az 1996-os atlantai olimpián szereztünk ennél több medált legutóbb, de az még az ezredforduló előtt történt – nem lesz tehát egyszerű felülmúlni a három évvel ezelőtti produkciót.

„A száznyolcvan sportolóval meghaladtuk a három évvel ezelőtti tokiói létszámot. Fontos, hogy ez nem egyszemélyes küzdelem: a klubok, edzők és szakemberek mindennapi erőfeszítése nélkül nem születhetnének sikerek, és ezt a munkát nem lehet elégszer megköszönni, mint ahogy az anyagi hozzájárulást sem a kormányzat, az önkormányzatok és a támogatók részéről” – mondta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

Világrekord távolság

A párizsi olimpia létesítményeinek többsége magában a fővárosban, illetve annak környékén, Ile-de-France régióban helyezkedik el, de egyes versenyeket – ahogy a korábbiak során is – távolabb rendeznek meg. A szervezők három csoportba sorolják a létesítményeket: párizsiakra, régióbeliekre és az ország távolabbi pontjain lévőkre.

Az egyik központinak szánt terület a várostól északra, észak-keletre lévő Seine-Saint-Denis megye, itt kap helyet az olimpiai falu, a média falu és hat sportág – írta összefoglalójában a Magyar Távirati Iroda. Az úgynevezett városi sportok küzdelmeit a Concorde téren bonyolítják le, több sportág versenyeit pedig a Szajnában, vagy a folyóhoz közel, a Mars-mezőn, az Invalidusok épületénél, a III. Sándor hídnál, a Trocadéro környezetében és a Nagy Palotánál rendezik majd meg – összesen 41 különböző helyszínen bonyolítják le a versenyeket. Emellett a maratoni futás, a gyaloglás és a kerékpár útvonala a város és környéke számos pontját érinti.

A sportlövészetnek a Chateauroux-i Lőtér, a vitorlázás futamainak a Marseille-i jachtkikötő, a kézi- és kosárlabda-mérkőzéseknek Párizs, illetve Lille, a labdarúgómeccseknek Bordeaux, Lyon, Marseille, Nantes, Nizza, Saint-Etienne, a hullámlovaglásnak pedig a már említett, legmesszebb lévő helyszín, Francia Polinézia ékköve, Tehupo'o ad otthont.

Olimpiai csúcsok

Bár az olimpiai játékok célkitűzésük szerint a népek közti békét és barátságot szolgálják, a politika többször is durván megsértette ezt a nemes elvet.

A kis hidegháború idején, 1980-ban a moszkvai játékokról Afganisztán szovjet megszállása miatt 65 nyugati ország – köztük az Egyesült Államok – maradt távol, válaszul az 1984-es Los Angeles-i olimpiát a Szovjetunió és szövetségesei, köztük Magyarország bojkottálták – írja visszatekintőjében az MTI.

Az egyetlen sportoló, aki nyári (1920) és téli olimpián (1924, 1928) is egyéni számban tudott nyerni, a svéd műkorcsolyázó Gillis Grafström. Miután 1920-ban még nem létezett a téli olimpia fogalma, a műkorcsolya a nyári olimpia programján szerepelt. Rajta kívül az amerikai Eddie Eagan nyert nyári és téli olimpiát, de ő két külön számban: 1920-ban ökölvívásban, 1932-ben Lake Placidben négyes bobban győzött. A keletnémet Christa Luding-Rothenburger az egyedüli sportoló, aki ugyanabban az évben (1988) szerzett érmet téli és nyári olimpián: Calgaryban gyorskorcsolyában első és második, míg Szöulban pályakerékpárosként második helyen végzett.

A nők között a rekordot a kilencszeres olimpiai bajnok Larisza Latinyina szovjet tornásznő tartja, aki 1956 és 1964 között három olimpián összesen 18 (9 arany, 5 ezüst és 4 bronz) érmet nyert.

A svéd sportlövő Oscar Swahn dupla rekordot tart: ő nyert legidősebben olimpiát (1912-ben, 64 évesen és 258 naposan csapat futócéllövészetben), és ő minden idők legidősebb olimpiai érmese is (1920-ban 72 évesen és 280 naposan ugyanebben a számban lett ezüstérmes). A nők között a legidősebben, 63 évesen és 333 naposan az amerikai Eliza Pollock győzött, aki az 1904-es játékokon az íjászcsapat tagjaként lett aranyérmes.

Az amerikai műugrónő, Marjorie Gestring 13 évesen és 267 naposan végzett az első helyen 1936-ban Berlinben, ezzel ő minden idők legfiatalabb olimpiai aranyérmese. A legfiatalabb férfi aranyérmes a német Klaus Zerta, aki 1960-ban 13 évesen és 283 naposan kormányos kettesben volt a győztes egység tagja.

Az olimpiákon való részvétel rekordját Ian Miller kanadai díjugrató tartja, aki 1972 és 2012 között tíz olimpián indult (országa bojkottja miatt csak Moszkvában nem volt ott), és 2008-ban ezüstérmet szerzett.

Az olimpiai játékok történetében a német születésű, amerikai színekben versenyző Frank Kugler az egyedüli, aki egyetlen olimpián (1904) három különböző sportágban is érmes lett: szabadfogású birkózásban ezüstérmet, súlyemelésben két bronzot és kötélhúzásban is bronzérmet nyert. Az egyetlen Nobel-díjas olimpiai érmes a brit Philip Noel-Baker, aki síkfutóként két olimpián is versenyzett (1912, 1920) és Antwerpenben ezüstérmes lett, őt 1959-ben tüntették ki Nobel-békedíjjal a nemzetközi béke és leszerelés érdekében kifejtett tevékenységéért.

Kik a magyar éremesélyesek?

Nézzük, kik azok a szerencsések, akiknek meg kell küzdeniük az éremesély terhével a francia fővárosban: az atlétáknál a hazai vb-n bronzéremig jutó kalapácsvető, Halász Bence ezúttal is nagyot dobhat. Júniusban sikerült, akkor nagyszerű versenyzéssel, messze túlszárnyalva idei legjobbját ezüstérmet szerzett a római szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságon. Párizsban is minden esélye megvan a dobogóra!

Birkózóinknál a tavaly a szabadfogásúak 65 kilogrammos súlycsoportjában világbajnoki címet szerző Muszukajev Iszmail, illetve a kötöttfogásúak 87 kilogrammos súlycsoportjában szereplő, a vb eredményhirdetése után közel két hónappal világbajnokká koronázott Losonczi Dávid is odaérhet a legjobbak közé – ha jó napot fog ki.

Cselgáncsozóinknál minden szem a 90 kilogrammosok között szereplő olimpiai bronzérmes Tóth Krisztiánra szegeződik a férfiak között, míg a hölgyeknél Pupp Réka és Özbas Szofi okozhat kellemes meglepetést. Egyéniben és a vegyes csapatversenyben is.

A kajak-kenusok az olimpia hajrájában általában elkényeztetik a magyar szurkolókat, ezúttal is nagyon szorítunk az érmekért, amelyre Csipes Tamaráéknak és Kopasz Bálintéknak is jó esélyeik vannak. Jelen állás szerint nem számíthat olyan kiemelkedő sikerre a magyar kajak-kenu, mint a legutóbbi olimpián: 2021-ben 3 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzéremmel zárt az utóbbi ciklusokban magyar szempontból legeredményesebb sportág. Idén extrém esetben 6-8 érmünk is lehet, ám Tokió óta kevesebb lett a versenyszám, vonult vissza olimpiai bajnokunk és a Kozák Danuta körül kialakult közelmúltbeli botrány sem tett jót a sportágnak, ráadásul úgy tűnik, a nemzetközi mezőny is erősödött.

Aztán ott vannak a sokat emlegetett úszók, akik a vívókkal egyetemben rendszerint berobbantják az éremtermelést az első héten. Bízunk benne, hogy idén is a megszokottakhoz hasonlóan alakul a forgatókönyv.

Ez nem tűnik soknak, figyelembe véve, hogy korábban nyolcszor úszott jobb időt, mint a franciák üdvöskéje, a titkos esélyes Léon Marchand egyéni csúcsa. Az elmúlt egy év alapján azonban ezt a várakozást akár még optimistának is nevezhetjük. Kós Hubert 200 méter háton szintén nagy esélyesként ugorhat medencébe, nagy kérdés, ki tudja-e préselni magából a csúcsteljesítményt. Amerikában készül, edzője az a Bob Bowman, aki korábban Michael Phelps 23 olimpiai aranyérmének felkészülését irányította. Nem rossz ajánlólevél.

Az eddigi ötkarikás játékok éremtáblázatait böngészve megállapítható, mindig vannak olyan esélyesek, akiknek nem jön ki a lépés, miközben minden olimpián születnek meglepetésérmek – ezúttal is jó esélyük van rá egyéni sportolóink közül öttusázóinknak, sportlövőinknek, tekvondósainknak, vagy akár vitorlázóinknak.

És akkor még nem is szóltunk a hagyományos csapatsportágainkról: női és férfi kézilabda-válogatottunk 20 év után jutott ki ismét párban az olimpiára. Athén után Párizsban is szurkolhatunk a mieinknek, a Chema Rodríguez vezette férfiaknak és a Golovin Vlagyimir irányította női együttesnek. Egyik sincs könnyű csoportban, a legjobb nyolc közé jutás komoly bravúr lenne mindkét esetben – de mindkét nemnél bizonyították már a közelmúltban, hogy adott esetben bennük lehet egy kiugró nemzetközi eredmény.

Tokió után ismét bravúrra készülnek a vízilabdázók. Mint ismert, a japán fővárosban mindkét együttes bronzérmet nyert, ezúttal is dobogóra állnának, a céljuk azonos, de az útjuk felemásra sikerült. Míg a Varga Zsolt vezette férfi válogatott a februári világbajnokságon címvédőként a hetedik helyen zárt, addig a hölgyek bejutottak az Egyesült Államok elleni döntőbe, ahol mindössze egyetlen góllal maradtak alul a tengerentúliakkal szemben.